Micinász ? 3.
Ahogy ígértem, eljön a Tanúsítás ideje! Eljött!
Kezdhetném ezt is poénkodással, de hát ez komoly dolog, nincs helye a viccnek! Már csak azért sem, mert nem egyszerű tanúsításról van szó, hanem pályázatról, ami legalább három menetet jelent, mint egy amatőr boxmeccsen!
Megkeresett A T. Megbízó, hogy van egy családi háza, már megkezdte a felújítását, de most, hogy lehet pályázni a Zöld Beruházás Programban, nem szeretne kimaradni. Nem szeretne, még akkor sem, hogy ha sikeres, alig kap több vissza nem térítendő támogatást az államtól mint amennyi a feketén, vagy „kalákában” végzett, és a hivatalosan, szerződéssel-számlával végzett munka árkülönbözete.
Megkezdett beruházással nem lehet pályázni, meg kellett néznem, hol is tart most? Az egyszintes, részben alápincézett, cserépfedésű sátortetős épület hasznos alapterülete mintegy 100 négyzetméter. Elkészült az ablakcsere, a legkényesebb szakaszon a lábazati hőszigetelés. Szerencsére, a továbbiakra még nem szerződött senkivel, így a pillanatnyi állapot lesz az „eredeti”, melyhez képest a minősítést pár fokozattal javítani kell, ha pályázni akar.
A Tanúsítónak többféle számító, modellező program áll rendelkezésére, hogy munkáját könnyebbé tegye, én hármat választottam ezek közül, az elsőt a tényleges állapotfelmérésre, a másodikat az első ellenőrzésére, és szükségem volt egy harmadikra, hogy a napsugárzás hatását is pontosabban megismerjem. Az épület terveinek megismerése, a főbb adatok ellenőrzése után már „csak” számolgatnom kellett. Ahogy az lenni szokott, elsőre vétettem egy-két hibát is, de hát azért volt a kontroll… Az elvégzettek értékelése után az alábbiakat állapíthattam meg:
- mind a lábazat, mind a homlokzat pillanatnyi energetikai minősége közelében sincs a hatályos követelményeknek. A szerkezetek kifejezetten hőhidasak.
- a padlásfödém tényleges kialakítása lényegesen gyengébb szigetelést ad, mint ahogy a terveken szerepel.
- jelentős mind a talajon fekvő padlók, mind az alápincézett rész hővesztesége is.
- a konyhában gáztűzhely üzemel, légellátására (égési levegő bevezetésére) a szagelszívó nem alkalmas.
- A meglévő cirkókazánhoz társítható megújuló energiát hasznosító berendezés.
- szellőzésből, szennyvízből való hővisszanyerésre nincs reális lehetőség.
Az épület energetikai minősége: D
A megbízó tervezi a teljes lábazati hőszigetelés, homlokzat- és födémszigetelés megvalósítását. Szeretne a melegvíz előállítására napkollektort felszereltetni, a téli napsugárzás befogására a déli tájolású teraszt beüvegeztetni (úgynevezett naptér), valamint a nyári napmelegtől való védekezésül, -hogy ne kelljen klímát felszerelni-, a jóminőségű, faszerkezetű, hőszigetelő üvegezésű ablakokra zsalugátert szereltetni. Mindezekhez viszonylag határozott elképzelései voltak ajánlatokat szerzett be a számára szimpatikus vállalkozóktól. Elfogadta, hogy a talajon fekvő padlók energetikai minőségének javítására nincs egyszerűen kivitelezhető megoldás, valamint azt, hogy a programba fel kell venni a konyha légellátását is. Jelenleg ( a pályázat keretében) nem kíván foglalkozni a pincei mennyezet utólagos hőszigetelésével. Terveivel kapcsolatban tájékoztattam arról is, hogy a naptér létesítésének támogatása a ZBR-pályázat szerint inkább panelépületeknél remélhető.
A begyűjtött ajánlatokat műszaki szempontból értékeltem, a financiális oldala egyrészt a megrendelőre tartozik, másrészt a pályázat írásakor kell számolni vele. (A pályázat megírása nem az én feladatom!) Az ajánlatok általában megfelelőek voltak, szerencsére a Megbízó jórészt olyan anyagokat választott, melyeket a pályázat során szívesen látnak, elnyerték a Kiváló Építőipari Termék címet!
Egyetlen ponton kellett határozottan szándékai megváltoztatására bírnom: a homlokzat egy része 38 cm-es Porotherm falazóelemből készült, arra a polisztirol hőszigetelés helyett szálasanyag hőszigetelést javasoltam –páratechnikai okokból.
Elfogadta javaslatomat, hogy a padlásfödém szigetelésére az általa elképzelt paplan-szigetelés helyett cellulóz alapú ömlesztett szigetelőanyagot alkalmazzon.
Kérdéses volt a napkollektor fajtája, végül is a Megbízó jó abszorpciós tulajdonsággal rendelkező szelektív síkkollektor mellett döntött, mely egy, a pincében elhelyezett 300 literes tárolót fűt. A rendszer kapcsolási sémájára elfogadta javaslatomat. Nem akarok számokkal operálni, de azt megemlítem, hogy mintegy 4 négyzetméter kollektor-felülettel több, mint 1600 kWh hasznosulása várható!
A naptér kialakításához teljes üvegezésű faszerkezet került kiválasztásra, melynek 80 %-a nyáron nyitható.
A fix, nyitott levelezésű zsalugáterek speciális vasalatot igényelnek a viszonylag vastag ( 10 cm polisztirol, ill. 5 cm szálasanyag) utólagos hőszigetelés miatt.
A konyha szellőzésének kiegészítésére sikerült ablakszerkezetbe építhető, páraérzékelővel ellátott automatikus légbevezetőt biztosítani.
Amikor a tervezett változtatásokkal újra számoltam az épület hőigényét, magam is alig hittem a szememnek:
A+
besorolást érhetünk el a tervezett változtatásokkal!
Az épület hőszükséglete 42 %-al, éves teljes széndioxid-kibocsájtása 50 %-al csökken!
Ahogy kezdtem: itt nincs helye a viccnek! Sok sikert a pályázathoz!
Micinász ? 2.
Papa, mit csinál a szél, amikor nem fúj? – Előbb, vagy utóbb minden szülő megkapja ezt a kérdést…
Hogy mit csinál egy Tanúsító, amikor nem tanúsít? Ez a kutyát sem érdekli, pedig nem mindegy, mi van a „normál állapoton” túl.
Jobbára készül, hogy majd jól tanúsítson.
Készülhet azzal, ha előadásokat tart kollégáknak, érdeklődőknek. (Szakmabeliekkel konzultálni mindig nagy öröm, legalább annyi információt felcsipegetek, mint amennyit magam elhintek!)
Megvan annak a haszna, ha az ember röviden, akár kívülállók számára is érthetően fogalmazza a gondolatait –ezt is érdemes folyamatosan gyakorolni! Nem félek attól, hogy ami titkot-trükköt egy-egy előadás során elmesélek, már nem fogják megfizetni élesben, hogy magam alatt vágom a fát. Sokkal jobb, ha a Megbízómnak van némi ismerete arról, mit várhat majd a házától – a különféle energetikai beruházások után-, akár újat épít, akár felújít. Az sem mindegy, hogy az építés melyik fázisában van lehetőség a beavatkozásra, az alapozásnál, vasbeton-munkáknál kihagyott jobbítási lehetőségek soha nem térnek vissza, pótlásuk sem lesz teljes értékű, de legalább sokba kerül! Népszerű témák: a szakterület rendeleti szabályozása, a tulajdonosok, építtetők kötelezettségei, az építési gyakorlat típushibái, épület-diagnosztika, napkollektorok üzemeltetésének tapasztalatai. Tervezett új téma: gépészeti rendszerek üzemvitele, karbantartása. (A virágárus lány érthetően elmondja, hogyan bánjunk az épp akkor vásárolt egy szál rózsával, hogy sokáig leljük benne örömünket, de megkapjuk-e ugyanezt egy épület 20 milás gépészetéhez a tervezőtől, kivitelezőtől, szakszervizektől?)
Megvan annak a haszna, ha az ember röviden, akár kívülállók számára is érthetően fogalmazza a gondolatait –ezt is érdemes folyamatosan gyakorolni! Nem félek attól, hogy ami titkot-trükköt egy-egy előadás során elmesélek, már nem fogják megfizetni élesben, hogy magam alatt vágom a fát. Sokkal jobb, ha a Megbízómnak van némi ismerete arról, mit várhat majd a házától – a különféle energetikai beruházások után-, akár újat épít, akár felújít. Az sem mindegy, hogy az építés melyik fázisában van lehetőség a beavatkozásra, az alapozásnál, vasbeton-munkáknál kihagyott jobbítási lehetőségek soha nem térnek vissza, pótlásuk sem lesz teljes értékű, de legalább sokba kerül! Népszerű témák: a szakterület rendeleti szabályozása, a tulajdonosok, építtetők kötelezettségei, az építési gyakorlat típushibái, épület-diagnosztika, napkollektorok üzemeltetésének tapasztalatai. Tervezett új téma: gépészeti rendszerek üzemvitele, karbantartása. (A virágárus lány érthetően elmondja, hogyan bánjunk az épp akkor vásárolt egy szál rózsával, hogy sokáig leljük benne örömünket, de megkapjuk-e ugyanezt egy épület 20 milás gépészetéhez a tervezőtől, kivitelezőtől, szakszervizektől?)
Talán azért, mert az építkezők számára a tél a tervezés, készülődés ideje, az előadások java is a téli szezonra jut. Nyár-ősz az én felkészülésem ideje, témagyűjtés, ábrák, fotók gyűjtése, szerkesztés, meg néhány próba: mondandómnak bele kell férnie hatvan percbe, mert akkor marad a hallgatóságnak elég türelme a kérdésekre-válaszokra. Az én türelmemmel nincs gond, az sem borítja a programot, ha valaki kicsit elkalandozik a kérdéssel, vagy elsőre nem érti a választ.
Ezt a szerteágazó, mindig frissülő tudást azonban össze is kell szedegetni, tehát a Tanúsító előadásokat hallgat, konzultációkon vesz részt. Személyes sikerem függ attól, hogy időben ismerjem a gyártók új fejlesztési irányait, a meglévő termékekkel felmerült gondjait, meg minden elhullajtott infót, amiből kombinálni lehet… Szerencsére mind a gyártók, mind a szakmai felügyelet, szövetségek, kamarák támogatják az önképzés ezen módját.
Amikor egyetlen cég szervez előadást, nincs gond, ha már több szervezi egy helyre, válogatni kell: kínos kiosonni egy-egy előadás kezdetekor, magyarázkodni nincs mód.
Kissé költséges módja a tanulásnak a külföldi konferencia, szakvásár. Az utóbbi évekre már csak a frankfurti maradt, ritkán valami ráadás. Vitathatatlan, a legélvezetesebb, de hát a szállást-ellátást, utazást fizetni saját zsebből – megfontolandó! Kapcsolatteremtésben mért haszna viszont kiemelkedő!
Különleges élmény, semmi esetre sem mulasztom el, ha demonstráció, mérési gyakorlat, vagy a téma számítógépes feldolgozása is szerepel a programban –a hallgatóság aktív részvételével! Nem titkolom, azt is megpróbálom ellesni, ha jó az előadás, milyen módszereket vehetek át saját gyakorlatomba!
Csavarog a Tanúsító! Igen, ez is a felkészülés része! Járom a várost, városokat szép komótosan, mint akinek semmi dolga nincsen, és lesem a házakat, épülőfélben lévőket, frissen készülteket, öregeket. Megpróbálok a falak mögé látni: mi az, amit példamutatóan gondolt ki a tervező, mit csinált valóban jól a kivitelező, és persze, keresem a hibákat, hibákat, hibákat. Nem ragadt be a billentyűzet, a mértéket kívántam szemléltetni. Messziről meglátszik egy házon, ha a –akár elismert, nagynevű- generálkivitelező nem saját embereivel, hanem itt-ott összekapart brigádokkal, megfelelő helyi felelős műszaki vezető nélkül dolgoztat! Kisebb társasházaknál, irodaházaknál, családi villáknál sajnos ma ez még gyakori!
Ha rosszul alszom, gyakori álmom: Egy több építési fázisban meglesett villa átadásakor nem bírom magam visszafogni, elvegyülök a díszes parkban pezsgőspohárral sétálgató, ünneplő vendégek között, majd egy alkalmas pillanatban a tulaj elé perdülök, bemutatkozom, és egyből rákezdek:”Uram, magát az első kapavágástól az utolsó szögig átverték! Legjobban akkor jár, ha már a vendégeivel elkezdi bontatni. Tudja miféle hibák vannak itt?” Nem tudom, meddig jutottam a sorolásban, de arra eszméltem, hogy két, magas homlokú, sötét öltönyös fiatalember a karomnál fogva megemel, lábam se éri a földet, úgy löknek ki az utcára… ennél a pontnál mindig felébredek.
Hát akkor már mégiscsak jobb, ha előre elmondok mindent! Nagyon szívesen teszem a Megbízómnak, egy munka keretében, vagy előadáson mindazoknak, akik építkezni készülődnek, és szeretnék érteni, mi folyik ott.
Ígérem, a következő részben nem lesz mellébeszélés:
tanúsítok!
Mester
Régi, szép idők, amikor még senki fejében nem fordult meg, hogy a „Mester” akár szitokszóvá is válhat! Megfontolandó, hogy mielőtt túl nagy a kavarodás, egyeseket kötelezni kellene a Mester előtti Mek- előtag használatára.
Hogy honnan ez a nagy bölcsesség? Hát persze, magam is építkezem! No nem újat, zéró-energiamérleggel, ez csak amolyan kis rendbetétele egy hatvan éve épült nyári laknak, egy napon nem említhető a többszáz milliós beruházásokkal. A munkák természetéből adódik, hogy nagyobb szakvállalatnak ez nem falat, magamnak kell összekaparni, szervezni a különböző vállalkozókat. Természetesen, a korábbi projekteken sikeres, már bevált alvállalkozókkal kezdem. Sajnos az, hogy különböző, mindenre értendő: szakmára, tudásra, emberi habitusra.
