Ez már csak két részlet Mária utolsó leveleiből:
"Amennyiben szerdán nem harapják át a torkom, megírom a szavazás eredményét.
Nagyon köszönöm a türelmét. Az Önnel való "beszélgetés" sokat segít nekem."
"A közgyűlésen szóban, röviden elmondtam amit a feljegyzésben írtam, majd tettem egy olyan javaslatot, hogy egy év múlva /2012. február/ az évzáró közgyűlésen ismét tűzzük a témát napirendre.
A közgyűlésen jelenlévők - velem együtt hét tulajdonos - egyhangúlag elfogadta, egyetértettek az általam leírtakkal, elmondottakkal. Bízom benne, hogy jó döntést hoztunk."
Mária sikere jót tett a lelkemnek!
Az előzménye pedig, hogy a levelezésünkben tárgyalt tanúsítási kérdésben tanácsot adtam, amit Mária precízen összefoglalva, feljegyzás formájában előre átadott a tulajdonostársaknak.
Elhiszi végre a kedves olvasó, hogy egy tanúsító nem arra hajt, hogy minden körülmányek között a saját zsebét tömje, megbízóját pedig a minél költségesebb beavatkozásokba hajszolja?!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.