Meglepi
… családi körben így emlegetjük a kellemes meglepetéseket.
Pedig nem csak az van! Aki építkezik, építtet, számoljon a kellemetlen meglepetéssel is! Hozzászoktunk a hagyományos épületekhez, azok minden előnyével és hátrányával. A lakás, az épület szellőzéséről van szó!
Egy „régi” épület – első sorban a szokványos nyílászárók: ajtók, ablakok újkori minősége, valamint azok gyors elöregedése miatt – minden különösebb beavatkozás nélkül is képes biztosítani a megfelelő légellátást és páraforgalmat –amiben a hagyományos épületszerkezetek is részt vesznek!
Ahogy elkezdtünk ügyelni az energiafelhasználásra, valahogy kikerült figyelmünk előteréből a szellőzés, páraelvezetés. Magam is abba a hibába estem legutóbbi beszámolómban, hogy ennek a kérdésnek nem adtam elég súlyt: a szakvéleményemben ugyan szerepelt, de nem számoltam be róla ezen a fórumon. Egyetlen mentségem: egyben olvashatatlan lett volna, terjedelme miatt!
Miről is van szó?
A korszerű építőanyagok – falazóelemek, felületképzők, nyílászárók - valóban segítik a fűtési energiával való takarékoskodást, de alkalmazásuk nem lehet automatikus. Tudatosan csökkentett hővezetésük a korábbiaktól eltérő páravezetéssel is jár. A precízebben gyártott, tömített szerkezetek megszüntetik az ellenőrizetlen levegőforgalmat. Ezen két tényező okozhat meglepetést:
- csökken a belső levegő oxigéntartalma – ez különösen gáztüzelésű berendezések helyiségeiben jelent gondot, az első reakció, hogy a tömítéseket kitépték az érintett ajtókból-ablakokból, nem megoldás!
- feldúsulnak a helyiségek levegőjében a mérgező-, és szennyezőanyagok.
- a helyiségen tartózkodók által leadott pára, a zuhanyozás, fürdés, mosás, mosogatás, főzés során felszabadult pára sem tud természetes úton eltávozni! Az eredmény: romlik a közérzet, a pára lecsapódik a hűvösebb felületeken –ablakokon, külső falakon-, idővel megjelenik a penész!
Arról most nem szólok, miféle háborúba indul, aki a penésztől akar megszabadulni, a megelőzés egyszerűbb és olcsóbb is!
Mire ügyeljen tervező, kivitelező, építtető?
Szellőzés
ha nem működhet az automatikus, előbb ellenőrzetlennek nevezett szellőzés, akkor ellenőrzöttet kell kialakítani! Ma már természetes, hogy a mellékhelyiségek levegőjét megpróbáljuk függetleníteni a lakótértől, ha lehet, valamilyen gravitációs szellőzéssel, ha az nem megy, ventilátorral. Az sem ritka, hogy a fürdőszobából elvezetjük a párában feldúsult levegőt, a konyhába pedig –szerencsés esetben szabadba kivezetett- kürtős szellőzőt szereltetünk. (A szimpla szagelszívónak, ami egy szűrőn keresztül visszavezeti a levegőt a konyha légterébe, nincs hatása a páradúsulásra!) Látjuk, egy korszerűnek hitt lakásban három-négy helyen is elszívjuk a szennyezett, párás levegőt, de honnan pótoljuk? Ha nem gondoskodunk a légbevezetésről, megesik, hogy egyik szellőzőkürtőből (ha nem éppen egy működő gázberendezés kéményéből!!!) pótlódik a másik elszívó által kidobott levegő. Nem megoldás egymagában az elszívás, látjuk, a bevezetésről is gondoskodni kell! A tervező dolga, hogy megtalálja a helyzethez illeszkedő megoldást! Van! Számos megoldás közül választhat, aki ráébredt, hogy nem kerülheti meg a kérdést. Van egyszerűbb, bonyolultabb, olcsóbb, költségesebb, a pillanatnyilag csúcsmegoldásnak számító rendszer egy központi szellőzés, ami mindent mér, minden változásra magától reagál, és még a szellőző levegőből is visszanyeri a rá pazarolt fűtési, vagy hűtési energiát, mielőtt a szabadba engedi. (Ha már bevallottam felületességemet az előző beszámoló írásával kapcsolatban, hadd mondom el itt, hogy mind a régi, mind az új épület ablakait a gyártó látja el páravezérelt résszellőzőkkel, az elszívás a leírtak szerinti.)
Jó vicc, törjük magunkat a minél tökéletesebb légtömör ajtókért-ablakokért, most meg arra bíztatom az érintetteket, hogy vágjanak nyílást a vadiúj szerkezeten?! Nem vicc! Arra a nyílásra ugyanis kerül egy kis kazetta, ami érzékeli a belső levegő páratartalmát, és csak akkor, és annyira nyit, amennyire indokolt!
Rétegrend
Kívülállóknak ez a kifejezés tán nem mond semmit, arról van szó, hogy egy falszerkezetnél, padlónál, mennyezetnél (magyarul: födémeknél) ahogy azokat gondolatban elmetszve, haladunk belülről kifelé, újabb és újabb anyagokkal találkozunk. (Belső vakolat, valami falazóanyag, pl. tégla, újabb vakolat, ragasztó, hőszigetelő anyag, azon speciális bevonatrendszer, ami színező vakolattal fejeződik be.) Minden egyes anyagnak más és más a szerepe, ennek megfelelően más és más fizikai tulajdonságai vannak! Más az ellenállásuk a hővezetéssel szemben, de eltérő a páravezetési ellenállásuk is! Elképzelni is rossz, mi történhet egy olyan szerkezetben, ahol egy kis páravezetési ellenállású anyagot olyan követ, amelyiknek lényegesen nagyobb az ellenállása: feldúsul a pára, csak idő kérdése, hogy kicsapódjon! Ha ott helyben meg is fagyhat, semmi nem menti meg a szerkezetet a tönkremeneteltől! (Megint a saját bizonyítványom magyarázata: a régi épületnél megfelelt az egyszerűbb polisztirol hab hőszigetelés a homlokzaton, az új épületnél a hőszigetelő falazóblokkokra –az előbb leírtak miatt- csak alacsony páravezetési ellenállású hőszigetelést –pl. rost-szerkezetűt- javasolhattam. A padlásfödém hőszigetelésére ugyan ilyen megfontolások alapján tettem javaslatot)
Kerüljük a meglepit!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://enta.blog.hu/api/trackback/id/tr52426472
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.