Mennyibe kerül egy passzívház?

Koós Miklós építész internetes lapján, a koos.hu-n olvashattunk erről fejtegetést, számos kommenttel. Szakemberek, laikusok mondták el véleményüket, konkrétan, vagy távolabbról érintve a témát. Nem akartam beállni a kommentezők közé, szétfeszítettem volna a kereteket.

Kezdem magával a házépítéssel. Magyarországon úgy 35-40 éves korában gondol egy családfő arra, hogy saját ház építésébe kezdjen (aztán, ha úgy hozza a sors, úgy 50-55 körül megismételheti!). Mindebből az következik, hogy az építkezés költsége, vagy a passzívház többletköltség megtérülésére 20-30 év áll rendelkezésére! A számtan szabályai szerint nem fog egyik sem megtérülni!  Jó lenne ismerni a majdani jövedelemviszonyokat, a megélhetés költségeit, főképp az energia árakat, de ez egy külön tanulmány lenne. Arra sincsenek bíztató jelek, hogy értékesítés esetén megtérülne az esetleges többletráfordítás, nem ritka ma a 30-50 %-os ingatlan értékvesztés.

Egy másik tényező, „ha már építkezünk, legyen jó a gyerekeknek is!” Mindenki akkorát szeretne építeni, amekkorát megálmodni képes! Az még megesik, hogy idővel a szülőket magukhoz kell venni a gyerekeknek, de hogy a gyerekek felnőtt korukban is a szülőkkel akarnának élni, igencsak ritka. Nem álmodni kell, hanem tervezni! Hány évre építkezem, miben változhat az életem ez alatt a futam alatt, mit leszek képes fenntartani, milyen komfortfokozatra futja?

Apropó, komfortfokozat: mit, és milyen áron: ugyancsak Koós-forrásból merítve, az otthon melegsége biztosítható közvetlenül is természeti forrásokból, földbe süllyesztett épület esetében a talaj hőből, kisebb kuckó akár egy komposzt-, vagy trágyadombba is beásható. (Persze, ha megérett a komposzt, vagy trágya, költözni kell…) A „használati melegvíz” is lehet 10 fokos, például a kert végében csörgedező patak. A vize olyan tiszta, hogy akár inni is lehetne belőle. Ha ennél többet akarunk, azért már fizetni kell! Ezek a lehetőségek nem villanyozzák fel a ma emberét, aki –ki tudja miért?- a világból a lehető legtöbbet akarja magának kiszakítani a közösből (föld, út, parkolóhely, autó, ház, világűr, stb.)

Visszatérve a házra, passzívházra, a mai technikai szinten nem ábránd, hogy az épület  legalább 15-30, vagy akár 0 kWh/m²a  energiafogyasztású legyen. Korszerű, drága, és egyre drágább építőanyagokkal, nyílászárókkal, a legmodernebb kazánokkal, hőszivattyúkkal, nap-, és szélenergiával, szabályozott, hővisszanyerővel kiegészített szellőző berendezésekkel, világítással, gépi működtetésű árnyékoló szerkezetekkel, az összegyűjtött csapadékvíz felhasználásával, a távozó szennyvíz hőjének kinyerésével, a teljes épület forgatásával –a nap állásának megfelelően-, motorok, szelepek, szabályozók, távvezérlők garmadával.

Sorolni sem tudom a technika által felkínált lehetőségeket! Nem feltűnő, hogy egyre több gép, mechanizmus, elektronika stb. használatára igyekeznek rávenni a gyanútlan háztulajdonost? Ez a berendezés-halmaz egyenként, és összeépítve is hatványozottan magával hozza a meghibásodás lehetőségét. Nem elég, hogy élettartamuk eleve fele-harmada az építmény élettartamának, állandó fenyegetést hordoznak üzemük alatt. Fokozom: ezen eszközök erkölcsi avulása még műszaki elévülésüknél is gyorsabb, ami ma nóvum, holnap már múzeumba kívánkozik! Ezeket a kütyüket a ház élettartama alatt akár négyszer-ötször cserélni kell!

Még mindig a háznál maradva: minél inkább ragaszkodunk a bevált, kipróbált anyagokhoz, eszközökhöz, annál megbízhatóbban becsülhetjük az üzemeltetés, fenntartás költségeit. Régi, de nem túlhaladott irodalmi adat, egy épület műszaki szinten tartásához (és nem fejlesztéséhez!) évente a létesítés költségének 0,5-7 %-át kell fordítani az épület típusa, felszereltsége,  berendezéseinek bonyolultsága függvényében. Egyáltalán nem mindegy, hogy ez az összeg a 0,5, vagy a 7 %-ot közelíti! Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy           100 m² –es házat, normál esetben 240-400 eFt/ m² , valamint egy passzívházat,                  300-500 Ft/ m² becsült építési költséggel. Egy normál családi ház fenntartása, mondjuk 1 %, a csili-vili passzívházé pedig 5 % éves viszonylatban, az építési költségre vetítve. A becslés eredménye: 240.000.- Ft - 2.500.000.- Ft között mozog az éves fenntartási költség, annak függvényében, hogy mennyire „gépesített” az épület. Elismerve a fenti becslés esetlegességeit, az arány elgondolkoztató! Akár 10-szeres fenntartási költség növekedést is jelenthet, hogy kényelmesebben éljünk, illetve, a komfort célokra fordított energia 60 %-át megtakarítsuk!?

Mindaz, amit itt leírtam, nem elegendő a döntéshez, pusztán a gondolkodás irányát próbálja befolyásolni! Tapasztalataim szerint egy építkezés kezdetekor az üzemeltetés feltételeire nem gondolnak, már az is eredmény, ha magának a beruházásnak költségeit 30 % eltéréssel meg tudják becsülni.

Ha valaki azt hinné, passzívház-ellenes vagyok, alaposan téved! Sok tapasztalatot gyűjtöttem mások „kárára”is, de a saját épületeimen is több trükköt kipróbáltam, az energiafogyasztás csökkentésére. Amit kellő alapossággal terveztem, meg is hozta az eredményét! Van néhány, gyorsan megtérülő beavatkozási lehetőség, azokat senkinek nem szabadna kihagynia!         

Aki ma egy komplett passzívház megépítéséről dönt, nem érdemes a megtérülést számolgatnia, komfortban, életminőségben fizetődik ki a többlet ráfordítás. Merőben meg fog változni 2021-re a helyzet, ugyanis -3 lépésben- fokozatosan emelkednek az új építés (családi ház) energetikai követelményei. Akkor már nem kell ennyit tipródni, mit is építsünk! (Egyébként, ha az épület élettartamára gondolunk, akár már ma is indokolt lehet passzívházat építeni!)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.