A beszélgetés folytatódik - újabb résztvevőket is zívesen látunk!

2011.02.16. 22:40

 

  •  
  •  
  • Szerencsére, folytatódik a levelezés...Mária:
2011. február 16. szerda ekkor: 05:53
Tanúsító:
Kedves Tanúsító!
Köszönöm szépen a számomra világosan megfogalmazott válaszát. Értem a rendeletet, amiért azt megalkották. Én magam is megpróbálok mindent megtenni az energiatakarékosság érdekében. Társasházunk végfalát évekkel ezelőtt szigeteltettük, ez volt az első lépés. Az épület teljes külső szigetelését elvetettük (legalább is egyenlőre).
A Magyar Építészeti Kamara honlapján olvastam:
“Meglévő épületek, önálló rendeltetési egységek, lakások esetén az energetikai tanúsítvány 2012. január 1-jétől kötelező az alábbi esetekben:
- ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás, vagy
- egy évet meghaladó bérbeadás.”
Mivel a társasház 12 lakása egyazon energetikai (áram, gáz), épületszerkezeti, épületgépészeti rendszerhez tartozik egyetértek azzal, hogy először az egész épületre kell elkészíteni az épületenergetikai tanúsítványt, majd azt lebontani lakásokra.
Azt egy percig sem gondolom, hogy a tanúsítvány elkészítésével semmit sem nyújtanak. Lesz egy hivatalos dokumentum a kezünkben és végrehajtottuk a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben előírtakat, aztán átgondolhatjuk következő lépésünket.
A szomorú az, hogy családok a napi megélhetésükért küzdenek és ezeket az embereket nem lehet (vagy nem tudjuk) rákényszeríteni, további anyagi terhek felvállalására.
A jó döntés érdekében igyekszem minél több információhoz jutni, ezzel segíteni a társasház tulajdonosait, hogy mindenki megértse a lényeget.
Üdvözlettel, Mária
válasz
  • Mária:
2011. február 16. szerda ekkor: 19:52
.:iStván:.:
A film megtekintése után egy közmondás jutott eszembe: “Fejétől büdösödik a hal”
Amit már biztosan tudok, tanúsítvánnyal vagy anélkül ismerve a problémát egyre megy, a lényeg a pénzen van, hogy tegyünk valamit az energiatakarékosság terén. Pénz nélkül nem lehet megoldani. A hal fejénél pazarolhatnak, a farkánál meg fizessenek.
válasz
  • Tanúsító:
2011. február 16. szerda ekkor: 22:01
.:iStván:.:
Tisztelt iStván!
Nem szeretném itt a helyet pazarolni arra, hogy elmagyarázzam a saját álláspontomat. A lényeg, hogy a demagógia tipikus példájának látom a bemutatott filmet – valós részletekből célzatosan téves összefoglalás! Műszaki részleteket most nem említek, csak a pénzügyi részét: ha osztályon felüli módon szigetelik a Parlamentet, a minisztériumokat, azt ki fizeti?
Ha a műszaki vonatkozások is érdeklik, keressen meg mailban! Lenne mit mondanom a film készítőinek is, de hagyjuk…
üdv
Tanúsító
válasz
  • Tanúsító:
2011. február 16. szerda ekkor: 22:10
Mária:
Kedves Mária!
Köszönöm a választ, úgy látom, tisztán látja a műszaki hátteret, egészségesek a reakciói. Remélem, a film nem zavarta meg, gondolkozzon el a látottakról-hallottakról!
Az én feladatom a technikával, fizikával kapcsolatos, szociális ügyekhez, családi költségvetésekhez nem értek… Ha úgy gondolja, hogy segíthetek, kérem, keressen meg egy beszélgetésre.
üdv.
Tanúsító
+ A Gazdától meg elnézést, hogy postaládának használom a blogot, tán más is talál magának való infót!
válasz
 

Még mindíg Koós Miklós Magyar Építészet Blogja, és még mindíg ugyan az a kéretlen hozzászóló...

 

 

Mária:

 
 
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Beszélgessünk!

2011.02.15. 20:16

 

 
  • Mária:
2011. február 14. hétfő ekkor: 00:01
Nagyon jó az oldal és igencsak aktuális. Négy szintes, 12 lakásos (panel) társasház döntés előtt áll, hogy közösen csináltassuk-e meg az épületenergetikai tanúsítást, miszerint 2012. január 1-től kötelező. Szükséges ha valaki el akarja adni a lakását. És aki nem? annak miért lenne erre szüksége. Egy laikus is tudja, hol szökik a panelból a hő, külső szigetelést pedig nem akarunk (ablakok műanyag). Erre nem is kötelezhetnek. Fizessünk cca. 120.000 Ft-ot a semmiért? Tíz év múlva úgyis elévül és akkor kezdhetjük elölről. Nekem az a véleményem (ha elfogadható), készíttesse el mindenki egyénileg abban az esetben ha meg akar válni a lakásától (eladás).
Köszönettel, Szeretnék kérni egy rövid véleményt.
válasz
  • Tanúsító:
2011. február 14. hétfő ekkor: 23:44
Kedves Mária!
Ha nincs meggyőződve a tanúsítás hasznáról, semmiképpen ne foglalkozon a gondolattal! Ráadásul, több érvet is tudok ellene, pl. társasház esetében nem lehet biztos abban, hogy mindenkit azonos célok vezérelnek, mindenki megszavaz egy felvetést. Fárasztó herce-hurca! (A vonatkozó rendelet szerencsétlenül fogalmaz, az egész épületet kell tanúsítani, és abból visszaszámolni az egyes lakásokra.)
Most viszont elmondok egyebeket, ami mind mellette szólnak:
- Tulajdonosokkal, bérlőkkel, kezelőkkel folytatott beszélgetéseim alapján szégyenkezve mondom: az érintettek között fehér holló volt az olyan személy, akinek akár közelítő fogalma volt energiaháztartásáról! Ismeretek híján csak rossz döntés születhet! Javasolom, keressen valakit, akiben megbízik, hisz az ítéletében, és ráadásul ismeri az épületenergetikát, beszélgessenek egy keveset a veszélyekről, lehetőségekről. Én magam, és kollégáim is tehetünk arról, hogy ennyire hiányos az informáltság, igyekszünk bepótolni.
- Az épületenergetikai tanúsító nem azért vizsgál egy épületet, lakást, hogy rábeszélje a gazdát homlokzatszigetelésre, ablakcserére! Felül kell vizsgálja a ház, lakás teljes energiaforgalmát, légállapotát, páraviszonyait, feltárjon minden számbavehető veszteséget veszélylehetőséget, javaslatot tegyen a hibák gazdaságosan megvalósítható javítására.
- Az energetikai korszerűsítés, takarékosság nem hazai találmány, az Európai Únió határozta meg irányait, mértékét. Minden tagország számára mérhető és ellenőrizhető célokat, határidőket jelöltek ki, a késlekedők büntetést fizetnek.
Ebben az ügyben a megfelelőségi kényszer olyan nagy, hogy az állami épületben a tanúsítványt jól láthatóan ki kell függeszteni!Kedves Mária, van rá tippje, ki fizeti meg a büntetést, ha Magyarországot elmarasztalják? Mindegy, hogy a kenyér, a benzin, vagy a fogkrém árába építik be, de mi mindannyian fizetünk! Ennek veszélyét érdemes felidézni, amikor saját jószántunkból, minden “kötelezés” nélkül döntünk egy alacsonyabb energiafelhasználásról, kevesebb üvegház-hatású gáz kibocsátásáról, (Megjegyzem, az USA is hasonló cipőben jár, csak ott pozitív késztetést alkalmaznak.)
Rendszeresen írnak ki pályázatokat energiahatékonysági beruházások támogatására, egy kis munkával, szerencsével a tényleges költség felét-harmadát is megspórolhatják!
Valóban úgy gondolja, hogy “semmit” nyújtunk a lakásonkénti netto 10-20.000.-EFt munkadíj fejében?
Sajnos, rövidebben nem tudtam!
üdvözli
a Tanúsító
válasz
 

