Naptér ! Az áldóját, Naptér !
Kiáltottam fel büszkén, ma úgy este hét felé! Igen, büszkén logikámra, memóriámra (gazdagságomat és szépségemet most nem soroltam, ebben az ügyben nem játszottak ;-)!) Pár nappal korában olvasgattam egy tanúsított épület esettanulmányát –egy kollégám gondos munkája-, és a környezetem számára is láthatóan, hallhatóan nagyon élveztem. (Tudom, vannak olvasók, akik örömükben sikkantanak egyet, amikor felismernek egy problémásabb betűt, de most nem erről volt szó.) Sorra olvastam a tanúsító tényfelismeréseit, azok minősítését, hatásának érékelését, az állapot összegzését. Röviden, tömören, szakszerűen és egyértelműn. Mindannyiunknak ezt kell megtanulni, követni! Olvasás közben fészkelte be magát valamelyik agytekervénybe az a parancs, hogy más, számomra érdekes infó is van az anyagban, a már említetteken kívül! Azóta minden szabad gondolatommal kerestem, mit tároltam el egy későbbi megértésre: Ebben a pillanatban rájöttem:
A NAPTÉR!
Nem, a tanulmányban szó sem volt naptérről, pusztán ismertette, hogy a nyílászárók között két hatalmas szimpla ablak is volt… figyeltem tovább, de már valahol hátul elkezdett böködni az ördög, hogy fogadjunk, mindjárt jön a naptér! Vagy már a régi házban is akként működött ez a két, elsőre nem odaillő ablak, vagy az energetikai felújítási javaslatban kerül elő, mint nagyágyú! Nem jött be a fordulat, egy perc múlva el is felejtettem, csak valahol mélyen, nagyon mélyen maradt valami kukac, ami aztán elkezdett mozgolódni, majd előkerült.
Szóval a naptér! Ha aprólékosan akarnám elmagyarázni, kezdhetném a kisiskolás fizikával, majd a középiskolai hullámtannal, hőtannal –ezekre pontosan emlékszem-, de hogy az egyetemen mikor, hol, melyik oktatónk hozta be a témát, már meg nem tudom mondani. Az minden esetre biztos, hogy jelentősen többet foglalkoztunk a napsugárzás lakhatást, üzemeltetést „zavaró” hatásaival, mint azokkal a helyzetekkel, amikor annak hasznát is vehetjük!
Idővel természetesen ez a téma is előjött, egyre több kutatás, szakirodalom, referenciaépület, irodalom, valahogy mégis megmaradt az extrém megoldások körében a gyakorlati alkalmazása. Ha felkeltettem volna bárki érdeklődését, a neten rákeresve minden hasznos ismeretet megtalál!
Mi lehetett ennek az oka? A tömeges lakóház-építkezések idején a tervezők kaptafára dolgoztak, örülhettek, ha határidőre megfelelő projektjeik elkészültek, nem volt finanszírozható a luxus („luxus” a józan ész?), nem kerülhetett be a feltétlenül megépítendő helyiségek –szoba, fürdő, konyha, - ami mellé még a kamrának se jutott hely!- sorába egy bizonytalan funkciójú helyiség X négyzetméterrel. Nem alakult ki a gyakorlata a naptér építésének. Közintézményekben egy-egy ugyan előfordult, nem tudnám bizonyítani, hogy mindjük kellő alapossággal tervezetten, kivitelezetten.
Tömegméretekben a ZBR program keretében újra, és örömmel találkoztam vele, ahol is első sorban az ipari technológiával készült épületek esetében ajánlották épületenkénti egységes kialakítását – kedvező állami támogatással. Csak a rossz májam súgja, hogy ezzel nem is energetikai, hanem inkább esztétikai célok megvalósítására gondoltak!
No, de mi a baj a naptérrel? Miért nem szeretik a tervezők? És a megrendelők?
- nem lehet sematizálni, minden egyes létesítmény külön megtervezendő.
- még számítógépes háttérrel is nehézkes a napsugárzásból származó energia számítása.
- ráadásul indokolt a szellőzés- és a páraforgalom méretezése is!
- tervezése pontos helyismeretet (napjárás, széljárás, árnyékok mozgása, stb.) igényel, nem lehet papírból tervezni.
- néhány négyzetméter többlet-építés boríthatja a szűk statisztikai kereteket, még szemére vetnék a tervezőnek, hogy nem tud bánni a négyzetméterekkel!
- megrendelői szemlélet megváltoztatása a tervezőtől is munkát igényel, ráadásul, ha meggyőztük a megrendelőt, a célszerű üzemeltetésre is meg kell tanítanunk!
- nem alakultak ki típus-szerkezetei, -berendezései (árnyékolók, azok mozgatása, szellőzés technikája. (Kivétel néhány import télikert).
- akár elnagyolt tervezésből, hanyag kivitelezésből, vagy hibás üzemeltetésből páralecsapódás, penészedés, vagy az energetikai eredmények tervezettől való elmaradása következhet.
- tervezettől eltérő használat (pl. virágokkal való teljes feltöltése) borítja az üzemi paramétereket: ez nem melegágy!
Ennyi veszéllyel, hátránnyal szemben milyen előnyt kínálhat a naptér?
- jelentősen növeli az épület esztétikai értékét.
- a használati idő számottevő hányadában exkluzív térrel bővítheti a lakást
- csökkenti a lakás porterhelését, növeli akusztikai védelmét.
- a filtrációs szellőzőlevegő előmelegítésével csökkenti annak hőveszteségét.
- az üvegház-hatás okán felmelegíti a padlót, a szomszédos fűtött helyiség külső falát, ezzel csökkenti annak hőveszteségét.
- megfelelő szerkezetválasztással jelentős puffer hatása is lehet (akár 10 óra késleltetéssel).
- mindehhez csak józan ész és napenergia kell!
Izgatottan várom a következő Megbízót, ekkora lelkesedéssel bizton rá tudom venni naptér kialakítására!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://enta.blog.hu/api/trackback/id/tr502437263
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.