Micinász?!

 

Jut eszembe egykori pöszécske barátnőm, amint így méltatlankodott annak idején, ha újabb és újabb területeket hódítottam meg simogató kezeimmel. De ne térjünk el a tárgytól!

Mit csinál egy villamosvezető, egy tanár, egy fodrász, azt nagyjából mindenki tudja. Nehezebb kérdés, hogy mit csinál egy tímár, egy kalugyer, vagy a drótostót, de aki kíváncsi, utána nézhet.

De mit csinál egy épületenergetikai tanúsító?

Erről mesélek most. Egyszerre persze nem megy minden, kezdjük azzal, hogy éppen nem tanúsít!

Remélem, idővel összeáll a kép.

Vasárnap például „Helyszíni szemlét” tartottam. Komolyan hangzik, komolyan is kell venni, amit itt elmulaszt a szakértő, megesik, hogy soha sem pótolhatja. Egy kommentelő kért rá, nézném meg átépítés alatt álló családi házát – több szem többet lát-. Nem készültek fotók, nem végeztem méréseket, szakvéleményt, vagy tanúsítványt sem kell írnom, talán ezért is mesélem el, nekem is segít a gondolatok rendezésében.

Első, hogy rögzítjük a helyszínt, a körülményeket (van, amikor annak is van jelentősége, hány fok van odakint, meg idebent, süt-e a nap, honnan fúj a szél… bár ezt mindig jó tudni!).

Budapest vonzáskörében, egy városszéli dombtetőn áll a háromszintes épület (pince, fszt., manzárd), sok más lakóházzal együtt. A talaj agyagos, vízjárásokkal, a szél egyirányú, erős. Az épület hossztengelye ÉK-DNy tájolású. A helyszínt, az épületet a tulajdonos mutatta be, ő sorolta fel gondjait is.

A meglévő épületrész kb. 15 éve épült, beton sávalapokkal, vb. pillérekkel, tégla kitöltőfalakkal, külső homlokzaton 5 cm. vtg. dryvit rendszerű hőszigeteléssel. A manzárdban kötődeszkákra szerelt gipszkarton födémborítás készült, 10 cm. vtg. üveggyapot hőszigeteléssel, ugyan ez a hőszigetelés került a gipszkartonnal borított szarufák közé a ferde tetősíkokon. A tető faszerkezetű, esetenként hulladékból mentett anyaggal, betoncserép fedéssel. Nyílászárói faszerkezetűek voltak, többségükben DK és Dny tájolással.   A pincében egy vegyes használatú helyiség cirkókazánnal, a fűtési-, és vízvezetékek szabadon szerelt, lágyforrasztott fk. rézcsőből készültek, hőfokszabályozókkal (2K) szerelt lapradiátorok fűtik a helyiségeket. A kazán kéménye rm. acélcsővel bélelt, a kéményfej erősen erodált. Az eredeti épületen kívül található egy további pince, és egy összekötő helyiség. Oldalfalak vakoltak, festettek, padlóburkolat járólap.                                                                                                                                            A földszinten bejárat, előtér, sarokkáddal szerelt fürdőszoba, WC, nappali és konyha-étkező található. A konyhában gáztűzhely, szagelszívó működik. A gáztűzhely villamos üzeműre való cseréje folyamatban, ezért égési levegő ellátása nem téma. Oldalfalak vakoltak, festettek, vizes helyiségekben csempeburkolattal. Padlóburkolat járólap. A három szintet faszerkezetű csigalépcső köti össze.                                                                                                                                                                  A manzárdban előtérként is funkcionáló dolgozószoba, hálóhelyiségek, és egy zuhanyfülkével szerelt fürdőszoba található. Oldalfalak vakoltak, ill. gipszkartonból készültek, festettek, vizes helyiségben csempeburkolat. Padlóburkolat szőnyegpadló, ill. járólap. A tetőtér az előtérből közelíthető meg, hőszigetelt padlásfeljárón keresztül.

