Folytatás
Itt mindenki megőrült…
II. rész
Az első részben a 2006-os TNM, és a 2008 évi kormányrendelettel foglalkoztam. Annak idején nem gondoskodtak arról, hogy a 2002/91.EK irányelveknek való megfelelés céljából alkotott rendeletek az építésigazgatás és építéskivitelezés területén is beépüljenek. (Akkor nem sikerült, azóta is lett volna már erre alkalom, az is elmaradt…)
De majd most!
193/2009. (IX.15.)Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásról
17§ (1)Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tartalma
e.c). A tervezői nyilatkozat…
19§ A tervezői nyilatkozat tartalma
(2)a)… megfelel a vonatkozó jogszabályoknak…
(2)i). … az általa tervezett épület megfelel az energetikai követelményeknek, és az azt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítette.
Ha már a szerkesztő –nyomatékot adva a szakterületnek-, az általános jogszabályi felelősségen túl, külön pontban megnevezte az épületenergetikai jogszabályt, nem kellett volna beérni azzal a nyilatkozattal, hogy igen, elkészült..
Értelmezési kérdés? Az energetikai számításokat az arra jogosult szakértő készítheti! Természetesen, ha a Tervező is megszerezte a szükséges jogosultságot, semmi akadálya!
20§ A felelős műszaki vezető… nyilatkozata
(2) az építmény használatbavételi, vagy fennmaradási engedély kiadás iránti kérelméhez, vagy a használatbavételi bejelentéshez a felelős műszaki vezetőnek … nyilatkozatot kell mellékelnie.
Nem lett volna haszontalan azt is a rendeletbe foglalni, hogy ennek a nyilatkozatnak mi mindenre kell kitérnie! Nem biztos, hogy a felelős műszaki vezető előkapja a 176/2008 rendeletbeli részletes és korrekt megfogalmazást!
36§ a használatbavételi engedélykérelemhez, vagy bejelentéshez mellékelni kell…
      (felsorolt tételek a-f ig.)
A felsorolásból hiányzik a tanúsítvány! Tehát, a tulajdonosnak el kell készíttetnie, aztán egyből a kalapja mellé tűzheti! Ezek után mi készteti az építtetőt a tanúsíttatásra? A kíváncsisága? Mi van, ha nem kíváncsi természetű? Akkor a rendeletnek (176/2008) annyi?
37§ (5) f)A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani.
Minek? Hiszen a használatbavételi engedély már kézben! Na ne szórakozzanak! Mi van ha nem?!
 
191/2009.(IX.15.)Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről.
1§ A rendelet hatálya kiterjed … (b) …tervező,… feladataira
9§(4) A tervező jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján… (Értelem szerűen, az építőipari kivitelezés témakörébe a kiviteli tervek tartoznak, az engedélyezési tervek már korábban elkészültek)
IV. A kivitelezési tervdokumentáció
22§ (5)d. … teljes körű kivitelezési dokumentációt kell készíteni, … mely továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabályok szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációkban részletezett követelmények teljesülését.
Nem egy egyszerű mondat! Mit is kellene tanúsítani? A tervdokumentáció készítése során még nem szerezték be az építőanyagokat, azok minősítő iratai sem állhatnak rendelkezésre, nincsen kész létesítmény, amelyről bármiféle minősítés lenne adható! Bár lehet, mindez annak a követelménynek a burkolt megfogalmazása, hogy az energetikai számítást tanúsítói jogosítvánnyal rendelkező kell, hogy elkészítse – ahogy erre konkrét kikötés van pl. a panelpályázatok kiírásában!-?
Feltételezésemet támasztaná alá a rendelet
I. mellékletében, a kivitelezési dokumentáció tartalma:
V. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályban (vélhetően a 176/2008. Korm. rendelet) meghatározott esetekben energetikai számításokat kell készíteni
Hurrá!. Megtaláltam az első, és vélhetően egyetlen helyet, ahol szükség van az épületenergetikai számításra: Jelen rendelet szerint, az I. mellékletben V jel alatt a kivitelezési dokumentáció mellékleteként határozza meg! 
 Abból kiindulva, hogy a tervezői feladatokat a rendelet egy korábbi pontban már rögzítette, és ott nem szerepelt, ezek a számítások nem a tervező tevékenységi körébe tartoznak!
Birtokbaadás, használatbavételi engedély megkérése
33§(3) Az építtető az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követően – a külön jogszabályba foglaltak szerint- az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kér.
A külön jogszabály itt a 193/2009. Korm. rendelet lenne, melyről az előzőekben már írtam.
Nem hagyhatom ki azt a problémát, ami egy sajátos magyar szokásjogból ered:
Ha egy épülő háznál van egy lakható helyiség, akár csak átmeneti lehetőség is adódik főzésre, tisztálkodásra, az építtető már megkéri, és meg is kapja a használatbavételi engedélyt! Jellemzően hiányzik a tervezett hőszigetelés, a külső felületképzés, a nyílászárók többsége, stb. Mit lehet ilyenkor tanúsítani?
      41§ A rendelet 2009. október 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően…
             a)…megkötött tervezési és kivitelezési (építési) szerződésekre… kell alkalmazni.
Egyetlen kérdésem maradt a végére: a  használatbavételi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásához percre pontosan elkészített épületenergetikai tanúsítványt most akkor hova dugjam?
Akarja akár egyetlen „potentát”is itthon az EU irányelvek szerint értelmezni a komfort célú energiamegtakarítás ügyét?
 