Koós Miklós Magyar Építészeti Blogok c. "folyóiratába olvasói kérdés  érkezett, melyet bátorkodtam megválaszolni. Jelentősége okán -remélem- egyetért a Gazda, hogy itt is megismétlem!

 

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

A CSÚCSON TÚL

2011.02.03. 20:43

Igy se jártam még, beírtam a posztot, ez a buta gép meg csak a címet mentette el!

A lényeget még egyszer:http://totalcar.hu /magazin/közélet/2011/01/31/ cikk" Mi van a csúcson túl ?"

Lelkiismeretes, logikus kép az energia (forrás) helyzetről. Ha van is megállapítása, amivel vitázom, mindenkinek ajánlom olvasásra! (Szerzők:Hetesi Zsolt (ELTE) é Koncz János)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

A CSÚCSON TÚL

2011.02.02. 22:20

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

OFF! -sajnálom, nem tudtam lenyelni!

2011.01.21. 23:44

 

„Paprikás krumpli kolbásszal, kenyérrel, savanyú uborkával.” Még egy sör is jöhet…
Tisztelt magas műveltségű olvasó, TÉVEDTÉL! Elégtelen! Ez nem a szombati menü otthon, vagy Babporoszkáló-Alsón, a Nagymama házikójában, hanem egy tömeget mozgató program gasztro-vonalának tervvázlata!
Ebben minden egyes tételnek felelőse van, a felelősnek kellék-, és anyag-, eszközigény-jegyzéke és menetrendje. Ezekből tervezendő az árubeszerzés, mozgatás, tárolás, a konyha felszerelése, előkészítés és elkészítés, a tálalás, a csetresz és moslék gyors eltüntetése, leszerelés, a hely eredetibe való visszaállítása, károk javítása. Ha ne adj’ Isten a főzőkolbász helyén és idejében 4 karton Hypo jelenik meg, borul az egész rendezvény. Ételmérgezés, Káosz, Tömeghisztéria!
(ez csak egy kis magyarázat: a pucolatlan burgonya nem találkozhat a fűszer-árukkal, kenyérrel, a kolbász meg egyikkel sem, amíg előkészítve a bográcshoz nem érnek! A konyhai hulladék, az ételmaradék gyűjtése, szállítása pedig egyetlen bemeneti folyamattal sem! Akkor hány, egymást nem érintő útvonalat kell csak a food-részlegnek megterveznie a helyszínen? Ha meg még nyárson ökröt is akarnának sütni, tízszeresére nőne az előzetes tervezés terjedelme!)
Nem pontosan egyező, de hasonlatos terv készül az italbeszállításról, raktározásról a göngyöleg gyűjtéséről, a terep megtisztításáról, elszállításról.
Tervezni kell a kézmosókat, mosdókat, szükség szerint elsősegélyhelyet. A kialakítást, üzemeltetést, majd a végén annak nyomtalan megszüntetést.
Együtt is lenne minden, ha az egész nem a közönség kedvéért készülne éppen! Közönség is kell!
Meghatározandó, mekkora közönséget terveznek kiszolgálni –étellel, itallal, e.ü. ellátással, műsorral. Kínos ilyenkor észrevenni, hogy a falusi focipályán – aminek felét elfoglalta már a trupp- csak 133 néző helyezhető el kényelmesen, mozgatható veszélytelenül!
Aztán a közönség odajutását is biztosítani kell (parkoló, busz, villamos, vonat, hév, stb.) a balesetmentes rendezvényre jutást, a jegykezelést, beengedést, szükség esetén biztonsági ellenőrzést, a rend és biztonság fenntartását, csomagmegőrzést, majd a gond nélküli távozást, elutazást. Ép ésszel senki nem tervez tízezer vendéggel, ha a hely ekkora létszámmal nem közelíthető meg, nincs bérelt busz, különvonat, stb, hazafelé meg délután ötkor indul az utolsó konflis!
No de miért is tódulna oda az a nagy tömeg? Kell valami program is, mindegy, hogy szónok, zenész, DJ, de számukra is mindazt biztosítani kell, amit a közönségnek (általában magasabb színvonalon, elkülönítve). (Ez eddig 8 akcióterv, 5-10 különböző szakterülettel, vagy 40 ember hosszabb-rövidebb, kizárólag erre az egy projektre irányuló munkája!)
Képzeljük el, mennyivel nehezebb mindezt egy épületen belül megtervezni, kialakítani és ellenőrizni!
Hosszan vezettem fel a témát? Meglehet! De ettől azt remélem, mindenki érti, amit a West-Balkánról gondolok!
Nincs a tragédiában személyes veszteségem, mégis megrendített az eset! Ahogy a vádlottakat, tanúkat, hatóságokat hallgattam, pedig mélységesen elkeseredtem!
A hat ember úgy véli, nem tehetnek róla. Pontosan elmondták, hogy ki mit végzett a rendezvény megvalósításáért, de egy sincs köztük, aki észrevette volna, hogy nem végeztek el mindent! Melyikük volt a rendezvény gazdája – mondhatnám, a Házigazda, aki óvó karjait terjesztette ki szeretett és tisztelt vendégei köré-? Kit bíztak meg az elmaradt feladatokkal? Felnőtt emberek, és nem tudták együtt sem felmérni, mi az, amit meg tudnak oldani, és mi az, amit nem? Ha még azt sem tudják, mely szakterületen járatlanok, miben kellett volna szakmai segítséget kérni, akkor alkalmatlanok ezzel üzletelni! Ez egy üzem volt, nem egy házibuli, hogy szólok pár havernak, aztán eljönnek…
Tán csak nem a különböző hatóságoktól várták, hogy mindent elterveznek helyettük? Igaz, az eddigi véleményükre se adtak sokat! (létszám, nyitva tartás)
Amiben marasztalni lehet a hatóságokat: ha látták jelét a teljesen amatőr, felületes előkészítésnek, tervezésnek, tarthattak volna több célellenőrzést!
Ha a vonatkozó rendeleteket módosítják, elég lenne korrektül meghatározni, milyen üzletviteli, technikai terveket – milyen minimumkövetelményekkel kell benyújtani a Regisztrációhoz.
Rendészeti akcióktól semmi javulást nem várok.
 