Az épület közműellátása teljes (villamos energia, gáz, víz, csatorna), a csapadékvíz ciszternában gyűlik.

 

A használat során az alábbi problémák merültek fel:

- a hátsó homlokzat előtt kialakított terasz aljzatbetonja – az épület egészével egyben készült sávalap ellenére, a burkolattal együtt repedezett  

 - a garázs alkalmatlan megközelítéssel épült, később a lejáró helyén kialakított pince pedig nedvesedett.

- a földszintre vezető belső lépcső fordulójánál a főfal talajszint alatti sávban nedvesedett.

- a fszt. alápincézett és alápincézetlen traktusa padlószintben eltér egymástól, vélhetően az alápincézetlen résznél kivitelezés közben, tervtől eltérően beépített, mintegy 3 cm hőszigetelése miatt.

- a manzárd egyes részein tetőtér irányából huzatot éreztek, a fürdőszoba mennyezeti élein penész képződött.

- ugyancsak a manzárd fürdőszobánál, a zuhanyfülke mögött ázás-nyomok találhatók.

- a hálóhelyiségben a főfal kellemetlenül hideg, a külső hőszigetelés ellenére

Az átépítés során az alábbiak történnek:

- az ablakok hőszigetelt üvegezésű müa. szerkezetre cserélve.

- megtörtént a pince nedvesség- és hőszigetelése az oldalfalak mentén, ez szakszerűnek tűnik, az alap szigetelése, és a régi/új szigetelés csatlakoztatása nem ellenőrizhető.

- angolaknák kerülnek elhelyezésre (folyamatban) a pincei átszellőzés biztosítására. Az eddig elvégzettek szemrevételezéssel megfelelőek. Az elhelyezés során ellenőrzésre, javításra kerül az alapfal nedvességszigetelése is.

- különféle, később eltakarásra kerülő mélyépítési munkálatokat elvégeztek, terv nem állt rendelkezésemre, így csak annyit tudtam megállapítani, hogy a visszatöltött föld tömörítését szakszerűen végezték. Az aknák vízelvezetését nem ellenőriztem.

- a pince fölé garázs, mellette egy, a bejáratig vezető fedett folyosó készül a későbbiekben.

- a hátsó homlokzaton, a terasz helyén nappali épül, pillérkövekből rakott tartószerkezete,               vb. födéme elkészült, mely egyben a manzárd szinten teraszul szolgál.  A munkához kapcsolódóan kiegészítésre került az attika jellegű oldalhomlokzati főfal.

- Épül három új kéménysíp, egy kémény megmarad, annak tetősík feletti része hőszigetelést és burkolatot kap, egy kéménysíp pedig kikerül a használatból.

- a jelenleg üzemelő kombi cirkót egy kondenzációs kazán váltja fel, melyet egy vegyes tüzelésű kazán egészít ki. A hmv-készítés is módosul, napkollektor által, indirekt módon termelt meleg víz hőmérsékletét emeli egy tárolóban – szükség esetén – a kazán. (a márkajelöléseket igyekszem elkerülni, így tartom helyesnek!)

- manzard zuhanyozó helyére kád kerül. (remélhetően, a munka során megtalálják az ázás forrását is!)

No, hát legalább ennyi információ szükséges ahhoz, hogy az érdemi munkát megkezdhessem!            A továbbiakban leginkább arra kell figyelnem, hogy észrevételeim, javaslataim lehetőség szerint javítsák az épület energetikai minőségét.

Amire alkalmam volt, már a szemlén felhívtam a tulajdonos figyelmét, remélem, olvassa beszámolómat, ami Őt is segítheti gondolatai rendezésében!

-          az elkészült - és megtekinthető – munkarészeknél kivetni valót nem láttam

-          általános: ügyelni kell mindennemű szigetelés folytonosságára, a csomópontok (pl. oldalfal-angolakna vízszigetelése, oldalfal-tető-padlásfödém hőszigetelése), a hűtőbordaként viselkedő, kiálló vasbeton lemezek, főfalak, koszorúk különös figyelmet érdemelnek

-          ott, ahol azonos külső megjelenéssel két, eltérő célú kéményt kell építeni, ajánlott azokat előgyártott, műbizonylattal ellátott kéményelemekből építeni.

-          mind a meglévő, mind az új épületrészben (és főképp a magasabb páraterhelésű helyiségekben, mint mosó- és főzőkonyha, fürdőszobák, esetleg kislégterű hálóhelyiségek) gondoskodni kell a pára elvezetéséről. Nem szabad megfeledkezni az elszívott levegő utánpótlásáról sem! A kazánház levegőellátását a tervező számításokkal kell, hogy igazolja!

Mindez mit jelent a gyakorlatban?

Egy-két példán megpróbálom bemutatni:

A manzárdban lévő hálóhelyiséget hűti a homlokzati fal, pedig annak külső felületén 5 cm. hőszigetelés is készült. A fal attikaszerűen túlnyúlik a tetőhéjaláson, annak „belső” felülete a tetősík fölött a külső térrel, a tető és a födém között a hőszigeteletlen tetőtérrel érintkezik. Semmi nem gátolja a teljes hosszban jelentős mértékű hőhíd kialakulását. A fal „becsomagolása” segíthet, bár a fal tetején bádogozás készül, amit nehéz a hőszigeteléshez rögzíteni. A tervező csomóponti rajzzal segítheti a helyes kialakítást. Ahol a lakótéren kívül legalább 1 m.-es sávban megoldható a kinyúló szerkezet hőszigetelése, a hőhíd jelentősége csökken. Egyébként a homlokzati hőszigetelés                  – U=0,45 W/m²K értéket célozva – ajánlott vastagsága 15 cm, a nyílászáró tokokhoz befordított min. 3 cm takarással. Hatással van még a manzárd helyiségeinek hő-, és párakomfortjára a ferde tetősíkok és a gipszkarton födém hő- és légszigetelése. A födém szigetelésének üveggyapot paplannal (össz. vtg. min. 20 cm) való kiegészítése, a ferde síkok szigetelése a gipszkarton borítás bontása után belülről, esetleg a tetőhéjalás bontásával, kívülről oldható meg. A gipszkarton csatlakozó élek menti tömítését meg kell oldani. Ahol penésznyomok találhatók, ellenőrzendő, hogy vegyi úton azok megszüntethetők-e, vagy szerkezetében károsodott a lemez, amikor is a részleges csere indokolt.

A földszinti terasz helyén nappali épül, fölső födéme egyben tetőteraszként szolgál. Célszerű, mutatós megoldás – ha eleve nem építik be a „kötelező” hibákat! Kezdjük felülről (a várhatóan nagy igénybevétel miatt itt u.n. fordított rendszert nem ajánlok) : A terasz burkolatának természetesen vízhatlannak kell lennie. Figyelembe véve a viszonylag nagy felületet, ez például úgy oldható meg, ha ezen szempont szerint választunk burkoló-, fúgázó-, és ragasztóanyagot. Mindez szükséges, de nem elegendő! Szükséges még a burkolat alá bejutó vízről egy szivárgó réteg, egy vízzáró felület kialakításáról gondoskodni. Ezen szerkezetekhez csatlakozik a teljes felület vízelvezető rendszere. A lejtésadó réteg akár a hőszigetelés anyagából is kialakítható. Mindezeknek elegendő helyet kell biztosítani a szerkezet fölött. Hogy mindehhez mi köze az energetikusnak? Az elázott szigetelés jelentősen rontja az épület energetikai minőségét! További gond a terasz vasbeton lemezeivel, hogy annak éleit, külső térrel érintkező, hűlő felületeit ugyancsak aprólékosan körbe kell szigetelni, becsomagolni, mint egy ajándékot! A pilléreket nem említeném - arra már általában figyelnek a kivitelezők-, ha nem nyúlnának a terasz padlósíkja fölé! Nehogy kimaradjanak már a szigetelésből!

Remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődést az épületenergetika rejtelmei és lehetőségei iránt! Nem én ígérem, hanem az anyaggyártó- és építész-, épületgépész szakma: az energiatudatos építés 30-40 % megtakarítást hozhat extra beavatkozások nélkül, a megújuló energiák használata további 10-30%-ot, de akinek arra van igénye, és pénze, akár energetikailag önellátó (energia-bevitelt nem igénylő) házat is építtethet. Minden technika rendelkezésre áll! Ha valakinek az a kifogása támad, hogy túl nagyvonalúan bántam a javaslataimmal, nem árt tudnia, ezen a szakterületen törvényekkel szabályozott munkamegosztás van, rám tartoznak az elvek, a tervezőre a részletek (jaj de nagyképű a manus!), ezért a mondandóm nem csak a tulajdonosnak szól. Amennyiben az építtető a leírtakból valamit megvalósítana, annak módját a tervező fogja meghatározni.

Ostoba vagy Zöld!

Rosszul írtam! Helyesen: ostoba, vagy zöld! Így már jó! Vagy egyik, vagy másik, de az nagyon, elvakultan!

Miről is van szó?

Blogom megkapta első kommentjét. Hurrá, pezsgő, meg minden, ami ilyenkor dukál. Csakhogy, ez a komment negatív. Ez még nem lenne baj, van, amivel akár egyet is érthetnék, de nem tehetem az egész kommenten átható indulat miatt!

Többször szóba került itt a megrendítő miskolci paneltűz. Jómagam azért vetettem fel a témát, mert visszataszító példáját láttam az esetről megjelenő sajtóanyagokban a tudósítói felelőtlenségnek, a félinformációkból való elméletgyártásnak, mások jó hírnevének megtaposásának. Ráadásul azáltal, hogy a műanyaghab alapú épületszigetelések igen elterjedtek, a cikkek alkalmasak voltak pánikkeltésre is. Erre a témára reagált a kommentelő, az előbb bírált negatívumok teljes arzenálját (felelőtlenül megvádol másokat, félinformációkat terjeszt, mások jóhírnevét veszélyezteti, pánikot kelt), felvonultatva. Nem hiszem, hogy minden felvetésére kellene válaszolnom:

-          azon mérnökök, tervezők, kivitelezők, építőanyaggyártók lobbija lenne ez a fenemód erőltetett épületszigetelés, akik nem nézik a népek egészségét, csak a pénz csörgésére figyelnek, az az egyetlen mozgatóerejük… hát a pénz csörgése nem hat azokra is, akik azt látják, hogy az a pénz nem az ő zsebeikbe csörgedezik?! (Már, ha valóban csörgedezne is bárhová!)

-          annak a mérnöknek, aki a tűzesetet vizsgálta, előtte orvosi tanulmányokat kellett volna folytatnia, hogy tudja: a tűzben keletkező dioxin azonnali halált okoz… régi szép idők, amikor a mérnöki tudományok elsajátítása lehetővé tette a széles körű műveltség megszerzését jogtól -orvoslásig, művészettörténettől-politikatudományig. Hogyan képzelheti a kommentelő, vagy bárki más, hogy számtalan vizsgálat és teszt után hatósági alkalmassági bizonyítványt kap olyan építőanyag, ami közvetlen veszélyt hordoz magában?!

-          nem lebecsülve a dioxin veszélyét, a kommentelő által a dioxinról írtak alkalmatlanok bármiféle vitára. Mindezt egy, a nyilvánosság előtt ismert cikkből, az internetről másolt oldallal kívánom bemutatni, melynek szerzője nevét is adta a leírtakhoz!

Őszintén örülök az első hozzászólásnak, így távolból tisztelettel köszöntöm! Kérem, legyen megfontoltabb, saját magáról sokkal kedvezőbb képet mutathat, ha részletesebben informálódik, mielőtt megszólal! A környezetünk, a benne élő emberek valóban figyelmet, védelmet érdemelnek! De nem így!!!