A bejegyzés trackback címe:

https://enta.blog.hu/api/trackback/id/tr711442607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csavarhúzós 2009.12.18. 11:41:10

>Ha egy épülő háznál van egy lakható helyiség, akár csak átmeneti lehetőség is adódik főzésre, tisztálkodásra, az építtető már megkéri, és meg is kapja a használatbavételi engedélyt! Jellemzően hiányzik a tervezett hőszigetelés, a külső felületképzés, a nyílászárók többsége, stb. Mit lehet ilyenkor tanúsítani?
-És főleg mi szükség a tanúsításra egy már elkészült épületnél? Aki még a teljes készültség előtt kéri a lakhatásit, az nem eladásra építette, hanem benne fog lakni. Konkrétan tudni fogja az épület enegiafelhasználását. Az a tanúsítványtól se több, se kevesebb nem lesz. Az energiahatékonyság javításának a TERVEZÉSI fázisban van helye, nem beköltözéskor.
Hogy az épület megfelelő, az tudható onnan, hogy kapott építési engedélyt, és annak megfelelően épült meg. Dupla bőr lehúzása ezt még külön tanúsítani.

Amúgy meg nem azért kérik a használatbavételi engedélyt, mert remek szórakozás frissen épült falak között lakni, hanem muszályból. A befejezéshez szükség van arra a pénzre, ami az eddigi lakás eladásából befolyik, vagy ami eddig albérletre ment. Az EPS-lapokat amúgy is a falak kiszáradása után praktikus felrakni, azaz a következő nyár végén.

Tanúsító · http://enta.blog.hu 2009.12.23. 21:27:40

@Csavarhúzós: Örömmel olvastam más bejegyzéseit, jó, hogy idetalált!
Nincs érdemi ellenvetésem, csak az a dupla bőr lehúzása ne lett volna...
Hogy mikor kell egy építtetőnek a jótanács? Félek, hogy egyfolytában! El nem tudom egyszerre sorolni, hány buktatót láttam már az első ásónyomtól a beköltözésig. Apró dolgok ezek, mégis képesek tönkre tenni akár egy élet munkáját is! Legtöbbjük utólag nem is korrigálható igazán.
És, hogy ki adja a jótanácsot? Aki az építtetőnél, saját magának építőnél nagyobb a tapasztalata, például egy szakértő, aki nem csak azt hiszi feladatának, hogy egy vacak papírt kiadjon!
Sok lenne egy 20-50 milliós ház energetikai tanácsaiért 10-50 ezer forint? Spórolásból inkább vesszen az egész beruházás?
Segítek, ha valakinek már csak ez kell egy jó házhoz!
süti beállítások módosítása