Kéretlen tanács 1.

 

Rendre előkerülnek az okosok, akik elhívatva érzik magukat, hogy olvasóikat jó tanácsokkal lepjék meg. Most én is beszállok az okosok közé! (Nem mintha ez ideig nem adtam volna néhány ötletet, bár, csak úgy óvatosan…)

A végső lökést egy energiatakarékosságot, környezettudatos életvitelt feltérképezni szándékozó kérdőív adta.

Nem újdonság, hogy nem mindegyik, és nem akárhol alkalmazott takarékos fényforrás takarékos igazából. Részletezés nélkül: leginkább a fénycsőre hajazó, normál lámpa foglalatba becsavarható fényforrások azok, amelyek csak üzemi hőmérsékletük elérése után, akár 3-5 perccel a felkapcsolást követően adják le az ígért teljesítményt. Ráadásul, érzékenyek a ki-be kapcsolgatásra, a sok száz forintos eszköz napok alatt tönkre mehet, és amíg működik, sem leszünk vele elégedettek! A megoldás: ne sűrűn ki-be kapcsolt helyeken, kamrában, pincelejáróban, vagy alkonykapcsolóval/mozgásérzékelővel vezérelt áramkörökben próbáljuk használni!

 

Sokat emlegetik, de elemző értékelést még nem olvastam a vízteres kandallókról, cserépkályhákról. Innen úgy látom, leginkább tapasztalati úton, és háziipari módszerekkel építik őket, az utóbbi években egyre nagyobb számban. Jó! Vagy mégsem? Ki tudja, mi történik ott, a tűztér mélyén? Számította, vagy mérte valaki? Addig minden rendben, hogy a füstgázból minden kinyerhető hőt vegyünk ki, mielőtt az a kéményen keresztül a szabadba pipál! De mennyit vehetünk ki, és milyen áron? Ami a tűztérben, füstjáratokban történik, akár hasonlóan is alakulhat, mint a ma oly korszerűnek tartott kondenzációs kazánokban. Ha valaki nem tudná, a működési elvük megfogalmazásától, az első sorozatban gyártható példány megjelenéséig tíz évek teltek el, kísérletekkel, mérésekkel, anyagválasztással. Az eredmény: speciális, különböző fémötvözetekből kialakított tűztér, rozsdamentes acél füstjáratok, az égetésből keletkezett kondenzvíz elvezetésére, semlegesítésére kialakított rendszer, rozsdamentes acél kéménybélés, mindehhez hajszálpontosan megtervezett méretek, felületek, üzem közben folyamatosan ellenőrzött nyomás-, és hőmérséklet értékek. Miből készülnek a kandallók, cserépkályhák tűzterei, füstjáratai, a „víztér”? Samott, agyag, vízüveg, minőségi előírások nélkül gyártott vasöntvények, hegesztett acélcsövek-, és lemezek. Mire ez a nagy felhajtás? Nem a gáz tüzelőanyag miatt! Az ok: a füstgáz, az abból harmatponton kiváló csapadék!

Amennyiben „alulméreteztük” azt a hőcserélőként működő beépített vízteret, kisebb a baj: kevesebb hőt nyerünk ki a füstgázból, mint szerettük volna. Hiába a ráköltött pénz, elveszítjük a tüzelőanyaggal bevitt hő egy részét.

Amikor a „túlméretezés” hibájába esünk, a következő veszélyekkel számolhatunk. Ha a víztér fémtestén kondenzátum csapódik ki, vagy arra visszacsorog, azt marja szét idővel, ha pedig az épített eszközökben (kandalló, cserépkályha tűztere, füstjáratai, kéménytalp, kéménysíp, kéményfej) csapódik ki, az fog elrohadni. Bíztató kilátások. Mire mindez kiderül se vállalkozó, se garancia. Csak a kár marad!

(Megjegyzés: szerkesztés közben jelent meg a már többször hivatkozott koos.hu lapon Nagy Zoltán cserépkályha építő kollégám írása. Mindenkinek szíves figyelmébe ajánlom, és Őt is meg fogom keresni, ha ideje engedi, mondja el itt is véleményét.)

 

Végezetül, egy ártatlan kérdésbe bújtatott félrevezető információ:                                                               „Elzárja ön a meleg vizet fogmosás közben?”                                                                                        Általában helyeslem, ha víz-, meleg víz-, és gázfelhasználás önkéntes korlátozására nevelik az embereket. Sok mindennel takarékoskodhatunk, de az ésszel nem ajánlatos! Mikor okozhat gondot a meleg víz csapjának nyitogatása-zárogatása? Amikor a használati meleg vizet őrlángos, átfolyó rendszerű gázbojler, vagy cirkókazán szolgáltatja. Az őrláng fogyasztása már magában is veszteség, akár évi 10-20.000.- Ft értékben, ennél is jelentősebb azonban a fő gázszelep nyitása, és a főégő begyulladása közötti időben, haszontalanul kiáramló gázzal fellépő veszteség. Elismerem, hogy egy tesztlapon nehéz lehet ilyen részletekre kitérni, ha nem sikerül, inkább hagyjuk ki, mint hogy félrevezessük a fogékony közönséget!

Tovább is van, mondjam még?