Látszik rajtam, nem vagyok jogász, csak egy kockafejű mérnök!
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Szemet nyiss, hegyezz fület!

2011.01.20. 21:39

Mint első rövidhír, úgy fogadjátok: BEINDULÓBAN A PÁLYÁZATI GÉPEZET!!!

Az Új Széchenyi Terv varázsszóval nekiikduló net-vándorok egyre több érdekes, sőt hasznos információra akadnak! No még nem mindenre, de... Ami rettentő fontos: szakmai vélemények is gyűlnek az anyaghoz szép számmal, végre itt a lehetőség, hogy ki-ki hozzátegye a magáét! Elsőre azoknak szurkolok, akik valamelyik KEOP-ról lemaradtak...

Beszéljünk még róla!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Messziről jött ember

2011.01.14. 22:29

 

Messziről jött ember…
 
…azt mesél, amit akar, és a mesét az hiszi el, aki…
Réges-régen, először jártam Kaliforniában, és mindent meg akartam ismerni, ami az épületekhez kapcsolódó technikáról szólt. Azidőben az egyik, amin tátottam a számat: egy kétfős háztartás havi villanyszámlája oly kevés volt, hogy be se kellett tervezni a havi költségvetésbe! Bármikor akadt annyi valamelyik zsebben, vagy egy fiókban szétgurulva. Mára ez csak emlék. Kétfős háztartás (80-100 m2-es családi-ház extrák nélkül havi 150 US$ gáz-villanyszámlával számolhat. (Bár ez most éppen egy Michigani eset!)
A Szövetségi Állam jelentős összeget különített el magántulajdonú lakóházak energiatakarékossági intézkedéseinek támogatására. Elméletileg minden lakónak egyenként kellene pályáznia, de a hatalmas terület és lélekszám miatt ez még úgy se működne, mint itthon.
Hogy az erre szánt hatalmas összeg valóban a kitűzött célt szolgálja, a pályázat időtartamára ügynöki cégek alakultak (órák alatt!), akik magukra vállalták:
-          azon tulajdonosok és bérlők felkutatását, ahol az épület energiamérlege javíthatónak látszik, részletes tájékoztatást adnak a lakóknak az összes műszaki lehetőségről, az egyes megoldások költségeiről, előnyeiről, hátrányairól. Nem feledkeznek meg az épület páratechnikai felülvizsgálatáról sem. A felmérés része egy költség-haszon elemzés is, csak azok a megoldások kerülhetnek szóba, melyek megtérülése megfelelően biztosított! A feladathoz szükséges tudás, és ismerethalmaz alapján ők kb. megfelelhetnek az itthoni tanúsítóknak.
-          ezen felül általános szerződésük van az Állammal a pályázatok összeállítására –és mivel gondolom, alkalmas sablonokból dolgoznak-, egyből a pályázat befogadására is! Ha egyszer a tulajjal szerződnek, minden megy a maga útján, elvégeztetik a kivitelezést, elintézik a finanszírozást és 1 év múlva az utóellenőrzést is. Lehet, hogy nem 12.000 HUF összegért, de azt is az állam fizeti, nem a lakó.
-          Természetesen megfelelő szakterületeken kellő, és ellenőrzött minőségben szolgáltató vállalkozókat is tartanak a kezükben –ez nem lehet gond, a korábbiakhoz képest töredék építőipari megbízás van a piacon az USA-ban, nem úgy, mint nálunk!-
-          a helyi önkormányzatokkal, hivatalokkal az ügynök tartja a kapcsolatot, ha kell, intézkedik a lakó nevében.
-          Bankokkal is előre rendezték a hitelezési feltételeket, felkínálható hiteltípusokat, ugyanis a tulaj/bérlő sem előre, sem a munka átadásakor nem intéz és nem fizet semmit! Az ügynökkel megkötött szerződés szerint, vagy egy év alatt, és alig-kamattal, vagy sok-sok év alatt, de egy fogós kamattal törlesztheti a banknak azt a hányadot, ami az Állami támogatás és a kivitelezés díja közötti különbség volt, és amit a bank hitelezett.
-          Az utóellenőrzésnél a legfőbb momentum, hogy megvizsgálják az elmúlt egy év gáz- és villanyszámláit, és ha nem sikerült elérni a szerződésben vállalt energiaköltség-csökkenést, a Vállalkozó helyben, készpénzben kifizeti a lakónak a tervezett és valós megtakarítás közötti különbséget! (Ezt a mondatot szabad még egyszer elolvasni! Kétszer is!)
Ami példát megismertem, ebben a konstrukcióban szabaddal érintkező fal- és tetőfelületeket szigeteltek le belülről, vizes bázisú ragasztóval felvitt szórt cellulóz-szigeteléssel, 4.000 US$ költségvetéssel, melyből a tulajdonos kamattal együtt 1.200 US$ megfizetését vállalta 12 hónapon belül. (A homlokzati falak téglafalak voltak, alumínium lambéria borítással, amit nem akartak szétverni, sem rászigetelni –megértem!) Ha a dolog az én szakmai becsületemre megy, egy ablakcserét megkockáztattam volna, bár lehet, a csomópontok miatt meggondolom magam!
A részleges hőszigeteléssel a szakértő 20 % energiaköltség megtakarítását garantálta.
Kíváncsi vagyok, ki nevet a végén!?
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Szélhámos!

