újabb folytatás
A szellőzésnél szakadt meg a mese. Persze, nem lehet különválasztani, mindig is egységben kell kezelni a hőszigetelést, szellőzést és a pára kérdését.
Már a szellőztetéssel kapcsolatban is felidéztük, most bővítsük a kört: mitől is keletkezik a pára a lakásban:
- jelentős mennyiségű vizet viszünk az épületbe az építés során, a száradási folyamat következtében ennek jelentős része a lakásba befelé párolog el.
- számos tevékenységünk vízzel, páraképződéssel jár, fürdés, zuhanyozás, mosakodás, mosás, ruhaszárítás, főzés, mosogatás.
- a bent tartózkodó személyek is folyamatosan párát adnak le.
- akváriummal, háziállatokkal, párologtatóval, szobai szökőkúttal is találkozhatunk a lakásokban.
A helyi pára-források esetében, ha ott és akkor nem szívjuk el, a pára az egész légtérben egyenletesen eloszlik. A belső hőmérséklettől függ, hogy a levegő a teljes telítettség eléréséig (relatív nedvesség = 100 %) mekkora víztömeget tud felvenni. A teljes telítettséghez közeledve, egyre rosszabb lesz a közérzet.
Ennyi? Sajnos, nem! Télidőben, amikor odabenn a lakás melegét élvezzük, a határoló falak, nyílászárók külső felülete a külvilág hőmérsékletét igyekszik elérni. A határoló falak belső hőmérsékletének alakulása a szerkezet felépítésétől függ. Hogy milyen gyorsasággal enyészik el a fűtéssel a lakásba bevitt hő a falakon keresztül, a falak hővezetési tényezőjével jellemezhető.
A hővezetési tényezőt légszáraz építőanyagokra határozzák meg, ha az üzemi körülmények úgy alakulnak, hogy a fal rétegeiben feldúsul a pára, esetleg ki is csapódik, jelentősen romlik a fal szigetelőképessége. Alapvető fontosságú, hogy akár új építésnél, akár felújításnál olyan rétegrendet alakítsunk ki, hogy elkerüljük a nedvesség koncentrálódását, és ha az megtörténne is, képes legyen a szerkezet kiszáradni. Extrém üzemi viszonyok között –például fürdőszobában, zuhanyozás közben, konyhában intenzív főzés idején-, még magasabb, 22-24 C fokos falfelületi hőmérsékletnél is kicsapódik a pára a falon, akár cseppekben folyik a víz. Ha ez az állapot tartós lenne, akár a teljes falkeresztmetszet átázhatna, de szerencsére ezek az extrém terhelések csak rövid ideig lépnek fel!
A mese arra való, hogy andalítson, altasson, ezért eddig elmaradtak a képletek, táblázatok, grafikonok.
Végeztem néhány közelítő számítást, csak az eredményekből szemezgetek, most érdemes felébredni!
(Előírt hővezetési tényező érték maximum U=0.45 !)
A kiindulás 30-as blokktégla fal, kétoldalt vakolva. U páratechnika belső falhőm. (a 60’as években bevett homlokzat) W/m2K C fok
1.47 nem felel meg 15.8 ugyanez 8 cm vtg. polisztirol
hab+vékonyvakolat 0.372 megfelel 19
„ 8 cm vtg. kőzetgyapot
+vékonyvakolat 0.331 nem felel meg 19.1
„ 20 cm vtg. grafit polisztirol
hab+vékonyvak. 0.152 megfelel 19.6
Ugyanezen adatok vasbeton pilléreknél, koszorúknál,
áthidalóknál (külső oldalon
+5 cm heraklith hőszig.)
kétoldalt vakolva 0.996 megfelel 17.2
" 8 cm vtg. polisztirol hab
+vékonyvakolattal 0.332 megfelel 19.1 " 20 cm vtg. grafit polisztirol hab
+vékonyvak. 0.145 megfelel 19.6
Mit lehet mindebből kiolvasni?
- az alaphelyzetet kivéve (amelyik a mai követelményeket messze alulmúlja), bármelyik megoldást választjuk, kedvezően alakul a házunk hővédelme. (A 8 cm habszigetelés a közeljövőben szigorodó követelménynek már nem fog megfelelni!) A falazat és a vasbeton szerkezetek közel azonos értékeiből megállapíthatjuk, hogy nem alakulnak ki jelentős hőhidak.
- A páratechnikai megfelelőségnek két buktatója van. A fal külső rétegeiben (külső vakolat, hőszigetelés, falazat) kialakulhat páradúsulás, kicsapódás, ami fagypont alatt a nedvesség megfagyásával, közvetve szerkezetkárosodással jár. (Ezért találkozhatunk gyakran azzal a megoldással, hogy a kőzetgyapot hőszigetelés átszellőztetett külső burkolatot kap.) A másik gond az lehet, ha alacsony a belső falhőmérséklet, a környezetében lehűlő levegő a pára egy eészét már nem tudja megtartani, túltelítődik, a felesleg a falon fog kicsapódni!
- A fal belső hőmérséklete jelentős közérzeti szempont, de a penészképződés lehetőségének elkerülésében is szerepe van. A 19 C fok ideális.
Sokan tartanak egy komoly hőszigetelés, és nyílászáró-csere együttes megvalósításától –és még többen bele sem gondolnak, milyen helyzetet teremthetnek ezzel a felújítással-, félve attól, hogy a lakásban bennreked a pára, lecsapódás, penészedés lesz a nagy igyekezet vége! Elterjedt az a nézet, hogy a szigetelőanyagok gátolják meg a pára falon keresztül történő eltávozását. Akár igaz is lehetne, de nem az! A falazat egyes rétegei páravezetési tulajdonságainak első sorban a falazat kiszáradási képességének, állagmegóvásának szempontjából van jelentősége. A (fagyveszély miatt) téli üzemállapotot nézve, amikor a pára belülről kifelé vándorol a falban, az a célszerű, hogy az egymást követő rétegek páravezetési ellenállása egyre kisebb és kisebb legyen, hogy a páradúsulást elkerüljük. A korszerű polisztirol táblás hőszigetelő anyagok kielégítik ezt a feltételt is.
Tekintettel arra, hogy a pára töredéke, mintegy 3-5 % távozik a falakon keresztül, a meghatározó páratömeget kizárólag szellőztetéssel tudjuk elvezetni a lakásból!
Hogy lehet, hogy erről korábban nem beszéltünk? Valami új felfedezés lenne? Szó nincs róla, csak a „hagyományos” nyílászárók szerkezete, illesztési hibái, avulása lehetővé tették a természetes, automatikus szellőzést, nem kellett rá külön figyelmet fordítani.
A többit a befejező részben…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.