Még alig kezdtem bele, de már eleget tanultam! Az agyat kevésbé terhelő, kőkemény fizikai munka elveszi a „finomságokhoz” kellő affinitást. Ráadásul, nekem meg hajszálpontos elképzelésem van arról, hogy mit, és hogyan szeretnék. Minden anyag a helyszínen, már csak dolgozni kell. Egyetlen veszélynek az tűnik, hogy beköszönt a zimankó – pedig a kültéri betonozást nem tudjuk megspórolni, elhalasztani.
Előre készültem a problémákra, de beláttam, nagyon naiv voltam: hiába a rajz, a falra firkált vázlat, ha a mesternek más elképzelése volt a dolgokról! (Persze, ő is az egyszerűbb, gyorsabb munkavégzést célozta, hogy amelett jó is legyen, csak engem érdekelt.) Csak úgy haladhattunk, ha majd egyfolytában a sarkukban voltam, megesett, hogy a munkafázist, fogást sk. kellett bemutatnom.
Most már kénytelen vagyok elárulni, milyen XXII-századi bonyolult feladatot akartam a Mesterre bízni: méternyi mély, 6 m-es szivárgó készült, a sávalap elé, a várható vízszivárgás oldalán, kiszellőztetett dörkenlemezzel, alján kavicsterítéssel, kabátos (pardon, geotextillel burkolt) dréncsővel, az egész feltöltve kuléval, tömörített sóderral, azon tükör készítés, majd 6 cm vtg kifelé lejtő járdával, folyókával. Bonyolult?
Nem mesélem végig, csak sorolom, hol, miért kellett beavatkoznom:
-nem tetszet az alapfal-XPS szigetelés-dörkenlemez rétegrend –nem előszőr csinálták! Most kénytelenek voltak visszabontani, és a dörkent a sávalapra helyezni.
-nem engedtem, hogy a dörkent 15 cm-el az alapszigetelés fölé emeljék, ott ugyanis könnyebb lett volna rögzíteni
-a harmadik próbálkozásra sem tudták a dörken lemez szellőzést biztosító zárósínjét rajz szerint elhelyezni, kénytelen voltam egyedi megoldást kitalálni! (Pedig én papolom éjjel-nappal, hogy egységes rendszerekkel kell dolgozni!)
-betonozni kezdtek volna a sóder tömörítése, és dilatáció kialakítása nélkül
-a lejtős járda vízszintes lett, az alapszigeteléshez vezetve a vizet, ezt is vissza kellett bontani, újrazsaluzni, betonozni
-a folyóka betonelemekből készült, az elemek idő előtt elfogytak: kiderült, néhányat összetörtek, pont jó volt támasztéknak a zsaluhoz…(lett volna kéznél arra való anyag!)
Kíváncsi vagyok, lehetett volna egyebet is elrontani?
Ha ezzel bárki kedvét szegtem volna, vannak pozitív történeteim is!
-
Tisztelt
Lestyán Mária
Szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
Rockwool Hungary Kft
A Magyar Építéstechnikában olvastam cikkét. Ennek az írásnak meg kellett jelennie, mint ahogy szükség van minden okos tanácsra, észrevételre, legyen szó tűzvédelemről, műszaki haváriáról, vagy akár vírusokról, ami az emberiség önpusztító hajlama ellenében hathat, csak…
Amit leírt, műszaki szempontból majdhogynem korrekt, teljes egész, de amilyen részletességgel felhívta a figyelmet a polisztirol alapú homlokzatszigetelések műszaki-, technológiai utasításainak hanyagolásából adódó veszélyekre, ugyan olyan részletességgel kellett volna írnia annak veszélyeiről, amikor a rostanyagú szigetelésekre vonatkozó előírásokat szegik meg! Saját tapasztalatok alapján, a kivitelezők szakmai ismeretei, gondossága és precizitása nem anyagfüggő! Ha már említette a miskolci tűzvizsgálatot, pár sort megérdemelt volna a felelős műszaki vezető és műszaki ellenőr által, az építés során írt naplóbejegyzések értékelése!
Szakmabeliek tájékoztatására, kiokosítására nagy energiákat fordítanak mind a gyártók, mind a szakmai szervezetek, előbb-utóbb meg fogjuk tanulni, melyik szigetelőanyag mire jó. Azonban a megrendelői körben még veszélyes a tudatlanság, a döntések legtöbbször megindokolhatatlan szempontok szerint születnek.
Ami majdnem elriasztott a cikk olvasásától: a stílusa, a benne feszülő indulatok. Vélem, hogy sokan félretették azzal, „velem így ne beszéljenek!”. Valóban, ez az írás nem egy politikai pamflet (vagy tévedek?), célja a szakmai tájékoztatás, nem az ellenség megsemmisítése! Értem én a szerző érzelmeit, a tudatlanság, hanyagság ismét emberéletekbe került…
Vagy mégsem értem? Ami az egyik pillanatban nemes felháborodásnak látszik, a végére jelmezt vált: primitív, három ember halálából nyerészkedő direktreklámmá sorvad. Ezt a cikket megírhatta volna egy akadémikus, egy építőanyag-kutató, tervező, kivitelező, szakértő, cukrász, BKV-ellenőr, vagy akár saját magam is, egyetlen forrás van, ahonnan NEM származhat ez a cikk, mert erkölcstelen, gusztustalan: a gyártói-forgalmazói kör!
üdvözli
Molnár Pál
építésügyi műszaki szakértő
U.i.: Ez a levél megjelenik blogomban is, érthetősége céljából –ha a technika nem viccel meg-, az idézett cikket is csatolom.
M.P.
A hõszigetelõ anyagok kiválasztásánál, de beszélhetünk
a tágabb értelemben az építési anyagok
kiválasztásáról is hazai viszonylatban mind az
anyag, mind a kivitelezési költségek vonatkozásában
a legfontosabb paraméter az ár, még akkor is,
ha anyagi lehetõségeink lehetõvé tennék a választást.
Az autóknál mindenki tisztában van azzal,
hogy a minõség és biztonság egyenes arányban
van az árral, de sajnos az építõ anyagoknál nem
vagyunk tisztába azzal, hogy mit kapunk a pénzünkért.
Az épületeinket, ha csak statisztika szerinti élettartamukat
vesszük is alapul, ami 50 év hosszú idõre
tervezzük, s a tervezésük, építkezésük során meghozott
döntésünkkel több évtizedre elõre „bebetonozzuk”
az épületünk adottságait, legyen ez minõség,
tûzbiztonság, fenntarthatóság, energiafogyasztás,
avulási idõ, komfort érzet, stb.
Ezek az épület adottságok, ha nem körültekintõen
választjuk meg azokat, az „üzemelésük során” évtizedek
alatt jóval költségesebbek lehetnek, mintha kicsit
nagyobb beruházással, minõségi kivitelezési munkával,
teremtünk értéket saját magunk számára.
A Rockwool Hungary Kft. által gyártott homlokzati
hõszigetelõ anyagokat Frontrock és Frontrock Max
E néven hozza forgalomba, amelyek:
Véleményünk szerint a homlokzati hõszigetelõanyag
piac is egy homályos terület az építkezésben
részvevõk számára, legyen az megbízó vagy kivitelezõ
ezért, szeretnénk tájékoztatást nyújtani, döntéseik
elõsegítése érdekében az általunk gyártott termékek
tulajdonságairól.
- Nem éghetõk!
Köszönhetõ a bazaltkõnek, mint alapanyagnak!
- Nem tartalmaz égéskésleltetõt, a bazaltkõ önmaga
nem képes az égésre!
- Nincs homlokzati tûzterjedés kockázat!
- Nincs beépítés alatti tûz kockázat!
- Tûzvédelmi szempontból korlátozás nélkül
beépíthetõ!
- Égve nem csepeg és füstöt nem fejleszt, ami azért
nagyon fontos, mivel az épülettüzek többségében az
emberek nem a tûz hõ
hatására vesztik életüket,
hanem az éghetõ
anyagok által
kibocsájtott füst miatt!
Az átláthatatlan füst
másik negatív hatása,
hogy mind a mentést,
mind pedig a menekülés
körülményeit nagyban
nehezítik, korlátozzák!
- Nincs kivitelezési hibából adódó tûzbiztonsági
kockázat!
- Nem ront a meglévõ nem éghetõ vakolt fal
tûzvédelmi paraméterein!
- 1000 Cº feletti olvadáspontjának köszönhetõen
képes megvédeni az épületszerkezeteket a tûz káros
hatásaitól!
- Kiemelkedõ mechanikai tulajdonságainak
köszönhetõen, még az igénybevételnek kitett helyeken
(pl. biciklik rendszeres nekitámasztása) is ellenálló.
- A bazaltkõnek, mint alapanyagnak köszönhetõen
nem zsugorodik, nincs hõmozgása, ezért a vakolat
tönkremenetelében, megrepedésében nem játszik
szerepet.
- Páraáteresztõ, a falszerkezeten keresztüli pára
mozgás akadálytalan. Nincs ebbõl adódó penészesedési
kockázat.
- Természetes alapanyag, nem képez veszélyes hulladékot,
újrahasznosítható.
- Rovarok, rágcsálók nem károsítják, nincs anyag
összeférhetetlensége más építõanyagokkal.
- KÍVÁLÓ ÉPÍTÉSI TERMÉK védjeggyel és MAGYAR
TERMÉK NAGYDÍJ-al tüntették ki.
- Végül, de nem utolsó sorban kiváló hõszigetelõ
képességekkel bírnak (Deklarált hõvezetési tényezõ:
_D=0,036 W/mK).
A Rockwool vállalatcsoport elkötelezett a minõség,
környezetvédelem és a tûzvédelem területén, termékeinket
kimagasló mûszaki színvonaluk – több mint 70 év
tapasztalatra épülve – méltán tették világviszonylatban
elismertté. Minden körülmények között állják a megmérettetést,
tegyék próbára termékeinket, ott ahol nem
csak az ár, hanem az ár-érték arány, a minõség, hosszú
élettartam és a tûzbiztonság is legalább annyira fontos
Remélem, jól, és pontosan sikerült másolnom Lestyán Mária (Rockwool Hungary Kft, Szakmai kapcsolatokért felelős igazgató) cikkét, melyet a legutóbbi Magyar Építéstechnikában olvastam.
Annak ellenére, hogy örültem a cikk megjelenésének, határozottan állítom, hogy ezt más személy kellett volna, hogy megírja, kifejezetten szakcikként, minden reklám nélkül!
Véleményemet a Szerzővel is megosztottam. (Ha ezt is sikerül bemásolnom, profi vagyok! Ha nem, folytatásban csatolom.)
Sikerült, csak nem a végére, hanem a legelejére. Remélem, azért érthrtő...
Apró örömök, nagy bánatok.
Először arról, mi okoz örömet egy magamfajta „szakbarbárnak”.
Több helyen is kiálltam a mértékletesség, megfontoltság mellett, például a passzívházak ügyében is: egyáltalán nem biztos, hogy azzal biztosíthatjuk magunknak a gondtalan jövőt! (Azt persze jó látni, hogy technikailag képesek vagyunk a megépítésére.)
A napokban országszerte szakmai konferenciák zajlanak a Wienerberger Téglaipari Zrt köré csoportosult cégek, és független szervezetek szervezésében. A budapesti rendezvényen Dr Tóth Elek docens (Budapesti Műszaki Egyetem) jelentős teret szentelt a témának. Igazolta saját feltevésemet, számításokkal mutatva be a hőszigetelés, a jobb energiahasznosítás, a passzív és aktív megújuló-energia hasznosítás hatását az épület energetikai minőségére, a beavatkozás költségigényére és a megtérülési időre. Nincs kaptafa, egyedül üdvözítő megoldás, nem a drágább a jobb, megéri minden egyedi esetre megtervezni, ellenőrizni a hatásokat!
Mi a bánat forrása?
Igen kedvelt olvasmányom a Magyar Építéstechnika című szakfolyóirat. Nem mentes ugyan a reklámtól, de legalább egyértelműen jelöli azt. Illetve, már csak múlt időben: az októberi szám 8. oldalán, aláírás nélkül a homlokzatszigetelésről elmélkedik valaki. Ürügyül használva egy közelmúlt béli tragédiát, a rostos hőszigetelő-anyagok használatát szorgalmazza. Gyomorforgató! Nem értem, hogyan jelenhetett meg ez a cikk, ráadásul olyan formában, mintha szerkesztőségi cikk, azaz a szerkesztőség véleménye lenne?! Valamelyest megnyugtat, hogy az 50. oldalon BBB aláírással olvasható a részletesen és alaposan alátámasztott ellenvélemény, számomra igazán az lenne a megnyugtató, ha a kifogásolt cikk szerzője nem szégyellné a nevét!
Még egyszer, és utoljára: nem az zavar, hogy valakinek más a véleménye, mint azoknak, akikkel én is egyetértek, de azt szíveskedjék világosan megindokolni, bizonyítani, ha a másik fél állításaiban hamisságot talált, de semmiképpen nem meglovagolni egy tragédia utáni feszült helyzetben a közhangulatot!
Mert ahogy már írtam, ez így sanda és izléstelen.
Micinász?!
Jut eszembe egykori pöszécske barátnőm, amint így méltatlankodott annak idején, ha újabb és újabb területeket hódítottam meg simogató kezeimmel. De ne térjünk el a tárgytól!
Mit csinál egy villamosvezető, egy tanár, egy fodrász, azt nagyjából mindenki tudja. Nehezebb kérdés, hogy mit csinál egy tímár, egy kalugyer, vagy a drótostót, de aki kíváncsi, utána nézhet.
De mit csinál egy épületenergetikai tanúsító?
Erről mesélek most. Egyszerre persze nem megy minden, kezdjük azzal, hogy éppen nem tanúsít!