2011.01.03. 22:25

 

Szélhámos!
 
Még megérem, hogy ezt kiabálják utánam az utcán!?
Hát ezért dolgozom? Ezért tanulok folyton-folyvást?
 
Sötét gondolataimat az indította el, hogy többektől hallottam, sőt olvastam is, hogy ez az épületenergetikai tanúsítvány, kötelező elkészíttetésével együtt egy újabb adó a szegények lerablására, csak az épületgépészek eredményes lobbijának eredménye, hogy rendeletbe is foglalták! Felesleges az egész!
Az első hangadókat megismerve, hamar tisztult a kép. Napjainkban sok család izgatottan figyeli minden forint sorsát, mire jut, miről kell lemondani. Ha mesélnék nekik öt-tizenöt éves megtérülésről, meg sem értik, pedig a takarékoskodás mesterei, akrobatái, szemfényvesztői, csakhogy ők az időt órákban, hetekben számolják, hosszabb periódust nem építhetnek be költségterveikbe. A következő havi fűtésszámlájukat nem tudják kifizetni, az előzőre is a sógor adott kölcsön, tulajdonképpen nincs miből megtakarítani, nemhogy a megtakarítás érdekében még beruházni! Ők, ha ma nem is potenciális ügyfelek, egy-egy tanáccsal, fortéllyal alkalmanként sikerül nekik is segíteni! Csak kérdezzenek!
Találkoztam olyan polgárokkal, akik úgy tárgyaltak, mintha egy elegáns étteremben, a sokfogásos rendelést adnák fel a glédában felsorakozott szolgálóknak. Azzal tüntetnek, hogy ők mindent tudnak, méghozzá mindenkinél jobban (valaki jóemberük aki történetesen nem szakmabeli…) mondta, hogy most ez a trendi. Kinyilatkozzák, mit AKARNAK, mikorra legyen kész, mennyit hajlandók fizetni, ha hibátlan, és pontos. Kész! Több szót erre nem vesztegetnek!
Szerencsére, akad szép számmal olyan reménybeli Megbízó is, aki tájékozott, elmondja a konkrét céljait, kérdez, és nem nyugszik bele, ha nem érti a választ! Ők a legjobb partnerek! Megeshet, hogy mire a kérdések végére érünk, kiderül, túl nagy a falat, akkor addig forgatják, míg részekre bontva az összes ajánlott teendőt, elkezdhetik a fontosabbakkal, hasznosabbakkal.
Nekik mondom itt a blogban, és máshol is, -ahol hagyják-, hogy a pénzükért cserébe mit adhat egy tanúsító, mit adhatok én, mert ők adnak esélyt bebizonyítanom: nem szélhámosság!
Az elején említetem a „gépész-lobbit”, mint önérzetemet sértő kifejezést. Annyit azért el kell mondanom róla, hogy az EU-direktíva első angolnyelvű megjelenése óta egymás között egyre élesedő napi vita folyt arról, ki, hogyan, mikor? Amikor a TNM-rendelet vázlatát, majd végleges alakját, megismertük, megnyugodtunk! Teljes értékű szakmai anyag, hiteles forrásból. A direkciónak megfelel, és szisztematikusan bővíthető egy-egy új szempont belépésekor. Mérnöki munkához mérnöki a szabályozás! Maradt persze értelmezésre, annak megfelelő döntésre lehetőség: szakértői kompetenciában! Amikor megjelentek a végrehajtás rendeletei, már nem volt ennyire egyértelmű a szakma véleménye. Nem tudom, csak elképzelem, hogy egyes, végrehajtási, félremagyarázható, felemásul fogalmazott passzus egyértelművé tételére megindulhatott a „szakmagyakorlók” kritikája, talán „gépész-lobbi”-ként titulálva, indokolatlanul nagy visszhanggal!
Két hangról külön megemlékeznék:
Egy blogtársam, ha jól tudom, fizikatanár, de a mi munkánkat, ha figyeli is, legfeljebb messziről.... Alaposan felkészült a szakmai és a jogi háttéranyagokból. Megingathatatlan véleménye, hogy az egész egy gépész-lobbi eredménye, már hogy az épületgépészek törvényben biztosított előjogukkal élve, munka nélkül kaszáljanak épületenként nettó 11.000.- Ft-ot! Úgy véli, magát a tanúsítást –segédletekkel támogatva- minden érdekelt saját magának elkészíthetné, és akkor felesleges minden Tanúsító. Elfogadom, alapos fizikai ismeretekkel megérthető, esetleg egy „szamárvezető” segítségével végig is követhető, lemásolható egy három fázisból álló számítás. Papír tehát már lenne, de mire jó? Két, azonos terv alapján, egymás mellett épült ház sem egyforma, hogy fogja ellenőrizni a kényes pontokat, hogyan minősíti az eltérésből adódó hibák energetikai hatását, és végül, hogy lesz mindebből hivatalos igazoló irat?                  
(Tanulság: Saját magamnak én sem írok tanúsítványt, a személyes érintettség miatt az hiteltelen lenne!)
Legnagyobb megrökönyödésemre Dr Büki Gergely Professzor Úr szájából is hallottam a tanúsításról beszélgetve a „gépész-lobbi” kifejezést. Aki nem ismerné, a Budapesti Műszaki Egyetemen szervezte az energetikus képzést, idővel tanszékvezető professzora lett, a Magyar Mérnöki Kamara egyik vezetője, nyugdíjba vonulása után is aktív tudományszervező, szaktudós, sokunk példaképe, közvetlenül, vagy áttételesen mestere. Beszélgetésünk során szerencsére kiderült –remélem, pontosan értettem-, hogy nem a „biztos bevételt” sérelmezte, hanem sokkal inkább azt, hogy egy csoportja a mérnöktársadalomnak erre az adott szolgálatra kizárólagos jogot szerezve, HA sablonok szerint, figyelmetlenül –sőt megengedve a feltételezést, az energetika vertikumában hiányos ismeretekkel, jártassággal elmulasztja, hogy az energetika minden szegmensét bemutatva hozza  Megbízóját döntési helyzetbe, kiküszöbölhetetlen hibát vét!
Ahogy maga az energetika is egy sokoldalú, összefoglaló tudomány, az épületenergetikának is egységben kell foglalkoznia minden egyes tényezővel, ami az épület összes energiafogyasztását (és nyereségét) befolyásolhatja. Jelentőségüknek megfelelően kell kezelni a megújuló energiák használatának fokozására, a veszteségek csökkentésére kínálkozó újabb és újabb technikai lehetőségeket. Mindezen feladatok egyre magasabb szintű ellátásának kulcsa a folyamatos továbbképzés, melyet saját maga is folyamatosan szervez és irányít, és mások ez irányú kezdeményezéseit is támogatja.
Hogy ne legyen szélhámosság, amit művelünk!
 