Nagy örömömre alapos válasz, vélemény, kiegészítés érkezett Nagy Zoltán úrtól a fenti bejegyzéshez e-mail formájában, melyet engedélyével (megcsonkítva) közzéteszek. Ezúton is köszönöm figyelmét, munkáját!

"Kedves Molnár Pál Úr!

 

Örülök, hogy tetszett az írásom! Megtisztelő, hogy a véleményemre is kíváncsi!

 Elolvastam a posztot, szívesen leírom a véleményemet a témában, egyelőre e-mailben, mielőtt nyilvános lenne:

 A vízteres kandallóbetétekkel nagy problémát nem látok, azok sorozatgyártmányok, amit a gyártó megfelelően megtervez, bevizsgáltat biztonsági, az előírt minimális hatásfok és a káros anyag kibocsátás szempontjából.

 A vízteres cserépkályhákkal viszont merőben más a helyzet. Libik András kollegámmal tavaly végeztünk méréseket a témában, és megállapítottuk, amit eddig is sejtettünk. Mivel cserépkályhákban a vízteret kis hazánkban a tűztér falaként vagy / és fedéseként szokás beépíteni, pont ott hűtik a kályhát, ahol a legmagasabb hőmérsékletre lenne szükség. A tűztérben a tökéletes égéshez 700-800 fokos hőmérsékletre van szükség, éppen ezért Nyugat-Európában 2015-től a tűzteret fedni kizárólag tűzálló hőszigetelőlappal szabad. Ezzel szemben a vízteres cserépkályhában egy 60-90 fokos hőelvonó közeggel fedik a tűzteret, és a falai is ebből vannak. Természetes, hogy a jelenleg érvényes károsanyag kibocsátási határértékeket ez nagyon-nagyon nem teljesíti (méréseink szerint a károsanyag kibocsátás a határértékek többszöröse. Főleg a mérgező CO, és a rákkeltő szállópor, korom). 

A cserépkályhák egyedileg, helyszínen épített tüzelőberendezések. Ezért megfelelőségüket környezetvédelmi (kibocsátási) és a minimálisan megkövetelt hatásfok szempontjából típusvizsgálat és egyedi mérések híján, a méretezési-, és építésre vonatkozó szabványok betartásával lehet igazolni (elsősorban a cikkemben is emlegetett EN 15544 szabvány). Ezek a szabványok nem alkalmazhatóak vízteres kályhára.

A másik gond a biztonság és a legalitás. Egyrészt egy hőtárolós berendezés belsejébe vízzel töltött nyomástartó edényt rakni óriási felelőtlenség. Főleg, hogy ez a nyomástartó edény minden esetben barkácsolmány, hiszen vízteres cserépkályha termékkategória nem létezik, így nem is tanúsítható. Komoly gyártók tehát ilyesmit nem gyártanak, csak a szomszéd Pista lakatosok, a felelőtlen kályhással szövetkezve. Nyitott tágulási tartály és biztonsági szelepek ide vagy oda, több száz vagy ezer kg több száz fokos tömegbe betenni egy ilyen cuccot... Persze egy ilyet szerintem felelősségteljes épületgépész vagy kivitelező messzire elkerül, tehát még a szükséges biztonsági elemek beépítése is kérdéses.

Vízteres cserépkályha, mint tüzelőberendezés kategória nem létezik. Így eleve illegális ilyesmit egyedi számítások és bevizsgálás nélkül építeni, üzembe helyezni. Ez foglalkozás keretében, nyereségvágyból elkövetett szándékos veszélyeztetés, bűncselekmény. Természetesen a most készülő teljesítménynyilatkozat tervezetben sem szerepel...

 Tehát a helyes rendszerbe kötés módjával foglalkozni is értelmetlen. Nem létezik helyes rendszerbe kötési mód.

 Létezik egyébként legális, biztonságos és környezetbarát megoldás a víz és a kályha kombinálására, de ez egy hosszú téma lenne. És természetesen jóval drágább, mint a leleményes honfitársaink által zártszelvényből, lemezből a garázsban hegesztett, majd a tűztérbe beépített megoldás. Ezért Magyarországon ezek a megoldások teljesen ismeretlenek.

Egyébként egy megfelelően megtervezett, alacsony energiaigényű ÚJ ház esetében simán megoldható a komfortos klíma biztosítása egyetlen (vízmentes) kályhával, akár mint kizárólagos fűtési megoldás. Sajnos a magyarok annyira ráálltak a kazánnal való fűtésre, hogy vízen kívül más fűtési megoldást el sem tudnak képzelni.

 Remélem segíthettem kicsit, hogy világosan lássa a témát...

 Ha bármi kérdése van kályhákkal kapcsolatban, szívesen válaszolok. Az Osztrák Cserépkályha Szövetségnek is tagja vagyok, járok hozzájuk az akkreditált kutató-fejlesztő laborjukba is. Ők a cserépkályha, kandalló témáját nagyon alaposan kutatják, utóbbi időben elsősorban környezetvédelmi szempontból.

És ha ismerőseinek, ügyfeleinek, esetleg Önnek egy alaposan megtervezett és megépített kályha lenne az álma, szívesen veszem, ha gondol rám!

 

Üdv / Best regards
Nagy Zoltán
www.kalyha.hu
Tel: +36 30 2699112"

 

A bejegyzés trackback címe:

https://enta.blog.hu/api/trackback/id/tr855652621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása