Az épületenergetikai tanúsítás EU-szabálykörnyezetének változásáról, illetve az ehhez kötődő, aktuális hazai változásokról már írtam.

Most egyetlen területet emelnék ki, mégpedig azzal a céllal, hogy kollégáim fantáziáját beindítsam! Örömömre szolgálna mások véleményét itt olvasni!

A 31/2010/ EU Irányelv 11. cikke „Energiahatékonysági tanúsítványok” cím alatt foglalja össze az elvárt tartalmat.

„(2) Az energiahatékonysági tanúsítvány ajánlásokat tartalmaz az épület, vagy önálló rendeltetésű egység energiahatékonyságának költségoptimalizált, vagy költséghatékony növelésére, kivéve, ha ilyen fejlesztésre nincs ésszerű lehetőség a hatályos, energiahatékonyságra vonatkozó követelményekhez képest.”                      -jobban örültem volna, ha ezt mérnökember fogalmazza…

#Tanúsítványainkhoz meg is követelték ez ideig is, tartalmaztak is ajánlásokat. Egyszerűbb helyzetekben elég szerény mélységben kidolgozva, ZBR-pályázatokhoz tisztességesen, KEOP-pályázatokhoz pedig egyik-másik ajánlás, és háttéranyaga mintaszerű volt. Ezen munkarészekhez célszerűen szerkesztett segédlet nem volt, gyártók reklámanyaga, a szakértő tapasztalata jelentett támpontot: az eredmény annyi féle, ahányan számolják!#

„Az energiahatékonysági tanúsítvány ajánlásai az alábbiakra terjednek ki:

a)a külső térelhatárolók vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításával összefüggő intézkedések: és

b) intézkedések a külső térelhatárolók, vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításában nem érintett, önálló épületelemekkel kapcsolatban.”

#Már az elébb elkezdhettem volna magyarázni a bizonyítványt: Ha csak egy kellő szigorral meg nem szerkesztett pályázati kiírásból nem eredt kötelezően, az említett ajánlások kifejezetten szűk kört ölelhettek fel: a Megbízó eleve kijelentette, hogy mit fogad be, és mely alternatív energiaforrással, kalorikus technológiával nem hajlandó foglalkozni: egyetlen pálya szabad az általa elképzelt cél felé! Az együttműködés során nem derült ki, hogy a Megrendelő maga is szakmabéli, tán belső titkos tanácsadója súgott, vagy megálmodta! Persze, akadt arra is példa, hogy a tanúsítótól kértek érdemi tanácsot! Fogadtak el is közülük, ha nem arra vonatkozott, hogy felelős szaktervező is bevonandó a körbe!#

„3) Az energetikai tanúsítványban foglalt ajánlások az adott épület szempontjából műszakilag megvalósíthatónak kell lenniük, és becslést is nyújthatnak a megtérülési időszakok intervallumára vagy az épület gazdasági élettartama alatti költség-haszon arányra vonatkozóan.”

#Műszakilag megvalósítható javaslat természetes igény! A megtérülési időszakra készített szakértői becslés akár korrekt is lehet, de sokat segíthet benne egy értelmesen szerkesztet segédlet (pl. egy panelnál mit ér a napkollektoros HMV-rendszer +25 éve, ha a panelkapcsolatok vizsgálata kimaradt a programból…) Még az élettartam növekedés is követhető mérnöki módszerekkel, de azt az a gazdasági élettartam növekedéséhez rendelt költség-haszon számítással is megfejelni, hát ezt már részletesen meg kell tárgyalnunk!

Ezek a tanúsítói feladatok „Újdonság”-ként jelennek meg, bár ne felejtsük: egy lelkiismeretesen végigvitt energetikai auditból eddig sem hiányoztak! Csakhogy, ami jó egy egyedi, tudományos igényű feltáró vizsgálatnál, alkalmatlan a „tömegtermelésre”! Értelmesen kidolgozott know how nélkül megjósolható a terjes káosz, bukás. #

4) Az energiahatékonysági tanúsítványban szerepel, hogy a tulajdonos, vagy bérlő hol kaphat részletesebb tájékoztatást, többek között az energiahatékonysági tanúsítványban foglalt ajánlások költséghatékonyságával kapcsolatban. A költséghatékonyság értékelésének egységes feltételrendszeren kell alapulnia, például a megtakarított energiamennyiség és az érvényes energiaárak értékelésén, valamint előzetes költség-előrejelzésen. Ezen kívül a tanúsítvány tájékoztatást nyújt az ajánlások végrehajtásához teendő lépésekről is. Egyéb kapcsolódó témákról – így például energiaauditokról, pénzügyi, és egyéb jellegű ösztönzésekről és finanszírozási lehetőségekről .

# Az Irányelv ezen passzusát is –akár csak a korábban idézetteket- logikus és jogos követelésnek tartom: kitől mástól juthatna a tulajdonos, vagy bérlő egyetlen kézből mindezen információkhoz, ha nem a saját energetikai tanúsítójától ?! –már, ha egyáltalán érdekelni fogja!!!

Na persze, az is a Tanúsító feladata lesz, hogy felkeltse az érdeklődést!

 

Nem fenyegetés: van még mit megbeszélnünk!