Remélem, idővel összeáll a kép.
Vasárnap például „Helyszíni szemlét” tartottam. Komolyan hangzik, komolyan is kell venni, amit itt elmulaszt a szakértő, megesik, hogy soha sem pótolhatja. Egy kommentelő kért rá, nézném meg átépítés alatt álló családi házát – több szem többet lát-. Nem készültek fotók, nem végeztem méréseket, szakvéleményt, vagy tanúsítványt sem kell írnom, talán ezért is mesélem el, nekem is segít a gondolatok rendezésében.
Első, hogy rögzítjük a helyszínt, a körülményeket (van, amikor annak is van jelentősége, hány fok van odakint, meg idebent, süt-e a nap, honnan fúj a szél… bár ezt mindig jó tudni!).
Budapest vonzáskörében, egy városszéli dombtetőn áll a háromszintes épület (pince, fszt., manzárd), sok más lakóházzal együtt. A talaj agyagos, vízjárásokkal, a szél egyirányú, erős. Az épület hossztengelye ÉK-DNy tájolású. A helyszínt, az épületet a tulajdonos mutatta be, ő sorolta fel gondjait is.
A meglévő épületrész kb. 15 éve épült, beton sávalapokkal, vb. pillérekkel, tégla kitöltőfalakkal, külső homlokzaton 5 cm. vtg. dryvit rendszerű hőszigeteléssel. A manzárdban kötődeszkákra szerelt gipszkarton födémborítás készült, 10 cm. vtg. üveggyapot hőszigeteléssel, ugyan ez a hőszigetelés került a gipszkartonnal borított szarufák közé a ferde tetősíkokon. A tető faszerkezetű, esetenként hulladékból mentett anyaggal, betoncserép fedéssel. Nyílászárói faszerkezetűek voltak, többségükben DK és Dny tájolással. A pincében egy vegyes használatú helyiség cirkókazánnal, a fűtési-, és vízvezetékek szabadon szerelt, lágyforrasztott fk. rézcsőből készültek, hőfokszabályozókkal (2K) szerelt lapradiátorok fűtik a helyiségeket. A kazán kéménye rm. acélcsővel bélelt, a kéményfej erősen erodált. Az eredeti épületen kívül található egy további pince, és egy összekötő helyiség. Oldalfalak vakoltak, festettek, padlóburkolat járólap. A földszinten bejárat, előtér, sarokkáddal szerelt fürdőszoba, WC, nappali és konyha-étkező található. A konyhában gáztűzhely, szagelszívó működik. A gáztűzhely villamos üzeműre való cseréje folyamatban, ezért égési levegő ellátása nem téma. Oldalfalak vakoltak, festettek, vizes helyiségekben csempeburkolattal. Padlóburkolat járólap. A három szintet faszerkezetű csigalépcső köti össze. A manzárdban előtérként is funkcionáló dolgozószoba, hálóhelyiségek, és egy zuhanyfülkével szerelt fürdőszoba található. Oldalfalak vakoltak, ill. gipszkartonból készültek, festettek, vizes helyiségben csempeburkolat. Padlóburkolat szőnyegpadló, ill. járólap. A tetőtér az előtérből közelíthető meg, hőszigetelt padlásfeljárón keresztül.
Az épület közműellátása teljes (villamos energia, gáz, víz, csatorna), a csapadékvíz ciszternában gyűlik.
A használat során az alábbi problémák merültek fel:
- a hátsó homlokzat előtt kialakított terasz aljzatbetonja – az épület egészével egyben készült sávalap ellenére, a burkolattal együtt repedezett
- a garázs alkalmatlan megközelítéssel épült, később a lejáró helyén kialakított pince pedig nedvesedett.
- a földszintre vezető belső lépcső fordulójánál a főfal talajszint alatti sávban nedvesedett.
- a fszt. alápincézett és alápincézetlen traktusa padlószintben eltér egymástól, vélhetően az alápincézetlen résznél kivitelezés közben, tervtől eltérően beépített, mintegy 3 cm hőszigetelése miatt.
- a manzárd egyes részein tetőtér irányából huzatot éreztek, a fürdőszoba mennyezeti élein penész képződött.
- ugyancsak a manzárd fürdőszobánál, a zuhanyfülke mögött ázás-nyomok találhatók.
- a hálóhelyiségben a főfal kellemetlenül hideg, a külső hőszigetelés ellenére
Az átépítés során az alábbiak történnek:
- az ablakok hőszigetelt üvegezésű müa. szerkezetre cserélve.
- megtörtént a pince nedvesség- és hőszigetelése az oldalfalak mentén, ez szakszerűnek tűnik, az alap szigetelése, és a régi/új szigetelés csatlakoztatása nem ellenőrizhető.
- angolaknák kerülnek elhelyezésre (folyamatban) a pincei átszellőzés biztosítására. Az eddig elvégzettek szemrevételezéssel megfelelőek. Az elhelyezés során ellenőrzésre, javításra kerül az alapfal nedvességszigetelése is.
- különféle, később eltakarásra kerülő mélyépítési munkálatokat elvégeztek, terv nem állt rendelkezésemre, így csak annyit tudtam megállapítani, hogy a visszatöltött föld tömörítését szakszerűen végezték. Az aknák vízelvezetését nem ellenőriztem.
- a pince fölé garázs, mellette egy, a bejáratig vezető fedett folyosó készül a későbbiekben.
- a hátsó homlokzaton, a terasz helyén nappali épül, pillérkövekből rakott tartószerkezete, vb. födéme elkészült, mely egyben a manzárd szinten teraszul szolgál. A munkához kapcsolódóan kiegészítésre került az attika jellegű oldalhomlokzati főfal.
- Épül három új kéménysíp, egy kémény megmarad, annak tetősík feletti része hőszigetelést és burkolatot kap, egy kéménysíp pedig kikerül a használatból.
- a jelenleg üzemelő kombi cirkót egy kondenzációs kazán váltja fel, melyet egy vegyes tüzelésű kazán egészít ki. A hmv-készítés is módosul, napkollektor által, indirekt módon termelt meleg víz hőmérsékletét emeli egy tárolóban – szükség esetén – a kazán. (a márkajelöléseket igyekszem elkerülni, így tartom helyesnek!)
- manzard zuhanyozó helyére kád kerül. (remélhetően, a munka során megtalálják az ázás forrását is!)
No, hát legalább ennyi információ szükséges ahhoz, hogy az érdemi munkát megkezdhessem! A továbbiakban leginkább arra kell figyelnem, hogy észrevételeim, javaslataim lehetőség szerint javítsák az épület energetikai minőségét.
Amire alkalmam volt, már a szemlén felhívtam a tulajdonos figyelmét, remélem, olvassa beszámolómat, ami Őt is segítheti gondolatai rendezésében!
- az elkészült - és megtekinthető – munkarészeknél kivetni valót nem láttam
- általános: ügyelni kell mindennemű szigetelés folytonosságára, a csomópontok (pl. oldalfal-angolakna vízszigetelése, oldalfal-tető-padlásfödém hőszigetelése), a hűtőbordaként viselkedő, kiálló vasbeton lemezek, főfalak, koszorúk különös figyelmet érdemelnek
- ott, ahol azonos külső megjelenéssel két, eltérő célú kéményt kell építeni, ajánlott azokat előgyártott, műbizonylattal ellátott kéményelemekből építeni.
- mind a meglévő, mind az új épületrészben (és főképp a magasabb páraterhelésű helyiségekben, mint mosó- és főzőkonyha, fürdőszobák, esetleg kislégterű hálóhelyiségek) gondoskodni kell a pára elvezetéséről. Nem szabad megfeledkezni az elszívott levegő utánpótlásáról sem! A kazánház levegőellátását a tervező számításokkal kell, hogy igazolja!
Mindez mit jelent a gyakorlatban?
Egy-két példán megpróbálom bemutatni:
A manzárdban lévő hálóhelyiséget hűti a homlokzati fal, pedig annak külső felületén 5 cm. hőszigetelés is készült. A fal attikaszerűen túlnyúlik a tetőhéjaláson, annak „belső” felülete a tetősík fölött a külső térrel, a tető és a födém között a hőszigeteletlen tetőtérrel érintkezik. Semmi nem gátolja a teljes hosszban jelentős mértékű hőhíd kialakulását. A fal „becsomagolása” segíthet, bár a fal tetején bádogozás készül, amit nehéz a hőszigeteléshez rögzíteni. A tervező csomóponti rajzzal segítheti a helyes kialakítást. Ahol a lakótéren kívül legalább 1 m.-es sávban megoldható a kinyúló szerkezet hőszigetelése, a hőhíd jelentősége csökken. Egyébként a homlokzati hőszigetelés – U=0,45 W/m2K értéket célozva – ajánlott vastagsága 15 cm, a nyílászáró tokokhoz befordított min. 3 cm takarással. Hatással van még a manzárd helyiségeinek hő-, és párakomfortjára a ferde tetősíkok és a gipszkarton födém hő- és légszigetelése. A födém szigetelésének üveggyapot paplannal (össz. vtg. min. 20 cm) való kiegészítése, a ferde síkok szigetelése a gipszkarton borítás bontása után belülről, esetleg a tetőhéjalás bontásával, kívülről oldható meg. A gipszkarton csatlakozó élek menti tömítését meg kell oldani. Ahol penésznyomok találhatók, ellenőrzendő, hogy vegyi úton azok megszüntethetők-e, vagy szerkezetében károsodott a lemez, amikor is a részleges csere indokolt.
A földszinti terasz helyén nappali épül, fölső födéme egyben tetőteraszként szolgál. Célszerű, mutatós megoldás – ha eleve nem építik be a „kötelező” hibákat! Kezdjük felülről (a várhatóan nagy igénybevétel miatt itt u.n. fordított rendszert nem ajánlok) : A terasz burkolatának természetesen vízhatlannak kell lennie. Figyelembe véve a viszonylag nagy felületet, ez például úgy oldható meg, ha ezen szempont szerint választunk burkoló-, fúgázó-, és ragasztóanyagot. Mindez szükséges, de nem elegendő! Szükséges még a burkolat alá bejutó vízről egy szivárgó réteg, egy vízzáró felület kialakításáról gondoskodni. Ezen szerkezetekhez csatlakozik a teljes felület vízelvezető rendszere. A lejtésadó réteg akár a hőszigetelés anyagából is kialakítható. Mindezeknek elegendő helyet kell biztosítani a szerkezet fölött. Hogy mindehhez mi köze az energetikusnak? Az elázott szigetelés jelentősen rontja az épület energetikai minőségét! További gond a terasz vasbeton lemezeivel, hogy annak éleit, külső térrel érintkező, hűlő felületeit ugyancsak aprólékosan körbe kell szigetelni, becsomagolni, mint egy ajándékot! A pilléreket nem említeném - arra már általában figyelnek a kivitelezők-, ha nem nyúlnának a terasz padlósíkja fölé! Nehogy kimaradjanak már a szigetelésből!
Remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődést az épületenergetika rejtelmei és lehetőségei iránt! Nem én ígérem, hanem az anyaggyártó- és építész-, épületgépész szakma: az energiatudatos építés 30-40 % megtakarítást hozhat extra beavatkozások nélkül, a megújuló energiák használata további 10-30%-ot, de akinek arra van igénye, és pénze, akár energetikailag önellátó (energia-bevitelt nem igénylő) házat is építtethet. Minden technika rendelkezésre áll! Ha valakinek az a kifogása támad, hogy túl nagyvonalúan bántam a javaslataimmal, nem árt tudnia, ezen a szakterületen törvényekkel szabályozott munkamegosztás van, rám tartoznak az elvek, a tervezőre a részletek (jaj de nagyképű a manus!), ezért a mondandóm nem csak a tulajdonosnak szól. Amennyiben az építtető a leírtakból valamit megvalósítana, annak módját a tervező fogja meghatározni.
Ostoba vagy Zöld!
Rosszul írtam! Helyesen: ostoba, vagy zöld! Így már jó! Vagy egyik, vagy másik, de az nagyon, elvakultan!
Miről is van szó?
Blogom megkapta első kommentjét. Hurrá, pezsgő, meg minden, ami ilyenkor dukál. Csakhogy, ez a komment negatív. Ez még nem lenne baj, van, amivel akár egyet is érthetnék, de nem tehetem az egész kommenten átható indulat miatt!
Többször szóba került itt a megrendítő miskolci paneltűz. Jómagam azért vetettem fel a témát, mert visszataszító példáját láttam az esetről megjelenő sajtóanyagokban a tudósítói felelőtlenségnek, a félinformációkból való elméletgyártásnak, mások jó hírnevének megtaposásának. Ráadásul azáltal, hogy a műanyaghab alapú épületszigetelések igen elterjedtek, a cikkek alkalmasak voltak pánikkeltésre is. Erre a témára reagált a kommentelő, az előbb bírált negatívumok teljes arzenálját (felelőtlenül megvádol másokat, félinformációkat terjeszt, mások jóhírnevét veszélyezteti, pánikot kelt), felvonultatva. Nem hiszem, hogy minden felvetésére kellene válaszolnom:
- azon mérnökök, tervezők, kivitelezők, építőanyaggyártók lobbija lenne ez a fenemód erőltetett épületszigetelés, akik nem nézik a népek egészségét, csak a pénz csörgésére figyelnek, az az egyetlen mozgatóerejük… hát a pénz csörgése nem hat azokra is, akik azt látják, hogy az a pénz nem az ő zsebeikbe csörgedezik?! (Már, ha valóban csörgedezne is bárhová!)
- annak a mérnöknek, aki a tűzesetet vizsgálta, előtte orvosi tanulmányokat kellett volna folytatnia, hogy tudja: a tűzben keletkező dioxin azonnali halált okoz… régi szép idők, amikor a mérnöki tudományok elsajátítása lehetővé tette a széles körű műveltség megszerzését jogtól -orvoslásig, művészettörténettől-politikatudományig. Hogyan képzelheti a kommentelő, vagy bárki más, hogy számtalan vizsgálat és teszt után hatósági alkalmassági bizonyítványt kap olyan építőanyag, ami közvetlen veszélyt hordoz magában?!
- nem lebecsülve a dioxin veszélyét, a kommentelő által a dioxinról írtak alkalmatlanok bármiféle vitára. Mindezt egy, a nyilvánosság előtt ismert cikkből, az internetről másolt oldallal kívánom bemutatni, melynek szerzője nevét is adta a leírtakhoz!
Őszintén örülök az első hozzászólásnak, így távolból tisztelettel köszöntöm! Kérem, legyen megfontoltabb, saját magáról sokkal kedvezőbb képet mutathat, ha részletesebben informálódik, mielőtt megszólal! A környezetünk, a benne élő emberek valóban figyelmet, védelmet érdemelnek! De nem így!!!
Ostoba vagy Zöld!
Rosszul írtam! Helyesen: ostoba, vagy zöld! Így már jó! Vagy egyik, vagy másik, de az nagyon, elvakultan!
Miről is van szó?
Blogom megkapta első kommentjét. Hurrá, pezsgő, meg minden, ami ilyenkor dukál. Csakhogy, ez a komment negatív. Ez még nem lenne baj, van, amivel akár egyet is érthetnék, de nem tehetem az egész kommenten átható indulat miatt!
Többször szóba került itt a megrendítő miskolci paneltűz. Jómagam azért vetettem fel a témát, mert visszataszító példáját láttam az esetről megjelenő sajtóanyagokban a tudósítói felelőtlenségnek, a félinformációkból való elméletgyártásnak, mások jó hírnevének megtaposásának. Ráadásul azáltal, hogy a műanyaghab alapú épületszigetelések igen elterjedtek, a cikkek alkalmasak voltak pánikkeltésre is. Erre a témára reagált a kommentelő, az előbb bírált negatívumok teljes arzenálját (felelőtlenül megvádol másokat, félinformációkat terjeszt, mások jóhírnevét veszélyezteti, pánikot kelt), felvonultatva. Nem hiszem, hogy minden felvetésére kellene válaszolnom:
- azon mérnökök, tervezők, kivitelezők, építőanyaggyártók lobbija lenne ez a fenemód erőltetett épületszigetelés, akik nem nézik a népek egészségét, csak a pénz csörgésére figyelnek, az az egyetlen mozgatóerejük… hát a pénz csörgése nem hat azokra is, akik azt látják, hogy az a pénz nem az ő zsebeikbe csörgedezik?! (Már, ha valóban csörgedezne is bárhová!)
- annak a mérnöknek, aki a tűzesetet vizsgálta, előtte orvosi tanulmányokat kellett volna folytatnia, hogy tudja: a tűzben keletkező dioxin azonnali halált okoz… régi szép idők, amikor a mérnöki tudományok elsajátítása lehetővé tette a széles körű műveltség megszerzését jogtól -orvoslásig, művészettörténettől-politikatudományig. Hogyan képzelheti a kommentelő, vagy bárki más, hogy számtalan vizsgálat és teszt után hatósági alkalmassági bizonyítványt kap olyan építőanyag, ami közvetlen veszélyt hordoz magában?!
- nem lebecsülve a dioxin veszélyét, a kommentelő által a dioxinról írtak alkalmatlanok bármiféle vitára. Mindezt egy, a nyilvánosság előtt ismert cikkből, az internetről másolt oldallal kívánom bemutatni, melynek szerzője nevét is adta a leírtakhoz!
Őszintén örülök az első hozzászólásnak, így távolból tisztelettel köszöntöm! Kérem, legyen megfontoltabb, saját magáról sokkal kedvezőbb képet mutathat, ha részletesebben informálódik, mielőtt megszólal! A környezetünk, a benne élő emberek valóban figyelmet, védelmet érdemelnek! De nem így!!!
Dioxinos hordók a garéi tárolóban (Tóth László felvétele) |
Dioxin
A méreg, amelyet a természet nem ismer
A garéi hulladéklerakóban 62 000 rozsdás hordóban tárolja sok éve a Budapesti Vegyiművek tetraklór-benzol hulladékát. A hordókból lassan szivárognak a környezetre veszélyes anyagok, s köztük a legveszélyesebb, a dioxin. Erről az anyagról beszéltek annak a KTM által rendezett interkontinentális videokonferenciának a résztvevői, amelyre két héttel ezelőtt került sor.
A garéi hordók tartalmát ismerjük, és tudjuk, hogy sok éve eresztenek. Az újabb vizsgálatok szerint a dioxinok (lásd keretes cikkünket) már a talajból és a felszín alatti vizekből is kimutathatók. A veszélyt ismerve egy külföldi cég nagy teljesítményű égetőmű fölépítését tervezte, amelyben a helyszínen égetnék el ezt a hulladékot. Csakhogy az égetés drága ezért az ország más részeiből vagy távolabbi országokból oda szállított veszélyes hulladékot is Garé határában égetnék el. A lakosság – részben az állandósuló
Az agent orange keserű gyümölcse
A dioxinok létezéséről először talán a vietnami háború idején majd a vegyipari balesetek kapcsán értesülhettünk. Az Egyesült Államok légiereje a vietnami háborúban (1962 és 1970 között) lombtalanító anyagokkal permetezte az erdőket. Az egyik ilyen szerben (az úgynevezett agent orangeben, amely a diklór- és triklór fenoxi-ecetsav keveréke) benne maradt a gyártási eljárás során keletkezett erős méreg, az egyik dioxin, a TCDD.
A háború idején szétszórt mintegy 90 000 tonnányi lombirtóval legalább 82, legfeljebb 175 kilogramm TCDD jutott a természetbe. Egy 1995-ben megjelent amerikai tanulmány szerint 1991-1992-ben a dél-vietnami lakosság vérében 33 ppt* volt a dioxin-szintje. Északon ennél kevesebb, 2,9 ppt. (ppt: 1:10-12 rész). A háború óta csökkent az anyatejben mérhető mennyisége, de még mindig 100 ppt, s ez több, mint a fejlett ipari országokban élő anyák tejében.
Az ember által előállított kis molekulájú mérgek közül a TCDD a legerősebb. Tengerimalacon, patkányon, majmon, nyúlon, kutyán és egéren is kipróbálták mennyi a halálos adagja (amely a kísérletben felhasznált állatok felét elpusztítja), s ez az érték testsúly-kilogrammonként 0,6 és 300 g között váltakozott. (1 mikrogramm = 1 milliomod gramm = mg). A legérzékenyebb-nek a selyemmajom bizonyult: 0,01 mg/kg TCDD hatására már csökken a limfocitáinak száma. A szintén igen érzékeny a rhesus-majom: testsúlykilogrammonként 70 mg elpusztítja.
A dioxin alattomos méreg, egyéb anyagok halálos adagjai másodpercek-percek-órák alatt ölnek, a TCDD fenti menynyiségei csak hetek-hónapok alatt. A halál közvetlen okát nem is ismerjük: a megmérgezett állatok nem esznek, lefogynak, elsorvadnak, de a mérgezést akkor sem élik túl, ha mesterséges táplálással fenntartják a súlyukat. Az állatokon észlelt mérgezési tüneteket még szinte fölsorolni is lehetetlen. A vegyület befolyásolja a belső elválasztású mirigyek, a csecsemőmirigy, a petefészek, az agyfüggelék, a mellékvesekéreg működését, csökkenti a pajzsmirigyhormon és az inzulin termelését és valószínűleg a spermaszámot. Gátolja az immunrendszer működését. Nagy mértékben fokozza több tucat enzim aktivitását, és ennek révén gyorsíthatja életfontosságú anyagok lebontását. Erősen károsítja a máj működését, a szénhidrát- és zsíranyagcserét, kiüríti az energiaraktárakat, csökkenti a vércukorszintet. Kötődik a rejtélyes élettani szerepű Ah-receptorokhoz (Ah=aromás hidrokarbon), amelyeknek a nukleinsav transzkripciós folyamatokban is szerepet játszanak. Lehet, hogy ezzel hozhatók kapcsolatba a TCDD-nek a génállományra gyakorolt hatásai. Az említettek mellett még fejlődési rendellenességet valamint daganatképződést: például lágyrész-szarkómát, emlődaganatot, nem-Hodgkin limfómát, tüdő- és vastagbéldaganatokat is okozhat. Fokozza más daganatkeltő tényezők hatását. Az ingerületátvitel folyamataiba beavatkozva károsítja a központi idegrendszer bizonyos működéseit, és megzavarja a szívműködést.
Az elmúlt évtizedekben több olyan ipari baleset történt, amelyek során TCDD került a munkások szervezetébe illetve a környezetbe. 1949-ben az Egyesült Államokban, Nyugat-Virginiában a Monsanto gyárában a TCDD 122 munkásnak okozott enyhébb-súlyosabb tüneteket. 1953-ban Ludwigshafenben, 1963-ban Amszterdamban, 1967-ben Angliában, 1965 és 1969 között Csehszlovákiában észleltek TCDD okozta megbetegedéseket. 1971-ben az Egyesült Államokban, a Missouri állambeli Times Beachben TCDD-t tartalmazó olajjal portalanítottak egy lovardát: néhány nap alatt madarak százai, néhány macska és kutya, és hatvanöt ló pusztult el. Ám csak három évvel később derült ki, hogy a mérgezés oka
a TCDD volt. Alaposabb vizsgálatra csak 1982-ben került sor, amikor a talaj szennyezettsége miatt ki kellett telepíteni a környék lakosságát.
A dioxinok létezéséről először talán a vietnami háború idején majd a vegyipari balesetek kapcsán értesülhettünk. Az Egyesült Államok légiereje a vietnami háborúban (1962 és 1970 között) lombtalanító anyagokkal permetezte az erdőket. Az egyik ilyen szerben (az úgynevezett agent orangeben, amely a diklór- és triklór fenoxi-ecetsav keveréke) benne maradt a gyártási eljárás során keletkezett erős méreg, az egyik dioxin, a TCDD.
A háború idején szétszórt mintegy 90 000 tonnányi lombirtóval legalább 82, legfeljebb 175 kilogramm TCDD jutott a természetbe. Egy 1995-ben megjelent amerikai tanulmány szerint 1991-1992-ben a dél-vietnami lakosság vérében 33 ppt* volt a dioxin-szintje. Északon ennél kevesebb, 2,9 ppt. (ppt: 1:10-12 rész). A háború óta csökkent az anyatejben mérhető mennyisége, de még mindig 100 ppt, s ez több, mint a fejlett ipari országokban élő anyák tejében.
Az ember által előállított kis molekulájú mérgek közül a TCDD a legerősebb. Tengerimalacon, patkányon, majmon, nyúlon, kutyán és egéren is kipróbálták mennyi a halálos adagja (amely a kísérletben felhasznált állatok felét elpusztítja), s ez az érték testsúly-kilogrammonként 0,6 és 300 g között váltakozott. (1 mikrogramm = 1 milliomod gramm = mg). A legérzékenyebb-nek a selyemmajom bizonyult: 0,01 mg/kg TCDD hatására már csökken a limfocitáinak száma. A szintén igen érzékeny a rhesus-majom: testsúlykilogrammonként 70 mg elpusztítja.
A dioxin alattomos méreg, egyéb anyagok halálos adagjai másodpercek-percek-órák alatt ölnek, a TCDD fenti menynyiségei csak hetek-hónapok alatt. A halál közvetlen okát nem is ismerjük: a megmérgezett állatok nem esznek, lefogynak, elsorvadnak, de a mérgezést akkor sem élik túl, ha mesterséges táplálással fenntartják a súlyukat. Az állatokon észlelt mérgezési tüneteket még szinte fölsorolni is lehetetlen. A vegyület befolyásolja a belső elválasztású mirigyek, a csecsemőmirigy, a petefészek, az agyfüggelék, a mellékvesekéreg működését, csökkenti a pajzsmirigyhormon és az inzulin termelését és valószínűleg a spermaszámot. Gátolja az immunrendszer működését. Nagy mértékben fokozza több tucat enzim aktivitását, és ennek révén gyorsíthatja életfontosságú anyagok lebontását. Erősen károsítja a máj működését, a szénhidrát- és zsíranyagcserét, kiüríti az energiaraktárakat, csökkenti a vércukorszintet. Kötődik a rejtélyes élettani szerepű Ah-receptorokhoz (Ah=aromás hidrokarbon), amelyeknek a nukleinsav transzkripciós folyamatokban is szerepet játszanak. Lehet, hogy ezzel hozhatók kapcsolatba a TCDD-nek a génállományra gyakorolt hatásai. Az említettek mellett még fejlődési rendellenességet valamint daganatképződést: például lágyrész-szarkómát, emlődaganatot, nem-Hodgkin limfómát, tüdő- és vastagbéldaganatokat is okozhat. Fokozza más daganatkeltő tényezők hatását. Az ingerületátvitel folyamataiba beavatkozva károsítja a központi idegrendszer bizonyos működéseit, és megzavarja a szívműködést.
Az elmúlt évtizedekben több olyan ipari baleset történt, amelyek során TCDD került a munkások szervezetébe illetve a környezetbe. 1949-ben az Egyesült Államokban, Nyugat-Virginiában a Monsanto gyárában a TCDD 122 munkásnak okozott enyhébb-súlyosabb tüneteket. 1953-ban Ludwigshafenben, 1963-ban Amszterdamban, 1967-ben Angliában, 1965 és 1969 között Csehszlovákiában észleltek TCDD okozta megbetegedéseket. 1971-ben az Egyesült Államokban, a Missouri állambeli Times Beachben TCDD-t tartalmazó olajjal portalanítottak egy lovardát: néhány nap alatt madarak százai, néhány macska és kutya, és hatvanöt ló pusztult el. Ám csak három évvel később derült ki, hogy a mérgezés oka
a TCDD volt. Alaposabb vizsgálatra csak 1982-ben került sor, amikor a talaj szennyezettsége miatt ki kellett telepíteni a környék lakosságát.
Nem kell még egy Seveso!!
A leghírhedtebb ipari baleset jó húsz éve, 1976-ban történt az észak-olaszországi Sevesoban. A Hoffman-La Roche cég egyik leányvállalatának ottani üzemében egy robbanás miatt 2-5 kilogramm TCDD-t került a környezetbe. Napokon belül pusztulni kezdtek az állatok, és a gyerekeken bőrtünetek léptek fel. Szerencsére a polgármester idejében megtiltotta a zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztását. Hétszáznál több embert kitelepítettek, a szennyezett területen beszüntették a mezőgazdasági termelést. Háromezernél több gerinces állat pusztult el, főleg nyulak és sok macska, birka, marha és disznó is. A mérgezések utáni első időszakban főképp a növényevők hullottak el, a macskák és a kutyák jóval kisebb mértékben. Az ember aránylag ellenálló, de ennek okát nem tudjuk. A TCDD-vel kezelt állatokra jellemző tüneteket az emberen alig észlelték, az embereket persze hosszabb ideig kell megfigyelni. A TCDD-vel érintkezésbe került emberek sok tünetét nem is hozzák kapcsolatba a mérgezéssel. Korábban nem kerestek összefüggést például a TCDD-terhelés és a szív, vagy belső elválasztású mirigyek betegségei, esetleg más megbetegedések között. Seveso környékén a balesetet következő 16 hónapban azért érzékelhetően megnőtt a vetélések és a fejlődési rendellenességek száma.
Ránk, emberekre a legnagyobb veszélyt a TCDD daganatkeltő és az immunrendszert károsító hatása jelenti. (A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség ez év februárjában sorolta át a TCDD-t a „valószínűleg rákkeltő” vegyületek közül a „bizonyítottan rákkeltő” anyagok közé.)
A leghírhedtebb ipari baleset jó húsz éve, 1976-ban történt az észak-olaszországi Sevesoban. A Hoffman-La Roche cég egyik leányvállalatának ottani üzemében egy robbanás miatt 2-5 kilogramm TCDD-t került a környezetbe. Napokon belül pusztulni kezdtek az állatok, és a gyerekeken bőrtünetek léptek fel. Szerencsére a polgármester idejében megtiltotta a zöldségfélék és gyümölcsök fogyasztását. Hétszáznál több embert kitelepítettek, a szennyezett területen beszüntették a mezőgazdasági termelést. Háromezernél több gerinces állat pusztult el, főleg nyulak és sok macska, birka, marha és disznó is. A mérgezések utáni első időszakban főképp a növényevők hullottak el, a macskák és a kutyák jóval kisebb mértékben. Az ember aránylag ellenálló, de ennek okát nem tudjuk. A TCDD-vel kezelt állatokra jellemző tüneteket az emberen alig észlelték, az embereket persze hosszabb ideig kell megfigyelni. A TCDD-vel érintkezésbe került emberek sok tünetét nem is hozzák kapcsolatba a mérgezéssel. Korábban nem kerestek összefüggést például a TCDD-terhelés és a szív, vagy belső elválasztású mirigyek betegségei, esetleg más megbetegedések között. Seveso környékén a balesetet következő 16 hónapban azért érzékelhetően megnőtt a vetélések és a fejlődési rendellenességek száma.
Ránk, emberekre a legnagyobb veszélyt a TCDD daganatkeltő és az immunrendszert károsító hatása jelenti. (A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség ez év februárjában sorolta át a TCDD-t a „valószínűleg rákkeltő” vegyületek közül a „bizonyítottan rákkeltő” anyagok közé.)
A TCDD útja
Az ipari mérgeknek a belső elválasztású rendszert károsító hatásaival foglalkozó szakemberek a TCDD-t nem véletlenül nevezik egyre gyakrabban környezeti hormonnak. Egy nemrég, megjelent tudományos közlemény szerzői arról adnak számot, hogy 1953 és 1989 között nyomon követték 1189 munkás sorsát, akik egy hamburgi gyárban klórfenolok és más növényvédő szerek gyártása során TCDD-vel kerültek érintkezésbe. Közöttük a rákos és a szívbetegségekben való halálozást jóval magasabb, mint a kontrollcsoportokban.
Hogyan jut a szervezetünkbe a TCDD?? A környezetbe kiszabadult anyag a talajban igen sokáig nem bomlik el: a felezési ideje akár tíz év is lehet. Csak a talaj legfelső néhány milliméteres rétegében bontja el az ibolyántúli sugárzás. A talajból a növényekbe, illetőleg a vízből a vízi növényekbe jut. Onnan a növényeket fogyasztó állatokba. Az emberbe 90-95 százalékban az állati táplálékkal, a zsiradékokkal és a tejtermékekkel kerül, elenyésző a növényi táplálékkal elfogyasztott, illetve porral a tüdőn át vagy a bőrön keresztül felszívódó mennyiség. Szervezetünkben főképp a májban és a zsírszövetben halmozódik fel. A városok levegője mintegy tízszer annyi TCDD-t tartalmaz, mint a kisebb településeké. Hollandiában mérték, hogyan halmozódik fel a TCDD az anyatejben. Azt találták, hogy az ipari területen nagyobb értékek adódik, mint a mezőgazdasági vidékeken. De megtalálható ez az ipari eredetű méreg a japán anyák tejében éppen úgy, mint Kínában, ahol a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerekből jut az emberbe.
Az ipari mérgeknek a belső elválasztású rendszert károsító hatásaival foglalkozó szakemberek a TCDD-t nem véletlenül nevezik egyre gyakrabban környezeti hormonnak. Egy nemrég, megjelent tudományos közlemény szerzői arról adnak számot, hogy 1953 és 1989 között nyomon követték 1189 munkás sorsát, akik egy hamburgi gyárban klórfenolok és más növényvédő szerek gyártása során TCDD-vel kerültek érintkezésbe. Közöttük a rákos és a szívbetegségekben való halálozást jóval magasabb, mint a kontrollcsoportokban.
Hogyan jut a szervezetünkbe a TCDD?? A környezetbe kiszabadult anyag a talajban igen sokáig nem bomlik el: a felezési ideje akár tíz év is lehet. Csak a talaj legfelső néhány milliméteres rétegében bontja el az ibolyántúli sugárzás. A talajból a növényekbe, illetőleg a vízből a vízi növényekbe jut. Onnan a növényeket fogyasztó állatokba. Az emberbe 90-95 százalékban az állati táplálékkal, a zsiradékokkal és a tejtermékekkel kerül, elenyésző a növényi táplálékkal elfogyasztott, illetve porral a tüdőn át vagy a bőrön keresztül felszívódó mennyiség. Szervezetünkben főképp a májban és a zsírszövetben halmozódik fel. A városok levegője mintegy tízszer annyi TCDD-t tartalmaz, mint a kisebb településeké. Hollandiában mérték, hogyan halmozódik fel a TCDD az anyatejben. Azt találták, hogy az ipari területen nagyobb értékek adódik, mint a mezőgazdasági vidékeken. De megtalálható ez az ipari eredetű méreg a japán anyák tejében éppen úgy, mint Kínában, ahol a mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerekből jut az emberbe.
Az ártalmas idegen
A TCDD fő forrásai mégis a vegyi üzemek és az égetőművek. A hulladékégetők környékén legelő tehenek teje mindig több TCDD-t tartalmaz az átlagosnál. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben TCDD is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni.) TCDD keletkezik akkor is, ha kigyullad egy nagyobb transzformátor, mert szigetelőfolyadéka poliklórozott bifenilszármazékokat tartalmaz. Ilyen esemény után az épületet alig lehet megtisztítani a mérgező anyagtól.
Miért veszélyes a TCDD? Nem csak és nem elsősorban, azért, mert erős méreg. Sokkal inkább azért, mert természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek. Fokozza a veszélyt, hogy az idült mérgezés hosszú ideig tüneteket sem okoz, nem is tudunk arról, hogy már dolgozik bennünk a méreg. A TCDD által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárásunk nincs.
A TCDD fő forrásai mégis a vegyi üzemek és az égetőművek. A hulladékégetők környékén legelő tehenek teje mindig több TCDD-t tartalmaz az átlagosnál. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben TCDD is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni.) TCDD keletkezik akkor is, ha kigyullad egy nagyobb transzformátor, mert szigetelőfolyadéka poliklórozott bifenilszármazékokat tartalmaz. Ilyen esemény után az épületet alig lehet megtisztítani a mérgező anyagtól.
Miért veszélyes a TCDD? Nem csak és nem elsősorban, azért, mert erős méreg. Sokkal inkább azért, mert természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek. Fokozza a veszélyt, hogy az idült mérgezés hosszú ideig tüneteket sem okoz, nem is tudunk arról, hogy már dolgozik bennünk a méreg. A TCDD által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárásunk nincs.
György Lajos
Dioxinok A dioxinok, poliklórozott dibenzo-p-dioxinok, PCDD-k: amelyekben a hidrogénatomokat egy-nyolc klóratom helyettesíti. A vegyületcsoportnak hetvenöt különféle izomérje van, közülük huszonkettőben négy klóratom található. Ezek közül a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin a legnevezetesebb mint igen erős méreg. A mindennapi életben ezt nevezzük dioxinnak (egyesszámban) vagy – mint cikkünkben is – TCDD-nek. A TCDD vízben rosszul, lipoidokban igen jól oldódik. Nem illékony, olvadáspontja 305 Celsius-fok. A természetben gyakorlatilag nem fordul elő, aromás klórozott vegyületek szintézisekor gyakran melléktermékként, a klórtartalmú szénvegyületek nem kellően magas hőfokon történő égetésekor keletkezik. A természetes tüzek hőfokán nem bomlanak le. A növényekben és állatokban nem keletkeznek szén-klór kötést tartalmazó vegyületek – ilyen típusú vegyületeket (például: klór-tetraciklint, kloramfenikolt, aszkofuranont, stb.) csak bizonyos gombák tudnak termelni. A klórtartalmú szénvegyületeket lebontani is elsősorban csak bizonyos gombafajok képesek. Az állati szervezet, s gyakorlatilag az egész élővilág ezeket a vegyületeket idegeneknek tekinti, (xenobiotikumok, xenosz=idegen). Egyesek megkérdőjelezik, hogy egyáltalán szerves vegyületnek tekinthetők-e. |
Ostoba vagy Zöld!
Rosszul írtam! Helyesen: ostoba, vagy zöld! Így már jó! Vagy egyik, vagy másik, de az nagyon, elvakultan!
Miről is van szó?
Blogom megkapta első kommentjét. Hurrá, pezsgő, meg minden, ami ilyenkor dukál. Csakhogy, ez a komment negatív. Ez még nem lenne baj, van, amivel akár egyet is érthetnék, de nem tehetem az egész kommenten átható indulat miatt!
Többször szóba került itt a megrendítő miskolci paneltűz. Jómagam azért vetettem fel a témát, mert visszataszító példáját láttam az esetről megjelenő sajtóanyagokban a tudósítói felelőtlenségnek, a félinformációkból való elméletgyártásnak, mások jó hírnevének megtaposásának. Ráadásul azáltal, hogy a műanyaghab alapú épületszigetelések igen elterjedtek, a cikkek alkalmasak voltak pánikkeltésre is. Erre a témára reagált a kommentelő, az előbb bírált negatívumok teljes arzenálját (felelőtlenül megvádol másokat, félinformációkat terjeszt, mások jóhírnevét veszélyezteti, pánikot kelt), felvonultatva. Nem hiszem, hogy minden felvetésére kellene válaszolnom:
- azon mérnökök, tervezők, kivitelezők, építőanyaggyártók lobbija lenne ez a fenemód erőltetett épületszigetelés, akik nem nézik a népek egészségét, csak a pénz csörgésére figyelnek, az az egyetlen mozgatóerejük… hát a pénz csörgése nem hat azokra is, akik azt látják, hogy az a pénz nem az ő zsebeikbe csörgedezik?! (Már, ha valóban csörgedezne is bárhová!)
- annak a mérnöknek, aki a tűzesetet vizsgálta, előtte orvosi tanulmányokat kellett volna folytatnia, hogy tudja: a tűzben keletkező dioxin azonnali halált okoz… régi szép idők, amikor a mérnöki tudományok elsajátítása lehetővé tette a széles körű műveltség megszerzését jogtól -orvoslásig, művészettörténettől-politikatudományig. Hogyan képzelheti a kommentelő, vagy bárki más, hogy számtalan vizsgálat és teszt után hatósági alkalmassági bizonyítványt kap olyan építőanyag, ami közvetlen veszélyt hordoz magában?!
- nem lebecsülve a dioxin veszélyét, a kommentelő által a dioxinról írtak alkalmatlanok bármiféle vitára. Mindezt egy, a nyilvánosság előtt ismert cikkből, az internetről másolt oldallal kívánom bemutatni, melynek szerzője nevét is adta a leírtakhoz!
Őszintén örülök az első hozzászólásnak, így távolból tisztelettel köszöntöm! Kérem, legyen megfontoltabb, saját magáról sokkal kedvezőbb képet mutathat, ha részletesebben informálódik, mielőtt megszólal! A környezetünk, a benne élő emberek valóban figyelmet, védelmet érdemelnek! De nem így!!!
Folytatás
Itt mindenki megőrült…
II. rész
Az első részben a 2006-os TNM, és a 2008 évi kormányrendelettel foglalkoztam. Annak idején nem gondoskodtak arról, hogy a 2002/91.EK irányelveknek való megfelelés céljából alkotott rendeletek az építésigazgatás és építéskivitelezés területén is beépüljenek. (Akkor nem sikerült, azóta is lett volna már erre alkalom, az is elmaradt…)
De majd most!
193/2009. (IX.15.)Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásról
17§ (1)Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tartalma
e.c). A tervezői nyilatkozat…
19§ A tervezői nyilatkozat tartalma
(2)a)… megfelel a vonatkozó jogszabályoknak…
(2)i). … az általa tervezett épület megfelel az energetikai követelményeknek, és az azt igazoló energetikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítette.
Ha már a szerkesztő –nyomatékot adva a szakterületnek-, az általános jogszabályi felelősségen túl, külön pontban megnevezte az épületenergetikai jogszabályt, nem kellett volna beérni azzal a nyilatkozattal, hogy igen, elkészült..
Értelmezési kérdés? Az energetikai számításokat az arra jogosult szakértő készítheti! Természetesen, ha a Tervező is megszerezte a szükséges jogosultságot, semmi akadálya!
20§ A felelős műszaki vezető… nyilatkozata
(2) az építmény használatbavételi, vagy fennmaradási engedély kiadás iránti kérelméhez, vagy a használatbavételi bejelentéshez a felelős műszaki vezetőnek … nyilatkozatot kell mellékelnie.
Nem lett volna haszontalan azt is a rendeletbe foglalni, hogy ennek a nyilatkozatnak mi mindenre kell kitérnie! Nem biztos, hogy a felelős műszaki vezető előkapja a 176/2008 rendeletbeli részletes és korrekt megfogalmazást!
36§ a használatbavételi engedélykérelemhez, vagy bejelentéshez mellékelni kell…
(felsorolt tételek a-f ig.)
A felsorolásból hiányzik a tanúsítvány! Tehát, a tulajdonosnak el kell készíttetnie, aztán egyből a kalapja mellé tűzheti! Ezek után mi készteti az építtetőt a tanúsíttatásra? A kíváncsisága? Mi van, ha nem kíváncsi természetű? Akkor a rendeletnek (176/2008) annyi?
37§ (5) f)A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani.
Minek? Hiszen a használatbavételi engedély már kézben! Na ne szórakozzanak! Mi van ha nem?!
191/2009.(IX.15.)Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről.
1§ A rendelet hatálya kiterjed … (b) …tervező,… feladataira
9§(4) A tervező jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján… (Értelem szerűen, az építőipari kivitelezés témakörébe a kiviteli tervek tartoznak, az engedélyezési tervek már korábban elkészültek)
IV. A kivitelezési tervdokumentáció
22§ (5)d. … teljes körű kivitelezési dokumentációt kell készíteni, … mely továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabályok szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációkban részletezett követelmények teljesülését.
Nem egy egyszerű mondat! Mit is kellene tanúsítani? A tervdokumentáció készítése során még nem szerezték be az építőanyagokat, azok minősítő iratai sem állhatnak rendelkezésre, nincsen kész létesítmény, amelyről bármiféle minősítés lenne adható! Bár lehet, mindez annak a követelménynek a burkolt megfogalmazása, hogy az energetikai számítást tanúsítói jogosítvánnyal rendelkező kell, hogy elkészítse – ahogy erre konkrét kikötés van pl. a panelpályázatok kiírásában!-?
Feltételezésemet támasztaná alá a rendelet
I. mellékletében, a kivitelezési dokumentáció tartalma:
V. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabályban (vélhetően a 176/2008. Korm. rendelet) meghatározott esetekben energetikai számításokat kell készíteni
Hurrá!. Megtaláltam az első, és vélhetően egyetlen helyet, ahol szükség van az épületenergetikai számításra: Jelen rendelet szerint, az I. mellékletben V jel alatt a kivitelezési dokumentáció mellékleteként határozza meg!
Abból kiindulva, hogy a tervezői feladatokat a rendelet egy korábbi pontban már rögzítette, és ott nem szerepelt, ezek a számítások nem a tervező tevékenységi körébe tartoznak!
Birtokbaadás, használatbavételi engedély megkérése
33§(3) Az építtető az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követően – a külön jogszabályba foglaltak szerint- az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kér.
A külön jogszabály itt a 193/2009. Korm. rendelet lenne, melyről az előzőekben már írtam.
Nem hagyhatom ki azt a problémát, ami egy sajátos magyar szokásjogból ered:
Ha egy épülő háznál van egy lakható helyiség, akár csak átmeneti lehetőség is adódik főzésre, tisztálkodásra, az építtető már megkéri, és meg is kapja a használatbavételi engedélyt! Jellemzően hiányzik a tervezett hőszigetelés, a külső felületképzés, a nyílászárók többsége, stb. Mit lehet ilyenkor tanúsítani?
41§ A rendelet 2009. október 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően…
a)…megkötött tervezési és kivitelezési (építési) szerződésekre… kell alkalmazni.
Egyetlen kérdésem maradt a végére: a használatbavételi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásához percre pontosan elkészített épületenergetikai tanúsítványt most akkor hova dugjam?
Akarja akár egyetlen „potentát”is itthon az EU irányelvek szerint értelmezni a komfort célú energiamegtakarítás ügyét?
„ Itt mindenki megőrült!”
-szólt kétségbeesetten a sofőr, amikor meglátta, hogy mindenki vele szembe jön az autópályán!-
I. rész
Valami hasonló érzés hatalmasodott el rajtam, ahogy a frissen megjelent, építésügyre vonatkozó kormányrendeleteket olvasgattam.
Az egész a 2006. szeptember 1-én hatályba lépett 7/2006.(V.24.) TNM rendelettel kezdődött. Ez volt az első „hivatalos” reakció a 2002/91. EK irányelvre. (Nem én tévedek: akkor már négy éve tudtuk, hogy ezekhez az irányelvekhez alkalmazkodnunk kell!) Ez a rendelet jobbára nem hivatásos törvényalkotók izzadmánya, logikus, követhető, tudományos igényű munka.
Néhány részletet szeretnék itt kiemelni, kifejezetten az energiatudatos építés, és az arra felesküdött energetikai szakértő szempontjából.
1§ (1) E rendelet hatálya … épületekre, illetve azok tervezésére terjed ki…
A 3§ (1) szerint épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek a rend. I. mellékletében foglaltaknak.
Ugyanitt a (2) bek. rögzíti, hogy a tervező mely módszereket alkalmazhat számításai során.
7§ A rendeletet a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.
Tehát, már több, mint három éve ez az élő gyakorlat!
A rendelet a szakmai részletekkel foglalkozik, az nem szerepel benne, hogy a tulajdonos, építtető megbízásából mit is kell tennie a tervezőnek, hogy az energetikai számítások az építésügyi hatósági engedélykérelem beadására rendelkezésre álljanak, kötelezettsége csupán annyi, hogy az meg legyen.
Elkészült, megvan, hurrá! – a 7/2006. TNM rendelet minden előírásának megfelelő épületenergetikai számítás!
Időzavarba sem kerültünk, mondjuk, 10 nap múlva tervezzük az építési kérelem beadását összes mellékletével együtt az építésügyi hatósághoz. Mi a teendő a számítással? Senki nem kéri, sehová nem kell benyújtani, eltesszük fidibusznak!
Hogy aztán a hatóság bekéri-e később, ellenőrzi-e, necces esetben szakértővel kontrolláltatja-e, egyáltalán, mit kezd a számításokkal? Valóban alkalmazzák a Rendeletet? Ahogy látom, teljességgel esetleges az, az építésügyi hatóság kedve szerint történik. Ennek fő oka az lehet, hogy a rendelet csak annyit mond a 7§-ban, hogy ”kell alkalmazni”, de arról hallgat, hogy mire és hogyan! Fenyegetik retorziók a link tervezőket, vagy segít a hatóság teljesíteni az új feltételeket…? Semmi! Persze, ez a rendelet nem is arra készült, semmi baj, napokon belül ezen szabályozások is meg kell szülessenek!
Két évvel később,
176/2008.(VI.30.) számon kormányrendelet jelent meg az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról.
A rendelet alkalmazási köre
1§(1)… az épület energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni…
(3) a)új épület építése…
b)meglévő épület tulajdon-átruházása, egy évet meghaladó bérletbe adása
…
esetén
3§.(1) szerint az energetikai tanúsítványt a … 7/2006 (V.24.)TNM rendelet hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni.
A (2) és (3) bek. pedig azt rögzítik, hogy a Tanúsítvány elkészíttetése a tulajdonos, építtető kötelessége, és azt legkésőbb a használatbavételi eljárás megkezdéséig, adásvételi-, vagy bérleti szerződés megkötése előtt kell biztosítania.
5 (1) A tanúsítást…
a) ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési tervdokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak, és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg, és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, … a kivitelezési dokumentáció és az Építési Naplórészét képező felelős műszaki vezetői bejegyzés alapján…
kell elvégezni.
Tanúsítóként kiemelem ennek a rendelkezésnek a jelentőségét: hiányában egy rigorózus tanúsító szalmaszálakra kell szedje a kész épületet!
6§(2) Az 5§(1) szerint (új építés) a tanúsítvány összefoglaló lapjához az ép.műszaki, ill. kivitelezési dokumentáció energetikai igazoló számításait csatolni kell.
Logikus lenne, hogy már az épületenergetikai számításokat a tanúsító készítse a tervezővel együttműködve, hiszen jó esetben a számításoktól a Tanúsítvány egyetlen tarka papírlappal, meg három számadattal tér el!
Külön bekezdés rendelkezik az eladás, tartós bérlet esetén követendő eljárásról. A lényeg: 2013-ig önkéntes a tanúsíttatás, ami egyébként a vevő, bérlő érdekét szolgálja, de az eladó, bérbeadó kötelességévé teszi a rendelet. Indoka vélhetően az, hogy az eladó-bérbeadó az adatok birtokosa…
Tehát, már Tanúsítványunk is van, mit tegyünk véle?
Ki igényli, ki követeli meg, kinek nélkülözhetetlen ahhoz, hogy soron következő feladatát a Tanúsítvány birtokában elvégezze?
Sehol senki? Akkor ez az irat is az enyészeté lesz rövidesen?
Ennyit élt, ennyit ért egy Tanúsítvány…
Hiába kötelezi a rendelet új építésnél a tulajdonost a Tanúsítvány elkészíttetésére, ha azt a használatbavételi eljárás során nem követeli meg tőle az építésügyi hatóság. Van önkormányzat, amelyik felügyeleti sugalmazásra egyszerűen tudomást sem vesz a kormányrendeletről!
Az adás-vételnél, tartós bérletnél a vevő, bérlő ugyan megkövetelhetné a Tanúsítványt (Az önkéntes tanúsíttatásnak ez lenne a legfőbb hajtóereje), de nem teszi, mert nem tudja, mire is jó az! Senkinek nem jutott még eszébe, hogy a tanúsíttatás pár tízezer forintos költsége hányszor térülne meg egy reálisabb vételárban, bérleti díjban? Indokolt reakció lenne a rendeletalkotó halogató taktikájára, hogy a vevő, bérlő intézkedjen a tanúsításról.
No, legyen ennyi elég, bár támadtam én ezeket az előírásokat, alapjaiban elégedett vagyok velük! Főképp, ha a frissen megjelent kormányrendeleteket nézem!
Úgy tűnik, az új rendeletek szerkesztői nem mélyedtek el elődeik alkotásában (bár még azt is el tudom képzelni, hogy mindet ők maguk írták!)
Folytatás következik! Érdemes elolvasni!
Sanda és ízléstelen
Tegnap egy bulvárlapban felháborító reklámot olvastam. Kőzetgyapot szigeteléseket gyártó cég azzal reklámozta épületek homlokzati szigetelésére fejlesztett termékét, hogy az nem ég! Az állítás így magában igaz is lenne, csakhogy ezzel a szöveggel a miskolci paneltűz épületének - más gyártótól származó- szigetelőanyagára utal, sanda hátsó szándékkal.
Recesszió idején élesedik a konkurenciaharc, célratörőbbek a reklámok is, rendben! Azért határok még ilyenkor is kell, hogy legyenek! Ízléstelen olyan eseményre utalni egy árureklámban, amelyben három ártatlan áldozat szenvedett tűzhalált, illetve füstmérgezés általi halált! Ma már köztudott az is, hogy az ott alkalmazott homlokzati szigetelőanyagnak nem volt szerepe a tűz terjedésében, súlyosságában, ezért az arra való célozgatás is hamis, félrevezető!
Magával a hirdetett szigetelőanyaggal semmi gondom, alkalmazási körében kiváló – de nem kiválthatatlan! Elítélem a gyártót, aki így hirdet, a reklám szerkesztőjét és közreadóját. Alkalmazási tanácsaimban kerülni fogom ezt az anyagot.
„Paneltűz és pánikkeltés”
címmel cikket írt Holló Csaba a legutóbbi Mérnök újságba. Sajnálom, hogy máshol nem olvastam, pedig a köz érdeklődésére is számot tarthatna, sőt, egyes szerkesztők, önkéntes „hírforrások” számára kötelező olvasmánnyá tenném.
Személyesen részt vett a miskolci paneltűz utáni szemlén, tapasztalatai alapján megállapításai maradéktalanul elfogadhatók.
A lényeget kiemelendő, itt megismétlem:
- A tapasztalatok nem igazolják a pánikkeltő feltevést, t.i., hogy a hőszigetelés gyorsította volna a tűz terjedését.
- Az eset nem követelt volna emberéleteket, anyagi javak teljes megsemmisülését, ha a tűz keletkezése után, a mozgásképes lakástulajdonos azonnal oltáshoz fog és értesíti a Tűzoltókat, segítséget kér a szomszédoktól.
Lehet, hogy ez nem szenzáció, de hír, nagyon fontos hír! Kérem, aki olvassa, adja tovább!
Amivel viszont foglalkoznunk kell:
- Egy majdnem 110 méteres sávháznál biztosítani kell, hogy szükség esetén mindkét oldalán hozzáférjenek a Tűzoltók!
- Össze kell hangolni a vagyonvédelmi szempontokat (rácsok, extra ajtók, lezárások) a tűzvédelmi követelményekkel!
- Automata füstérzékelők, tűzjelzők telepítési lehetőségének vizsgálata.
- Emberi oldal – a média segítségével (is) fel kell készíteni a lakókat a tűz esetén követendő magatartásra. Tán hasznosabb lenne, mint a pánikkeltés!
Három áldozat…
A közelmúltban paneltűz volt Miskolcon. Ismét sokan megjárták ott a poklot, de három lakó már soha nem tér vissza. Elkerülhetetlen volt? A tragédia a fejlődés fájdalmas „mellékkörülménye”?
NEM!
A műszaki életben egyetlen hiba, hiány, vagy tévesztés helyrehozható. A gondot az okozza, ha több ilyen esik egybe, jelentkezik egyszerre, elhárításukra nem készültünk, könnyen tragédiába fordulhat!
Egy kazánt arra terveznek, hogy égjen benne a tűz. De egy házat? Ha nem is üzemszerűen, a tűz esetleges előfordulására készülni kell!
Mint sokan, én is számtalan szállal kapcsolódom az építőiparhoz, lakásépítéshez. Manapság fő tevékenységem, hogy rábeszéljem a tulajdonosokat különböző, energetikai, környezetvédelmi szempontból hosszútávon jelentős eredményeket hozó fejlesztésekre, ezek között is első sorban az épületek utólagos hőszigetelésére. A miskolci panelépületet két éve hőszigetelték! Akkor én, meg még sok szaktársam, a lakók vesztére dolgozunk? Nem tudok nyugodni a gondolattól!
Folyik a tűzvizsgálói és műszaki szakértői vizsgálat, idővel biztonsággal megállapítják, kik, miben mulasztottak, eszembe nem jutna elébe menni. Dolgozni azonban ma is, holnap is kell: hogyan adjunk tanácsot a megriadt épület-tulajdonosoknak?
Szabványokat, műszaki előírásokat sem akarok itt citálni, de az alábbiakat rögzítenem kell.
Mind a nemzetközi-, mind a magyar szakirodalom részletesen foglalkozik a tűzkárok megelőzésének, csökkentésének megoldásával. Európai (Eurocode) és hazai, EU-harmonizált (MSZ-EN) szabványok rögzítik, hogy a felhasznált anyagok, az alkalmazott rendszerek melyik tűzveszélyességi osztályba kell, hogy tartozzanak.
A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja az adott épület homlokzatán megengedhető legkisebb tűzterjedési határértékét (a tárgyalt épületnél legalább 45 perc!). Az ÉMI –elnézést, aktuális nevét nem idézem, mindenki ezzel a betűszóval ismeri a több tíz éve működő intézetet- rendszeresen vizsgálja, minősíti az építőiparban használatos anyagokat is. Maguk a gyártók is foglalkoznak kiadványaikban termékeik tűzvédelmi sajátosságaival, bemutatják kísérleteiket, eredményeiket.
Az épületen végzett hőszigetelő munkának is megvannak a maga kulcsszereplői: beruházó, tervező, kivitelező, műszaki ellenőr és az épületenergetikai szakértő (tanúsító). A később problémát okozó részletek az anyagválasztás, tervezés során, vagy kivitelezői felületesség, ellenőri nagyvonalúság, vagy akár megrendelői hanyagság következtében kerülnek be a kivitelezésbe.
Az alábbi felsorolás leginkább a – nem mindig szakmabeli - beruházóknak, épülettulajdonosoknak, lakóknak segíthet: mire érdemes figyelni a homlokzat hőszigetelésénél?
- minden esetben komplett hőszigetelő rendszer választandó, előnyös, ha a gyártó szerkezeti, csomóponti rajzokat is ad az anyaghoz! Ajánlatos a rendszer minősítő-iratait áttanulmányozni, szükség szerint szakértővel ellenőriztetni. Nem érdemes elcsábulni az esetleg lényegesen olcsóbb, kéz alatt beszerezhető, „valahol kimaradt”, vagy „majd a vállalkozó összeválogatja, ami kell” anyagok beépítésére.
- ha a gyártó nem ad részletes utasításokat, csomóponti rajzokat, azt a tervezőtől kell megkövetelni, kiemelt figyelemmel
a homlokzati nyílások szigetelésének kialakítására,
a pincei, vagy talajjal takart felületek csatlakoztatása a falszigeteléshez
a falszigetelés és a zárófödém-, tetőszigetelés csatlakoztatása
- a terv elengedhetetlen tartozéka a részletes tűzvédelmi műszaki leírás, ne elégedjünk meg egy sablonos betétlappal, a leírásban minden, szabványban, szabályzatban előírt paraméternek, azok kielégítési módjának szerepelnie kell.
- a műszaki ellenőrtől meg kell követelni, hogy a kivitelezés során, a hőszigetelés minőségét alapvetően befolyásoló momentumait (felület előkészítés, hőszigetelés rögzítése, üvegfátyol, üvegszövet felragasztása - különösen a nyílásoknál, épülettartozékok csatlakozásánál -, stb.) tételesen rögzítse és értékelje az Építési Naplóban, megállapításait fotókkal igazolja! Ellenőrzendő továbbá, hogy az eredetileg kialakított vízorrok, fiók-ereszek, vízelvezetések továbbra is működőképesek, vagy megfelelően kiváltásra kerültek.
Mit tehet a szakértő a biztonságos hőszigetelésért?
Bár a tanúsítói működést szabályozó rendelkezések erre nem térnek ki, a mérnöki felelősség, etika megköveteli, hogy az érdeklődőket megfontolt tanácsokkal segítsük, az általunk minősített épületnél pedig ne csak a hővezetési tényezőre figyeljünk!
Első tanulságok
Fél év épületenergetikai tanúsítás eseteit próbálom értékelni.
Mintegy 10 % frissen épített családi ház volt, ahol az Önkormányzat követelte meg a tanúsítást a használatbavételi engedély kiadásához.
Úgy 60 %-ban a tervező bízta tanúsítóra az energetikai számításokat, abban a reményben, hogy azt az engedélyezési dokumentációhoz csatolva, egyszerűsíti az engedélyezési eljárást.
A fennmaradó hányad meglévő épületek tanúsítása volt, amikor is a tulajdonos, vagy a reménybeli vevő kívánt az épület energetikai minőségéről meggyőződni.
Ennek megfelelően A+, A, B, C besorolás éppúgy előfordult, mint D, E. Rosszabb épülethez nem volt szerencsém.
A tervezőkről csak annyit, találkoztam kiváló, gondos szakemberrel - már a tervdokumentáció kézbevételekor tudtam, hogy örömet fog okozni-. Régi igazság, hogy ami szép, az vélhetően jó is! Találkoztam kaptafára dolgozó, vagy kapkodó kollégákkal is...
Szakmai szempontból leginkább említésre méltó hiányok:
Pince, vagy alápincézetlen földszint talajjal érintkező oldalfalainak, padlóinak szigetelése,
Erkély- és teraszlemezek elválasztása az épületszerkezettől,
Hőhidak felületes kiképzése,
Padlásfödémek, beépített tetőterek szigetelése,
Páravezetési kérdések elhanyagolása.
Végül egy gyanú igazolódása: a vonatkozó rendelet megjelenésekor már felmerült, hogy mennyire lehet "korrekt" a tanúsítás, ha számos részletet a számítást végző szakértő saját maga dönthet el. Valóban, ahányan tanúsítanak egy épületet, annyiféle besorolás lehet a végeredmény. (A gyakorlatban ritkán okozott gondot, hogy ugyan arra az épületre egyszer A, egyszer A+ volt a minősítés.) Fontos az, hogy a szakértő saját maga - illetve az utókor számára - készítsen jegyzeteket, feljegyzést arról, hogy az épület tanúsítása során egyes rábízott kérdésekben milyen indokkal és hogyan döntött.
Az első fél év számomra igazolta, hogy - néhány, általam is jelzett hiányosságot kivéve - a rendelet alkalmazható, előírásait követve korrekt munka végezhető. A tanúsítások valódi haszna, a széndioxid-kibocsátás csökkenése, mérhető energia-megtakarítás csak hosszabb távon lehet kimutatható.
Tanúsító
Nem tudtam megállni, hozzászóltam az INDEX-en egy, a napi munkámat közvetlenül érintő cikkhez: megszületőben a szabályozás, amely arról intézkedne, hogy az épületek felújítási pályázatához épületenergetikai tanúsítást is kell mellékelni.
Szóval, elveszítettem a szüzességemet, amit tettem, nem bánom, de ahogy technikailag sikerült, azért elnézést kell kérnem! Betűhibák, sőt helyesírási bukta, sajnálom, legközelebb igyekszem!
Hogy a lényeget összefoglaljam: az EU még belépésünk előtt direktívát adott ki, melyben felhívta a tagországokat, hozzák meg saját specifikus szabályozásukat, hogy az épületek megfelelő komfortállapotát kevesebb (fosszilis) energia felhasználásával biztosíthassák. Ennek keretein belül gondoskodni kell az épületek energetikai minőségének meghatározásáról, osztályozásáról.
Ez azt jelenti, hogy már belépésünk előtt tudtuk, mi vár ránk!
Ennek ellenére az első értékelhető intézkedés a 2006-os TNM rendelet volt, azt rögzítve, hogy az épületek energetikai minőségét milyen módszerekkel kell meghatározni. Az anyag tudósok, gyakorló szakemberek közös munkája volt, némi hatósági butítással.
2008-ig kellett arra várnunk, hogy a "végrehajtási rendelet" is megszülessen. Nem fogok most számokkal dobálózni, mindenki beláthatja, mennyi energiát pöfögtünk el -és fogunk még elpöfögni!- a késedelem évei alatt. Nem tudom kik, miért, és mivel indokolták, hogy a végrehajtás több éves hivatalos késedelmet szenvedhet - így került a rendeletbe! Ráadásul, nem intézkedtek arról, hogy a kapcsolódó jogszabályok (építésügyi hatósági eljárások) a Kormányrendelettel konform módon kiegészítésre kerüljenek. Jó magyar beidegződésünkkel az Önkormányzatok számára a Kormányrendelet nem rendelet. Segíthettek volna a bakin a Közigazgatási Hivatalok (így nevezik még őket?), de állásfoglalásaikkal inkább alátettek az ügynek, segíthetett volna az építésügyi jogszabályok ezévi komplex módosítása, de valahogy kimaradt ez a téma.
Végezetül, most - ujsághírben - felmerült a pályázatokkal kapcsolatos épületenergetikai tanúsításra vonatkozó igény, fő hangsúly oda helyeződött: meddig lehet kibújni alóla!
Évek óta futnak a pályázatok, rendre téma, hogy mennyi a hasznuk, se korrekt előzetes számítás, se korrekt utóellenőrzés, most megint egy elszalasztott lehetőség...
Remélem, olyan picike, és jelentéktelen ország vagyunk, hogy az EU egyik országában, egyetlen hozzáértőt sem érdekel, mit és hogyan csinálunk itthon energia ügyekben, fájó lenne látni, ahogy hasukat fogva rajtunk röhögnek!
Még egy: az épületek energetikai minősége ügyében szorgoskodókat gyakran vádolják azzal, hogy saját zsebük lobbistái. Kétségtelen, pénzbe kerül a tanúsítás, pénzbe kerül, jó sok pénzbe az épületek minőségének értelmes feljavítása, de ki mondja el már végre, hogy az üvegház-hatás kialakulásának lassulása, a véges energiakészletekkel való takarékosság, no meg a lakók energiaszámláin jelentkező megtakarítás együttesen hogy is alakul?
Válunk, vagy mégsem?
A Főtáv PR-osztályvezetőjét nyilvánvalóan nem az én korábbi kérdéseim bírták szóra, de a lényeg az, hogy érkezett válasz a kérdésekre. Méghozzá közvetlenül a Távfűtőktől!
Balog Róbert írását az e-gépész.hu közölte, a cikkhez fűzött észrevételekkel együtt.
A cikkben összefoglalt műszaki szempontok szimpatikusak, közel állnak saját felfogásomhoz, de a statisztikai adatok csípték a szememet. Mint ahogy csíphették többeknek is, akik vették a fáradságot, és hozzászóltak.
Anélkül, hogy idézném, a lényeg, hogy a hőtermelés és szállítás megfelelő, sőt jó hatásfokú, a rendszer eredményeit a felhasználás helyén lévő állapotok viszik negatívba. Megemlítve, hogy a Főtáv tulajdon-, és felelősséghatára a fogyasztó épület primer hőcserélője, nem titkolható, hogy ezen az oldalon sem tökéletes a rend (műszaki fejlettség, karbantartottság, kezelhetőség), de a szekunder oldal maga az anarchia.
Hitelközvetítéssel, műszaki segítséggel ezen kíván most a lakóknak segíteni a Főtáv. Dicséretes!
Taglalja a cikk azt is, hogy egy leválási ötlet elbírálásánál nem a gázszolgáltató hődíját kell összevetni a távfűtők hődíjával, hanem hozzászámítandó a gáz árához az a költség is, ami azt fedezi, hogy a gázból ugyanolyan hő legyen, mint ami a Főtáv „csövön jön ki”. Megfontolandó! Sokan megfeledkeznek arról, hogy a saját kazánnál nem csak a kazán, meg a gáz ára számít, hozzá kell venni az épített környezet (kazánház, segédgépházak, mérőhelyiségek, füstgáz-elvezetés, stb) létesítési költségét, az élőmunka igényt, víz-, elektromos energia fogyasztást, karbantartást, ellenőrzést, ha igazságosak akarunk lenni, mindezt úgy, hogy a távfűtőnél rendelkezésre álló tartalék biztosításának árát is hozzáadjuk! Nincs olyan munkaéhes épületgépész tervező, aki mindezt összevetve, a normális üzemű távfűtésnél gazdaságosabb megoldásra tegyen megalapozott javaslatot!
Mindezek szerint nem az egyedi, vagy kisközösségi kazánok kialakítására kellene szellemi energiát és pénzt fordítani, hanem arra, hogy végre normálisan üzemeljen a távfűtés!
Támadjuk a 176/2008. (VI.30.) kormányrendeletet!
Ha ez a cím kérdőjellel jelenik meg, tán nem ennyire provokatív – sajnálom!