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Levélváltás

Címkék: engedély energiatanúsítvány használatbavételi 37/2007. őtm rend. 176/2008. korm.rend joghézag

2010.12.25. 21:24

 

A napokban történt egy levélváltás az Építészeti Blogok gazdája, Koós Miklós építész, és köztem. Bár ez Nála is olvasható, itt megismétlem. Naívnak szánt kérdésemben egyébként arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az épületenergetikei tanúsítók munkájának szabályozását szolgáló 176/2008.(VI.30.) Korm. rendelet megjelenését követöen módosították a 37/2007/ÖTM rendeletet, a két rendelet összhangját azonban elmulasztották biztosítani! A mulasztás számunkra kellemetlen kavarodást okoz.

Tanúsító:

2010. december 5. vasárnap ekkor: 22:32
Házigazdánk kimerítő rendeletmagyarázatot tartott a 37/2007.ÖTM rendelet előírásairól. Ha még maradt egy kis lendülete, kérdeznék én is:
-az építési engedélyezési tervdokumentáció kötelező kelléke az épületenergetikai számítás. (A hiv. rendeletet felületesen olvashattam, nem találtam meg.) Ezt a számítást kizárólag arra feljogosított személy végezheti (korábban maguk a tervezők, de később tanúsító közreműködését írták elő). A MÉK tagjai közöt számos, erre alkalmas kolléga van, biztosan nem okoz gondot. A használatbavételi eljárásban viszont már a megvalósult állapotról készített tanúsítvány nyújtandó be. Egy nagyobb forgalmú, jól vezetett elsőfokú építési hatóságnál érdeklődtem, ott hogy működik? A válasz meglepett: sehogy! Az építési engedélyezési eljárásról szóló rendelet ebben nekik nem jelölt ki feladatot, a biztonság érdekében megnézik, van-e a benyújtott anyagban ilyen fejezetcím -ha találnak, örülnek, ha nem, akkor szomorkodnak! A Használatbavételi engedélykérelem mellékleteit ebből a szempontból meg sem nézik, de a Határozatban egy mondattal felhívják az ügyfelet, hogy az épületenergetikai tanúsítvány beszerzése az ő feladata. Mindezt a Közigazgatási Hivatal (lehet, hogy épp akkor nem így hívták?) instrukciója alapján teszik így.
Manapság ez hogy működik?
válasz
2010. december 6. hétfő ekkor: 08:23
épületenergetikai számítást bárki végezhet, az eng. tervben a következőnek kell benne lennie:
c) a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek (a telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, építménymagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete, tervezett épület energetikai értéke) meghatározását,
d) a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi stb. megoldásokat, az energetikai követelmények kielégítésének módját,
vagyis itt nincs szó tanúsításról, ami viszont csak a használatbavételi engedélyhez kell és ami valóban jogosultsághoz kötött. Ez utóbbit azonban csak a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet írja elő, a 37-esben ezt nem szabályozták, innen a joghézag.
A gyakorlat az, hogy a tervező nyilatkozik, hogy ENERGETIKAILAG MEGFELEL az épület és leírja a műleírásban, hogy miképpen érte ezt el (hőszigetelés…stb). Ennyi.
Én ugyan mindig mellékelem a számítást is, de nem hiszem, hogy bárki elolvasná.
 

Ezúton is köszönöm a választ, örülök, hogy egyes részleteket egyformán látunk!

 

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

BUÉK

2010.12.16. 22:06

Ha erre téved barát, ismeretlen, fogadja szívélyes jókívánság, Karácsonyi Üdvözlet, Újévi siker, no meg egy koccintásnyi virtuális bor!

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Újdonság ?

2010.12.12. 22:45

 

Újdonság? Ahogy vesszük!
 
Az épületenergetikai tanúsítás EU-szabálykörnyezetének változásáról, illetve az ehhez kötődő, aktuális hazai változásokról már írtam.
Most egyetlen területet emelnék ki, mégpedig azzal a céllal, hogy kollégáim fantáziáját beindítsam! Örömömre szolgálna mások véleményét itt olvasni!
A 31/2010/ EU Irányelv 11. cikke „Energiahatékonysági tanúsítványok” cím alatt foglalja össze az elvárt tartalmat.
„(2) Az energiahatékonysági tanúsítvány ajánlásokat tartalmaz az épület, vagy önálló rendeltetésű egység energiahatékonyságának költségoptimalizált, vagy költséghatékony növelésére, kivéve, ha ilyen fejlesztésre nincs ésszerű lehetőség a hatályos, energiahatékonyságra vonatkozó követelményekhez képest.”                      -jobban örültem volna, ha ezt mérnökember fogalmazza…
#Tanúsítványainkhoz meg is követelték ez ideig is, tartalmaztak is ajánlásokat. Egyszerűbb helyzetekben elég szerény mélységben kidolgozva, ZBR-pályázatokhoz tisztességesen, KEOP-pályázatokhoz pedig egyik-másik ajánlás, és háttéranyaga mintaszerű volt. Ezen munkarészekhez célszerűen szerkesztett segédlet nem volt, gyártók reklámanyaga, a szakértő tapasztalata jelentett támpontot: az eredmény annyi féle, ahányan számolják!#
„Az energiahatékonysági tanúsítvány ajánlásai az alábbiakra terjednek ki:
a)a külső térelhatárolók vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításával összefüggő intézkedések: és
b) intézkedések a külső térelhatárolók, vagy az épületgépészeti rendszer(ek) jelentős mértékű felújításában nem érintett, önálló épületelemekkel kapcsolatban.”
#Már az elébb elkezdhettem volna magyarázni a bizonyítványt: Ha csak egy kellő szigorral meg nem szerkesztett pályázati kiírásból nem eredt kötelezően, az említett ajánlások kifejezetten szűk kört ölelhettek fel: a Megbízó eleve kijelentette, hogy mit fogad be, és mely alternatív energiaforrással, kalorikus technológiával nem hajlandó foglalkozni: egyetlen pálya szabad az általa elképzelt cél felé! Az együttműködés során nem derült ki, hogy a Megrendelő maga is szakmabéli, tán belső titkos tanácsadója súgott, vagy megálmodta! Persze, akadt arra is példa, hogy a tanúsítótól kértek érdemi tanácsot! Fogadtak el is közülük, ha nem arra vonatkozott, hogy felelős szaktervező is bevonandó a körbe!#
„3) Az energetikai tanúsítványban foglalt ajánlások az adott épület szempontjából műszakilag megvalósíthatónak kell lenniük, és becslést is nyújthatnak a megtérülési időszakok intervallumára vagy az épület gazdasági élettartama alatti költség-haszon arányra vonatkozóan.”
#Műszakilag megvalósítható javaslat természetes igény! A megtérülési időszakra készített szakértői becslés akár korrekt is lehet, de sokat segíthet benne egy értelmesen szerkesztet segédlet (pl. egy panelnál mit ér a napkollektoros HMV-rendszer +25 éve, ha a panelkapcsolatok vizsgálata kimaradt a programból…) Még az élettartam növekedés is követhető mérnöki módszerekkel, de azt az a gazdasági élettartam növekedéséhez rendelt költség-haszon számítással is megfejelni, hát ezt már részletesen meg kell tárgyalnunk!
Ezek a tanúsítói feladatok „Újdonság”-ként jelennek meg, bár ne felejtsük: egy lelkiismeretesen végigvitt energetikai auditból eddig sem hiányoztak! Csakhogy, ami jó egy egyedi, tudományos igényű feltáró vizsgálatnál, alkalmatlan a „tömegtermelésre”! Értelmesen kidolgozott know how nélkül megjósolható a terjes káosz, bukás. #
4) Az energiahatékonysági tanúsítványban szerepel, hogy a tulajdonos, vagy bérlő hol kaphat részletesebb tájékoztatást, többek között az energiahatékonysági tanúsítványban foglalt ajánlások költséghatékonyságával kapcsolatban. A költséghatékonyság értékelésének egységes feltételrendszeren kell alapulnia, például a megtakarított energiamennyiség és az érvényes energiaárak értékelésén, valamint előzetes költség-előrejelzésen. Ezen kívül a tanúsítvány tájékoztatást nyújt az ajánlások végrehajtásához teendő lépésekről is. Egyéb kapcsolódó témákról – így például energiaauditokról, pénzügyi, és egyéb jellegű ösztönzésekről és finanszírozási lehetőségekről .
# Az Irányelv ezen passzusát is –akár csak a korábban idézetteket- logikus és jogos követelésnek tartom: kitől mástól juthatna a tulajdonos, vagy bérlő egyetlen kézből mindezen információkhoz, ha nem a saját energetikai tanúsítójától ?! –már, ha egyáltalán érdekelni fogja!!!
Na persze, az is a Tanúsító feladata lesz, hogy felkeltse az érdeklődést!
 
Nem fenyegetés: van még mit megbeszélnünk!
 
 
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Akár meg is sértődhetnék...

Címkék: továbbképzés tanúsítás épületdiagnosztika

2010.11.30. 22:14

 

Azt írja az újság, még hozzá a Magyar Építéstechnika, abban is Dr Lányi Erzsébet okleveles építészmérnök (BME Épületszerkezeti Tanszék tanszékvezető helyettes, és még sorolni illene címeit), a legutóbbi számban, hogy :”… folyamatban van az úgynevezett”Energiatanúsítvány” elkészítésére hivatott, hazai szakembergárda kiképzése is.” (ami folyamatban van, az nem kész!!!)
Még remeg a klaviatúrám a felháborodástól…
Ez sértés, ez szándékos provokáció, eddigi munkáink semmibe vétele!? Hát mi senkik vagyunk? Pont erre képeztek ki, papírral-pecséttel, itt várunk.  Nem is vagyunk kevesen, két éve hatvanan kezdtük, mára lehetünk már háromszázan is! Követeljük a minket megillető elismerést, tiszteletet – és munkát!
Kapóra jönne tán egy ilyen szakmai forradalom – de csak az ellendrukkereknek.
Az épületenergetika nem csak az épületgépészet, hanem számos más –és valljuk be, eddig egymással ritkán beszélő - tudomány területéről követel meg mélyreható ismereteket. Amikor az első EU Direktíva eredményeként egységes nemzeti szabályozást kellett felmutatni, idő hiányában az érintett szakterületeken a saját gondok megfogalmazására, az azokkal kapcsolatos eljárások kidolgozására kerülhetett sor. Ahogy az egyes szakterületek magukhoz térnek – sőt megjósolható, hogy az újabb EU Direktíva eredményeként  fokozott tempóban fogják rendszerezni a tudnivalókat- rohamosan nő és rendeződik az „okos komfort” tudományos könyvtára, eljárásai, szokványai. Az eddigi lépéseket nyugodtan tekinthetjük szárnypróbálgatásnak! Igaz, bántja a hiúságomat a megfogalmazás, hogy „folyamatban van” a hazai szakembergárda kiképzése, de jobb elismernünk: valóban (és szerencsére)!
Az épületenergetika szakértői olyan sokféle alma máterból jöttek, ha kiváló tanáraiktól meg is tanultak mindent, attól még egy nyelven nem beszélnek, egy srófra nem jár az agyuk. (Személyes szerencsémnek tartom, hogy sokfelé forgolódtam, sok mindent magamra szedtem a világban, és nem csak a gépészkari professzorok neveltek. Ennek ellenére hiányzik az épületdiagnosztika-, patológia, az élettartam kérdések, no meg még sok minden, amire csak később figyelek fel)
Ilyen cikkeket olvasván döbbenek rá –remélem, szegény szakértő társaimmal egyszerre, mennyi mindent kéne még tudni erről a gyönyörű világról! Az új Irányelvet olvasva is az az első gondolat: Tisztelettel kérjük, segítsék elmélyedésünket az épületenergetika minden ágában-bogában!
Megjegyzés: egyik megyei mérnökkamaránk már megkezdte a szakmai továbbképzés előkészítését!
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

A folytatás folytatása

2010.11.26. 21:15

 

A folytatás folytatása, azaz még mindig a
2010/31/EU Irányelvről
 
Elnézést, hogy nem tartottam sort a cikkelyekben, ki is hagytam, ami nem műszaki, sőt most olyat is fogok, ami az! Egy falatra nem megy…
11.      Független szakértők
Az irányelv 17. cikkelyénél korrektebbül és egyértelműbben nem lehetett volna meghatározni, ki, mi a szakértő, és persze, hol terem? Kíváncsian várom a helyi jogszabályalkotás folyamatában a „nemzeti sajátságok bejövetelét”, meglássad, lesz olyan, mint a tatároké egykoron, hiszen ebbe lehet belegombolni minden kis egyéni mikroérdeket! Ha ezt a cikkelyt betű szerint átvehetnénk, véget érnének a mendemondák, hogy nálunk csak hétdiplomás kettőspárttagok tanúsítanak, ha kedvükre van, de akkor is csak aranyért, leány-áldozatért, a bezzeg szomszédnál meg jön a kéményseprő, oszt megvan hipp-hopp.
12.      Független ellenőrzési rendszer.
Nélkülözhetetlen újdonság minden olyan témában, ahol még nem kőbe vésett „know how” szerint dolgoznak, ráadásul a kontárkodás nem ismeretlen. Az első menetben is többen gondoltak az ellenőrzés korunkhoz illő megoldására, az egyik eljárás lecsendesedve clubbá szelídült, egy másik egy főszerkesztői íróasztalban pihen, -ha csak nem dobták ki a főszerkesztővel együtt.
Visszatérve az alapokhoz, az előttünk botladozók módszerének szolgai másolásával járunk legjobban. Nem kérdés, hogy a tanúsítványok minősége, a bennfoglalt javaslatok okszerűsége a tanúsítványok nagy számánál ellenőrzendő, nemkülönben az iratok visszakereshetősége, utóellenőrzés céljából.
Visszatérünk majd a tárgyalt Irányelvhez, de néhány megállapítani valónk akad még előtte. Ki miben látja vajon, hogy az épületenergetika nem foglalta el az őt megillető helyet a mindennapi beszédünkben?
-         tabutéma, esetleg illetlenség?
-         szeretteink önérzetét bánthatjuk meg vele?
-         egy polgár számára ez nem téma! Majd az alacsonyabb kasztokban… talán.
-         lukas a zsebe, aki már ezen is spórolni akar
… és még hasonló sületlenségek kerülnek elő, de azt senki nem vallja be:
AZÉRT NEM BESZÉLÜNK, MERT NEM ÉRTJÜK, MIRŐL VAN SZÓ!              BIZTOSAN MEGINT A MI PÉNZÜNKRE UTAZNAK AZOK OTT FENT!!!
 
Energiánk 40%-át épületkomfort céljára használjuk. Vityilló, palota, egyre megy. A mi, a tanúsítók felelőssége megértetni gazdával, üzemeltetővel, milyen hatalmas a tét! A gondos, előrelátó gazda szerepében az állam sem tűnik egyelőre könnyebben meggyőzhető partnernek, mint a faluszéli szántóvető. Nem értem!
Egy lehetőségünk marad: a korábbinál részletesebben mesélni munkánkról, sikereinkről, és a megbízóink sikeréről. No meg persze tanulni, tanítani folyton folyvást.
Reményeim szerint ebben segít a továbbfejlesztett Irányelv, és az annak folyományaként megalkotásra kerülő hazai szabályozás.
 
(Még nem búcsúztatom a témát, néhány kérdésen rágódjunk keveset!)
 
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Folytatjuk - más címmel

2010.11.24. 23:49

 

A  2010/31/EU Irányelvről
(Folytatás)
 
