Koós Miklós építész szakmai blogján –személyeskedéstől sem mentes- éles vita indult a passzívházak jelentősége, előnyei, hátrányai, a passzívház kontra mérnök viszony taglalásából kiindulva. A téma elindítója dr Tóth Elek tanár úr volt, akinek élettapasztalata nem lehetett oka könnyelműségének, és aki elkövette azt a malőrt, hogy a „B-középről kiabálta be, hogy fúj Fradi”, érthetőbben, egy passzívház-építéssel foglalkozó előadás-sorozat felkért előadójaként, kifejtette negatív magánvéleményét is a passzívházról. A dolog megtörtént, utólag elkefélni nem lehet, nem is érdemes! A passzívház-építés hivatott mesterei pedig kapát-kaszát ragadtak, hogy kiüldözzék körükből az ellenséget. (Írhattam volna …felkent papjait és papnőit… is, de az végtelen félreértési-, félremagyarázási láncot indított volna el! Ráadásul éppen olyan kiváló szakemberekkel lennék méltatlan, akik saját kutatásaikkal, szabadidejük, pénzük feláldozásával mindent megtesznek azért, hogy ez, a hozzánk Németországból szivárgó elmélet és gyakorlat itthon is életképes legyen: minden tiszteletünket megérdemlik!)
No de ki is ez az ellenség? A Budapesti Műszaki Egyetem (már ezt sem így hívják!) tanszékvezető- helyettes tanára, aki kiemelkedően sokat adott az építés tudományának az épületfizikai folyamatok elemzésével, kutatásával, eredményei publikálásával, terjesztésével. Ezen felül társaival munkálta ki az épületdiagnosztika, mint komplex vizsgálati eljárás elvi alapjait. Aki szemében ez nem elégséges a hiteles megszólaláshoz, bizonyára nem az építészet, hanem más szakterület tudományaiban mélyedt el ez ideig. Milyen egyszerű is lenne ez így: csak hogy, amikor Tanár úr előadásával a passzívház építésének rejtelmeibe vállalta bevezetni a hallgatóságot, az előadásában nem csak követendő szempontokat, ajánlott eljárásokat, hanem a személyes véleményét is ismertette -amiről tudjuk, hogy nem egyértelműen pozitív!-. Mindennek tetejébe ezekkel ironizált is, mint amikor egy hiú előadó a sikert hajszolja, tán magát az előadást is veszni hagyná pusztán egy jó poénért!
„Ki akarna vastüdőben élni…” – no de kérem, ilyet mondani egy passzívházról! Passzívház építőknek! Ki hallott már ilyet?!
Régi időket kell idéznem, ha érthető akarok lenni. Építési ügyekben jártas mérnökök idősebbjei mára úgy 40-60 év gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezhetnek. Ez azt is jelenti, hogy fiatalabban a 40-60 évvel korábbi tudással, anyagokkal, technikával, igényekkel és szempontok szerint végezték munkájukat. Nem részletezem, mára mindenki érzi a saját bőrén, hogy repül az idő, hogy változik minden körülöttünk!
Csak néhány saját példámon hadd szemléltessem:
-egy villamos kapcsolószekrény a hetvenes évek elején, mellyel négy kisebb kazán ki-be kapcsolását, sorrendiségét, tüzelőanyag-ellátását, no meg néhány biztonsági-védelmi feladatot kellett ellátnom, alig sikeredett nagyobbra, mint négy, egymásmellé állított felnőtt ember –pedig még mikrorelét is alkalmaztam -. Ma ugyanezt a mobiltelefonom a mellényzsebemből, balkézről –egyéb feladatai zavartalan bonyolítása mellett- elintézi!
-már akkor is volt „globalizáció”: óránkénti néhány tonna gőz termelésére tervezett kazánjaink elavultak, szakértők megállapították, hogy anyagfelhasználásuk a szükséges 10-szerese, ugrott a gyártási engedély! Nem volt idő újat tervezni, hát licencet vásároltunk Svájcból, egy ott még futó terméket, mire felkészültünk a gyártására, már arra sem kaptunk gyártási engedélyt, pedig az csak 3-szor volt anyagban túlméretezve.
Írhatnék fűtési-, szellőzési-, stb. rendszerek méretezéséről, távfűtési hálózatokról, más szakmák képviselői is találnak sok hasonlót az életükben:
HOGY MI MÉRNÖKÖK MENNYI ANYAGOT, ENERGIÁT, ÉLŐMUNKÁT ELPAZAROLTUNK!
Szégyellhetnénk magunkat! Főképp, ha mindezt egyedül mi követtük volna el, de csak ennyit tett lehetővé a tudásunk, a rendelkezésre bocsátott technika, anyag-, és eszközválaszték, no meg a korra jellemző, mérhetetlen üzembiztonságra való törekvés!
Okkal- ok nélkül, de bennünk öreg mérnökökben, mindannyiunkban dolgozik több-kevesebb szégyenérzet, vagy inkább nevezzük feszültségnek, hiányérzetnek:
a mai tudásunkkal és eszközeinkkel mennyi mindent tudtunk volna jobban csinálni AKKOR!
Jó nagy kerülő után visszatérve dr Tóth Elek tanár úrhoz és a kapát-kaszát mozgalomhoz. A passzívház építés hívei beláthatnák, mennyi mindennel bővíti tudásanyagukat az a muníció, amit éppen Tanár úr és még sokan, a passzívház ügyben nem elkötelezett kollégák gyűjtögettek össze!