A rendeletet „előkészítő”, 2006-os TNM rendelet is keltett kisebb viharokat, de ahogy megismertük részleteiben, egyre emészthetőbbé vált.
Megismertük a módszereit, hozzászoktunk a szelleméhez, és egyre türelmetlenebbül vártuk a végrehajtásra vonatkozó passzusokat.
Első olvasásra a szakértői díj akadt mindenki szemébe: 11.000.- Ft nettó!
(Egyébként, nem eszik olyan forrón a kását, átlag 40.000.- Ft egy tanúsítvány!)
A MÉDI szerint egy önálló szakértő mérnök napidíja átlag 94.000.- Ft nettó.
Nem kívánok arról elménckedni, hogy mi a sok és mi a kevés, de felemlítem, hogy Németországban a tanúsítók díja 500-1000 € között van, és már megindult a morgolódás! Morgolódnak azon, hogy van-e becsülete az ilyen olcsón adott szolgáltatásnak, amikor a javaslatok alapján elvégzendő energiatakarékossági beruházások bekerülési értéke 50-100.000 €. (Szakértői díj cca. 1 % !)
Jó, hogy a magyar szakértőkbe nem szorult ekkora szakmai önérzet!
( Ugyanez hány százalék is lehet itthon ?)
Sokan belekötöttek apróbb műszaki kérdésekbe, többek szerint műszaki oldalról hiányos a szabályozás, egyesek szó szerint azt hiányolták, hogy miért nem teljes a módszertani leírás, hiszen a szakértő kezét az elsőtől az utolsó lépésig vezetni kell!
Nem értek egyet a reklamálókkal: ez nem egy kisiskolai házifeladat: három sor L. piros, öt sor K a kék, meg még öt sor G, de az a zöld ceruzával! A Szakértőnek kell, hogy legyen annyi tapasztalata és tudása, hogy felismerje és eldöntse a lényeges, de nem szabályozott kérdésekben, hogyan lépjen. (Az már csak technikai kérdés, hogy különleges esetekben arról egy feljegyzést is készít saját maga, meg az utókor számára!) Ne feledjük, a módszertani szabályozás csak arra kellett, hogy a különböző ingatlanok valamennyire összehasonlíthatók legyenek! Alig tudom magamba fojtani a kuncogást, amikor arról olvasok észrevételt, hogy különböző tanúsítók ugyan arról az épületről különböző szakvéleményt adnak, más-más energetikai besorolással. Hát nem ez a természetes?
A www-e-gépész.hu internetes újságban látott kérdést idézek:
”Ki és hogyan szankcionálja, ha valaki a törvény ellenére nem készíttet energiatanúsítványt?”
Legszívesebben nem érteném a kérdést! De, sajnos értem… ennyire elcsökevényesedtünk, hogy minden kötelezést csak a büntetés oldaláról értünk meg!
El sem tudjuk képzelni, hogy felnőtt, értelmes embereknek szól a törvény, akiket észérvekkel rá lehet vezetni, hogyan cselekedjenek saját érdekükben?
Persze, ez egy műfelháborodás: van itt büntetés, kemény: energiaszámláiban kapja meg az, aki fittyet hány a törvényre. Mi kéne még, ennél több?
Hanem, van egy valódi gond! Kikre is vonatkozik ez a rendelet, kik nem tartoznak a hatálya alá? Ezt próbálja körülírni az 1 §, d én valahogy nem találtam a kivételek között az önkormányzatokat, közigazgatási hivatalokat! Gyakorlatban viszont ők is úgy viselkednek, mintha nem tartoznának a Rendelet hatálya ajá.
Az én olvasatomban el kell végezni az épületenergetikai tanúsítást a tervezett épületről – méghozzá, a rendelet hatálybalépésétől már nem a tervezőnek, hanem egy független tanúsítónak. Ez az irat kötelező kellék az építési engedély iránti kérelem benyújtásakor.
*A használatbavétel iránti kérelem benyújtásakor – a már elkészült, használatra kész épületről- a megvalósulás szerinti állapotról ugyancsak tanúsítvány ugyancsak mellékelendő.
*Megjegyzés: Különböző kényszerűségekből az a szokás alakult ki, hogy ha egy épülő házba bekötötték a vizet-villanyt, volt egy szilárd padlójú helyiség (gyakorlatilag nyers simított beton) ablakkal-ajtóval, a tető alatt lehetett főzni és tisztálkodni valahol, szaladt a tulaj a „lakhatási” engedélyért. A ház befejezése még pár évet váratott magára. Erről a köztes állapotról nincs értelme tanúsítványt írni! Hogy lesz ezután?
Az önkormányzatok olvasatában ez a két kötelezés annyi olvasatú, ahányan vannak! Színesíti a képet az, ahol a közigazgatási hivatalok is beleszóltak, instruálva az önkormányzatokat.
Az eltérő értelmezést magyarázók szerint az önkormányzatoknak pontos, részletes és meghághatatlan előírásaik vannak arra, mit és hogyan kell tenniük az említett hatósági eljárásokban. Ezek az előírások még csak fogalmi szinten sem ismerik az épületenergetikai tanúsítást, nem ismerik az arra vonatkozó rendeleteket.
VÁLUNK!!!
Akár közeli hozzátartozóról, akár távolabbi ismerőstől érkezik a hír, összeszorul az ember gyomra! De hát miért? Melyikük volt felelőtlen? Rendbe lehetne még hozni azt a kapcsolatot? Jönnek egymás után az aggódó, segíteni akaró kérdések…
Van értelmes válasz?
Próbáljuk meg együtt!
Majdnem elfelejtettem szólni: most nem egy házastársi-, hanem a komfortérzetet szolgáló alapvető üzleti kapcsolatról van szó: Távfűtés.
Egyre több tulajdonosi-, társasházi képviselet jelenti be, hogy épületük leválik a távfűtésről. Az ok minden esetben az, hogy sem erkölcsileg, sem anyagilag nem képesek elviselni, a diktátumokon alapuló közös életet. A Távfűtők diktálnak, a lakosok pedig egyet tehetnek: befogják a szájukat, és teljesítik, amit a művek követel. Ez nem üzleti kapcsolat, hanem visszaélés a privilegizált helyzettel! (Ezt segítik a nevezett „üzleti” kapcsolatra szerkesztett, különböző szintű szabályozások is!)
Nem kívánok arra kitérni, hogy több tízévvel ezelőtt milyen feltételek között, és politikai szándékkal jött létre a távfűtés, ez már régen édesmindegy, ma már kizárólag üzleti alapon működhet – vagy sehogy!
Mivel az üzlethez nem értek, az energiával foglalkozó mérnök szemszögéből nézem a problémákat:
Ha fogunk egy üres jegyzetlapot, felskicceljük rá a távfűtés lehetséges kapcsolási vázlatát, majd egy másik lapra elkezdjük felrajzolni az ugyanazon körzet minden egyes épületét ellátó egyedi kazánokat, kiszolgáló- és segédberendezéseket, hamar elfogy a papírunk, és ha csökönyösek vagyunk, nem adjuk fel, a rajzpapírra elfogy a pénzünk is, és még mindig nem végeztünk!
Ez a példa is elég lehet annak szemléltetésére, hogy a nagy közösséget kiszolgáló rendszer fajlagosan egyszerűbb, tehát olcsóbb kell, hogy legyen az egyedi berendezések tömegénél, mert itt az egy épület, egy lakás fűtéséhez fajlagosan kevesebb technika és élőmunka szükségeltetik!
Olcsóbb a beruházás, olcsóbb az üzemeltetés, üzemfenntartás.
Ennél szebbet, jobbat nem is kívánhatnánk magunknak!
Akkor meg mi a gond? Tán nem igaz, amit leírtam?
Sajnos, valóban nem! Nem, pedig igaznak kellene lennie, de mégsem az!
Oka van száz is, közismertek, kevésbé ismertek, és sikeresen eltitkoltak is, én ezen okok közül a műszakiakat szeretném megismerni. (t.i., azt remélem, hogy itt az olvasók, hozzászólók véleményéből összeállhat a kép.)
- Egy nagyközösségi rendszert illik optimalizálni.
Nem tudom, a távfűtés esetében ez hogyan történt – emlékeim szerint annak idején a számításokhoz szükséges tudományos- és technikai feltételek (számítógépes eljárások) igen szűkösen álltak rendelkezésre, ráadásul létesítésük időben éppen egybeesett a szakmában tudományos és áltudományos nézetek élénk csatájával -. (Bár nem lett volna haszontalan mindezt legalább utólag elvégezni…)
Elképzelhető, hogy a rendszerek kiterjedését, paramétereit nem is a tudomány, hanem a politika határozta meg!?
- A Fűtőművek üzemeltetéséhez, fenntartásához milyen személyzet, a
hálózatok építéséhez milyen technika állt rendelkezésre? A tárgyban hol, és milyen alapon születtek a döntések? Bizonyítékom nincs róla, de számos esetet ismerek, amikor értelmetlenül szálldostak ki az ablakon a milliók…
- Változott valamit a stílus, a felfogás az utóbbi húsz évben? Szolgáltatók kereskednek a hővel, vagy hatóság „biztosítja az ellátást”?
- Milyen történelmi háttere van a fűtési számla kalkulációjának? Vajon azt is ma kell megfizetnie a vevőnek, amit sokévvel ezelőtt cs...tek el? Nagyon úgy néz ki!
- Kinek állhat érdekében ez a dupla felszerelkezés? Nehogy, már valaki megint
az épületgépész lobbit emlegesse, mint az energiapasszus esetében!
Mindezeket azért kérdezem, mert – ahogy már írtam -, törvényszerűen a távfűtésnek kellene a legolcsóbbnak lennie – ha normálisan csinálják!
Felesleges luxusnak tartom: nem vagyunk mi olyan gazdagok, manapság meg főként nem, hogy egy ugyanazon komfortcélra két műszaki megoldást építsünk ki, a meglévő, működő távfűtés mellé egyedi kazánházakat!
A nadrágtartó és öv együttes viselésének a tipikus esete!
Nagy kár, hogy nem a józan ész, hanem a távfűtő lobbi, és sebtében összetákolt önkormányzati rendeletek próbálják megakadályozni a távfűtésről való leválást!
(Bár elismerem, a távfűtés rendbetétele több szakismeretet, munkát és odafigyelést igényelne, mint ezek a látszatmegoldások!)
Bűn a leválás, annak a bűne, aki a válásba sodorja a lakókat!
Válunk?
Felmelegített téma? Meglehet, de meggyőződésem, hogy kevesen gondolják meg kellő alapossággal a távfűtésről való leválást! Divatos reakció az energiaárak növekedésére, csak ront a helyzeten a kazángyártók, kereskedők, épületgépészek lobbija, ráadásul eljutottunk oda, hogy szabadságjognak tekintjük az ebbéli választást.
Korábban itt leírt véleményemet támasztja alá Balkó Imre most kezdett cikksorozata a Magyar Installateur augusztus-szeptemberi számában. A szerző vette a fáradságot, és statisztikai adatok, számítások alapján mutatja be, energetikai szempontból mit is jelent a leválás. Az eltüzelt fosszilis energiahordozók esetében, bizony országos méretekben nagy jelentőséggel bír az az egyetlen százaléknyi eltérés a hatásfokban,
mennyiségben 1 Petajoule primer energia! (A teles szükséglet 1,6 %-a!)
A tanulmány folytatásában remélem, azzal is foglalkozik majd a szerző, hogy a leválások folytán egyre csökkenő mértékben hasznosuló fűtőművi eszközállomány mekkora veszteséget jelent, egyre drágábban lesz majd üzemeltethető, határesetben akár üzemeltethetetlenné is válhat!
Vagyunk mi olyan gazdagok, hogy megfizessük ezt a hamis szabadságot?
Bemutatkozó
Ha már egyszer azzal a szándékkal blogot indítok, hogy azt milliónyi kíváncsi
- vagy, saját magamon kívül még egy-két, erre tévedő - ember olvassa, nem árt bemutatkoznom!
Tanúsító vagyok.
Épületenergetikai Tanúsító.
Azoknak szeretnék segíteni, akiket érdekel, hogy mennyit fogyaszt a házuk, lakásuk!
Hol, miben érdemes a hibákat keresni, ha úgy érzik, hogy valami nem stimmel a fűtéssel, penészfoltok jönnek a falsarkokban, amikor felújítani, átépíteni készülnek, vagy valami egészen újról ábrándoznak.
Sorolni sem győzöm, hányféle kérdés, panasz kerülhet még elő.
Manapság a „ csapból is ez folyik”, biztosan eleget hallották már, hogy egyszer csak
elfogy a Földön a gáz, az olaj, a szén, hogy a sok elpuffogtatott égésterméktől sérül
a föld légköre, ez felmelegedést okoz, visszafordíthatatlan folyamatot a föld
jégtakarójának olvadásában, tudósok ezrei dolgoznak azon, hogy ezt a folyamatot
lassítsák…
Hogy mi közünk mindehez?
Mi magunk égetünk el feleslegesen sok-sok energiát, és ezt a pénztárcánk
is bánja!
Ráadásul:
- kormányrendelet jelent meg arról – és ez idén januártól hatályos!-, hogy az új épületeknek ( no meg a felújításra, bővítésre kerülőknek) milyen energetikai tulajdonságokkal, lefordítva, milyen energiafogyasztó berendezésekkel és hőszigeteléssel kell rendelkezniük ahhoz, hogy építési engedélyt kaphassanak.
- hatályba lépett még egy rendelet, amit kevesen ismernek, és amelyik a meglévő kalorikus berendezések (kazánok, komplett fűtési rendszerek, klímaberendezések) kötelező felülvizsgálatáról szól.
Remélem, negyven éves szakmai, és huszonöt éves szakértői tapasztalatom megfelelően segít abban, hogy ezekben a kérdésekben itt a blogban, no meg személyesen is megfelelő ötleteket, tanácsokat adhassak, vagy konkrét esetekben akár Épületenergetikai Tanúsítványt adjak ki.