Szélhámos!

 

Még megérem, hogy ezt kiabálják utánam az utcán!?

Hát ezért dolgozom? Ezért tanulok folyton-folyvást?

 

Sötét gondolataimat az indította el, hogy többektől hallottam, sőt olvastam is, hogy ez az épületenergetikai tanúsítvány, kötelező elkészíttetésével együtt egy újabb adó a szegények lerablására, csak az épületgépészek eredményes lobbijának eredménye, hogy rendeletbe is foglalták! Felesleges az egész!

Az első hangadókat megismerve, hamar tisztult a kép. Napjainkban sok család izgatottan figyeli minden forint sorsát, mire jut, miről kell lemondani. Ha mesélnék nekik öt-tizenöt éves megtérülésről, meg sem értik, pedig a takarékoskodás mesterei, akrobatái, szemfényvesztői, csakhogy ők az időt órákban, hetekben számolják, hosszabb periódust nem építhetnek be költségterveikbe. A következő havi fűtésszámlájukat nem tudják kifizetni, az előzőre is a sógor adott kölcsön, tulajdonképpen nincs miből megtakarítani, nemhogy a megtakarítás érdekében még beruházni! Ők, ha ma nem is potenciális ügyfelek, egy-egy tanáccsal, fortéllyal alkalmanként sikerül nekik is segíteni! Csak kérdezzenek!

Találkoztam olyan polgárokkal, akik úgy tárgyaltak, mintha egy elegáns étteremben, a sokfogásos rendelést adnák fel a glédában felsorakozott szolgálóknak. Azzal tüntetnek, hogy ők mindent tudnak, méghozzá mindenkinél jobban (valaki jóemberük aki történetesen nem szakmabeli…) mondta, hogy most ez a trendi. Kinyilatkozzák, mit AKARNAK, mikorra legyen kész, mennyit hajlandók fizetni, ha hibátlan, és pontos. Kész! Több szót erre nem vesztegetnek!

Szerencsére, akad szép számmal olyan reménybeli Megbízó is, aki tájékozott, elmondja a konkrét céljait, kérdez, és nem nyugszik bele, ha nem érti a választ! Ők a legjobb partnerek! Megeshet, hogy mire a kérdések végére érünk, kiderül, túl nagy a falat, akkor addig forgatják, míg részekre bontva az összes ajánlott teendőt, elkezdhetik a fontosabbakkal, hasznosabbakkal.

Nekik mondom itt a blogban, és máshol is, -ahol hagyják-, hogy a pénzükért cserébe mit adhat egy tanúsító, mit adhatok én, mert ők adnak esélyt bebizonyítanom: nem szélhámosság!

Az elején említetem a „gépész-lobbit”, mint önérzetemet sértő kifejezést. Annyit azért el kell mondanom róla, hogy az EU-direktíva első angolnyelvű megjelenése óta egymás között egyre élesedő napi vita folyt arról, ki, hogyan, mikor? Amikor a TNM-rendelet vázlatát, majd végleges alakját, megismertük, megnyugodtunk! Teljes értékű szakmai anyag, hiteles forrásból. A direkciónak megfelel, és szisztematikusan bővíthető egy-egy új szempont belépésekor. Mérnöki munkához mérnöki a szabályozás! Maradt persze értelmezésre, annak megfelelő döntésre lehetőség: szakértői kompetenciában! Amikor megjelentek a végrehajtás rendeletei, már nem volt ennyire egyértelmű a szakma véleménye. Nem tudom, csak elképzelem, hogy egyes, végrehajtási, félremagyarázható, felemásul fogalmazott passzus egyértelművé tételére megindulhatott a „szakmagyakorlók” kritikája, talán „gépész-lobbi”-ként titulálva, indokolatlanul nagy visszhanggal!

Két hangról külön megemlékeznék:

Egy blogtársam, ha jól tudom, fizikatanár, de a mi munkánkat, ha figyeli is, legfeljebb messziről.... Alaposan felkészült a szakmai és a jogi háttéranyagokból. Megingathatatlan véleménye, hogy az egész egy gépész-lobbi eredménye, már hogy az épületgépészek törvényben biztosított előjogukkal élve, munka nélkül kaszáljanak épületenként nettó 11.000.- Ft-ot! Úgy véli, magát a tanúsítást –segédletekkel támogatva- minden érdekelt saját magának elkészíthetné, és akkor felesleges minden Tanúsító. Elfogadom, alapos fizikai ismeretekkel megérthető, esetleg egy „szamárvezető” segítségével végig is követhető, lemásolható egy három fázisból álló számítás. Papír tehát már lenne, de mire jó? Két, azonos terv alapján, egymás mellett épült ház sem egyforma, hogy fogja ellenőrizni a kényes pontokat, hogyan minősíti az eltérésből adódó hibák energetikai hatását, és végül, hogy lesz mindebből hivatalos igazoló irat?                  

(Tanulság: Saját magamnak én sem írok tanúsítványt, a személyes érintettség miatt az hiteltelen lenne!)

Legnagyobb megrökönyödésemre Dr Büki Gergely Professzor Úr szájából is hallottam a tanúsításról beszélgetve a „gépész-lobbi” kifejezést. Aki nem ismerné, a Budapesti Műszaki Egyetemen szervezte az energetikus képzést, idővel tanszékvezető professzora lett, a Magyar Mérnöki Kamara egyik vezetője, nyugdíjba vonulása után is aktív tudományszervező, szaktudós, sokunk példaképe, közvetlenül, vagy áttételesen mestere. Beszélgetésünk során szerencsére kiderült –remélem, pontosan értettem-, hogy nem a „biztos bevételt” sérelmezte, hanem sokkal inkább azt, hogy egy csoportja a mérnöktársadalomnak erre az adott szolgálatra kizárólagos jogot szerezve, HA sablonok szerint, figyelmetlenül –sőt megengedve a feltételezést, az energetika vertikumában hiányos ismeretekkel, jártassággal elmulasztja, hogy az energetika minden szegmensét bemutatva hozza  Megbízóját döntési helyzetbe, kiküszöbölhetetlen hibát vét!

Ahogy maga az energetika is egy sokoldalú, összefoglaló tudomány, az épületenergetikának is egységben kell foglalkoznia minden egyes tényezővel, ami az épület összes energiafogyasztását (és nyereségét) befolyásolhatja. Jelentőségüknek megfelelően kell kezelni a megújuló energiák használatának fokozására, a veszteségek csökkentésére kínálkozó újabb és újabb technikai lehetőségeket. Mindezen feladatok egyre magasabb szintű ellátásának kulcsa a folyamatos továbbképzés, melyet saját maga is folyamatosan szervez és irányít, és mások ez irányú kezdeményezéseit is támogatja.

Hogy ne legyen szélhámosság, amit művelünk!