Ideje belátni azt is, nem a passzívház az egyetlen üdvözítő megoldás! Csak, hát ehhez elmélyült tudás, alapos gyakorlat szükséges, nem lehet házat építeni silabuszokból, szabályzatokból: minden épület egyedi és megismételhetetlen, mindnek egyénisége, lelke van. Azt teremteni kell, tisztelni, és alkalmazkodni hozzá!
Megjegyzés: ugyan ezen építészblogon rendre találunk terveket, amit az olvasók szorgalmasan kritizálnak. Egyöntetű vélemény, hogy az eddigi, nyolcvanat meghaladó munkából mindössze 4-5 tervet talált igazán jónak a közönség!?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
akoel 2012.02.22. 01:19:26
Az 1. táblázatról van szó, ami a hőhidak hatását kifejező korrekciós tényezőt adja.
1. Fel van sorolva néhány határoló szerkezet és a hozzá tartozó korrekciós tényező. Nem látom viszont az emeleti födém korrekciós tényezőjét. Ez például akkor fordul elő, ha egy lakást szeretnénk tanusítani egy többlakásos épületben. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben nem kell korrigálni az U-t a hőhíd miatt?
2. Az utolsó sor igy hangzik: "Fütött és fűtettlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak."
Ez mit jelent? A fűtött és fűtettlen terek közötti falak még rendben van. A gond az ezt követő rész. Ha van egy falam aminek a másik oldalán egy fűtött pince van, akkor azt a falat miért szigetelném le. És ha nem pince, hanem lakás van mellettem, akkor mi van? És ha mégsem szigetelt a fal, akkor arra mi vonatkozik? Az előző tagmondat nem, hiszen az fűtött és fütettlen terekről beszél
Tanúsító · http://enta.blog.hu 2012.02.22. 05:42:39
1. sztem. ez tipikus esete annak, hogy azonos kialakítású, használatú és temperáltságú szintek találhatók egymás fölött: a födémen nincs hőveszteség!Mégis ügyelni kell rá, hogy a program automatizmusa nehogy félreszámoljon A, V értéket!
2. A második strófát úgy értem, hogy ha a pincében van egy fűtött terem, pl. lakás, és annak a fűtetlen tértől elhatároló falát a fűtetlen oldalról hőszigetelem... bonyolult? Ha meg nincs hőszigetelve, nem kell korrekció.
Várom a további megfejtéseket!
akoel 2012.02.22. 20:20:52
Kösz a gyors reagálást
1. Igen, azt értem, hogy ha lakás rendeltetésű helyiség van alattam/felettem, akkor nincs hőveszteség, tehát nem számoljuk az U-t, igy tehát a födém hőhidkorrekciójára sincs szükség. Viszont van az az eset, amikor a lakás alatt/felette fűtettlen helyiség található (tároló...). Ebben az esetben a két helyiség hőmérséklete különbözik, tehát kell számolni U-t és akkor már szükséges a korrekció számitás is. De a táblázat nem tartalmaz korrekciós tényezőt hozzá.
1.1. Most ugrott be az előző ponttal kapcsolatban még egy kérdés. Ha az a helyzet, hogy azonos rendeltetésú helyiség van a tanusítandó lakás alatt/felett, akkor ugyan az adott födémre nem számolunk hőhidkorrekciót mivel U-t sem, de a födém vonala akkor is hőhíd. Ennek hossza alapján számoljuk a határolo szerkezetek hőhídasságát. Ha családi házról lenne szó, akkor ez a hossz pld a pincefődém/padlásfödém U-ját módosítaná. De bérlakások esetén ezek a szakaszok nem számolhatóak el a födémre (az elöbb elmondottak miatt). Nekem az a gyanum, hogy ebben az esetben a falak hőhidhosszát kellene növelni ezzel az értékkel. Vélemény?
2. Értem. Szóval a jogszabály különbséget tesz a között, hogy a fütött helyiség pincehelyiség-e vagy sem. És ha az és kivülről szigetelt, akkor annak U-ját csak kis mértékben növeli. Ok. ez meg van. Viszont...
"...Ha meg nincs hőszigetelve, nem kell korrekció..."
Ez nekem azért gyanus, mert a korrekciós tényező pont azt fejezi ki, hogy a hőhíd miatt megnő a hőátadás, amit egyszerüsítéssel az U növelésével ér el. Ha nincs szigetelve a fal, az nem jelentheti azt hogy nem nő a hőhíd miatti hőátadás.
Tanúsító · http://enta.blog.hu 2012.02.22. 22:03:59
Ad.1. Ha van hőmérsékletkülönbség, tehát lesz hőáram is, beöltözünk gépészmérnöknek:
-vagy egy egyszerű, jól dokumentálható számítással bebizonyítjuk, hogy ezek a hőhíd-hatások az egész hőveszteséghez képest nem bírnak jelentőséggel,
-vagy megkeressük a leginkább hasonló szerkezetet, pár mondattal megindokoljuk, hogy miért az arra előírt korrekcióval számolunk.
Ad1.1. Természetesen, attól, hogy a födémre nem számoltam semmilyen veszteséget, a födém és falazat találkozásánál még fellép a térbeli hőáramlás, melynek a födém U-ra vett hatását adott korr.tényezővel a táblázatból számíthatom.
Ad.2. Vigyázz, közben átléptél egy lovat! A szigeteletlen fal U-ja nem "érték", azt egy szakasosan fellépő, ellenőrizhetetlen, kósza hőáram nem rontja tovább. Az épület durvaszerkezet, a mi módszereink csak egy lépéssel legyenek finomabbak, akkor nagyot nem vétünk!
Siketes Tanúsítást!