A korábban kezdett beszámolót (vagy inkább morgolódást?) most az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.6.18. keltű, magyar nyelvű kiadványa alapján folytatom.
A jogi nyelvben semmiképpen nem akarván elveszni, csak arról írok, ami számomra egyértelműnek tűnik, azon belül is, amire az épületenergetikával foglalkozók felfigyelhetnek. Nevezetesen a 2002/91/EK irányelvekhez mérhető változásokról.
1.     Módszertan elfogadása az épületek energiahatékonyságának kiszámításához.
Az Irat I. mellékletében meghatározott általános keretek között kell a módszertant felépíteni, és nemzeti, vagy regionális szinten elfogadni. A keretek lefedik a korábbiakat, de az egyes szempontok, paraméterek megfogalmazása részletesebb, az épületek használat szerinti csoportosítása pedig kifejezetten aprólékos. A regionális szint említésére pedig a ZH-író diákok képe ugrik be: egy-kettő tudatosan, felkészülten dolgozik, a többi meg les jobbra-balra, hátha átemelhet saját anyagába valamit. a szomszédoktól. Nem voltam ott, amikor a vonatkozó, jelenlegi rendeleteink megszülettek, de el tudom képzelni… Most már nyíltan felvállalhatjuk a százéves műszaki-technikai rokonságot, a hasonló gondolkodásmódot, az előttünk álló problémák összecsengését, dolgozzunk végre együtt a megoldásukon!
2.     Az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása.
Az eddigiekben az egyes nemzetek szinte vetélkedtek, ki tud keményebb, akár durvább feltételeket szabni. Gondolom. ezen a téren most szóba kerülhet egy redukált egységesítés, leginkább abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a növekvő minimumkövetelményekhez egyre magasabb megvalósítási költségek is tartoznak! Az energiahatékonysághoz tartozó költségoptimalizálás a 3. pont tárgya lesz.
A korábbiakkal egyezően néhány, eredendően különleges energiamérlegű épülettípus (pl. hitéleti épületek, műemlékek, szezonális használatú épületek most is felmentést kaphatnak az egyes tagállamok szándéka szerint.
A tagállamok nem kötelezhetőek az energiahatékonyságra vonatkozó olyan minimumkövetelmények meghatározására, amelyek a becsült gazdasági élettartam alatt nem költséghatékonyak.
3.     Az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítása.
Az első jelentős újdonság: 2011.június 30-ig a Bizottság az épületek, épületelemek tekintetében összehasonlító módszertani keretet határoz meg az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimált szintjének kiszámításához. A Hazai szabályozás kialakításakor ebben a témában résen kell lennünk, ez mindenestül a mi bőrünkre megy: egyértelmű, a rendelkezésünkre álló információkkal és eszközökkel megoldható feladat kerülhet be kizárólag a majdani rendeletbe!
… ha a hatályos minimumkövetelmények jelentős mértékben kevésbé hatékonyak az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjénél, a tagállam jelentésben kell, hogy indokolja az eltérést, és tervet kell, hogy becsatoljon a feloldására.
4.     Új épületek
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket arra, hogy az új épületek teljesítsék az energiahatékonyságra vonatkozóan meghozott minimumkövetelményeket.
Az új épületeknél a Tagállamok biztosítják, hogy még a kivitelezés kezdése előtt az olya nagy hatékonyságú alternatív rendszerek (pl. megújuló energiaforrásból származó energián alapuló decentralizált rendszerek, kapcsolt energiatermelés, táv, vagy tömbfűtés/hűtés, különösen, ha részben, vagy egészben megújuló energián alapul, vagy a hőszivattyúk) műszaki, környezetvédelmi, és gazdasági szempontú megvalósíthatósága megfontolásra és figyelembevételre kerüljön.
Fontos bővítése a szempontoknak, büszkék lehetünk, hogy ránk bízzák!
 
5.     Meglévő épületek.
A Tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az épületek jelentős felújítása során javuljon az épület, vagy a felújított épületrész energiahatékonysága annak érdekében, hogy teljesüljenek az energiahatékonyságra vonatkozóan meghatározott minimumkövetelmények, amennyiben az műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megvalósítható.
(Mennyivel árnyaltabb fogalmazás!)
6.     Épületgépészeti rendszerek
(Ez a cikkely is új, érdemes tanulmányozni!)
Az épületgépészeti rendszerek energiafelhasználásának minimalizálása érdekében a Tagállamok rendszerkövetelményeket határoznak meg –de ha nincs szerencsénk, konkrét rendszereket, beszállítókat…-
Meg kell határozni új létesítményekre, cserére, korszerűsítésre, és alkalmazni kell azokat amennyiben műszaki, funkcionális és gazdasági szempontból megfelelnek a fűtési berendezések, használati-melegvízrendszerek, légkondicionáló rendszerek, nagyméretű szellőzőrendszerek és ezek bármilyen kombinációja tárgyában.
A Tagállamok ösztönzik az intelligens mérőrendszerek beszerelését…, továbbá ösztönözhetik az energiatakarékosságot szolgáló aktív automatizált ellenőrzési és felügyeleti rendszerek telepítését.
7.     Közel nulla energiaigényű épületek.
A közel nulla energiaigényű épületek fogalom-meghatározása tagállami alkalmazásának gyakorlati részletei, amelyek tükrözik a nemzeti, regionális és helyi feltételeket…Szép, körmönfont mondat, a felét sem idéztem! Jelentése: szabad kéz. De ennél több engedmény nincs: szigorú határidők, jelentési kötelezettség: a tagállam saját épületeivel tartozik elől járni, példát mutatni energiatakarékosságban is!
8.     Pénzügyi eszközök és piaci akadályok.
Ezt a cikkelyt később még elővesszük!
9.     Energiahatékonysági tanúsítványok.
A szakértő feladatait részletesebben határozza meg, mint korábban, és bővül a megtérülési adatokkal, az épület gazdasági élettartama alatti költség/haszon arányra vonatkozó számításokkal (No meg az ezekhez szükséges adatok beszerzésével).
A nem lakás céljára szolgáló épületek tanúsításával kapcsolatban
2011-ben önkéntes, közös európai tanúsító rendszert fogad el.
10.                       Energiahatékonysági tanúsítványok kiállítása.
Jelentősebb változás, hogy a közösségi épületek nevezetes mérethatára a ciklus alatt kétszer, először 500 négyzetméterre, majd 250 négyzetméterre csökken.
 
 
-         ebbe a folytatásba, ha azt várom, hogy a kollégák el is olvassák-, most nem írok többet! Jön a folytatás folytatása!
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Időben szólunk...

2010.11.20. 20:04

 

Időben szólunk…
 
… mert félő, hogy most is lemaradunk!
Magyarországon épphogy elindult az épületenergetikai tanúsítás. Néhány, pályázathoz kötött tanúsításon kívül csak elenyésző számban jelentkezett rá igény. A tanúsítások számának megugrása a rendeletek jelenlegi értelmezése szerint 2013. évre várható, mert ugye az, hogy 2013. január 1-től kötelező, sokak számára nem jelenti azt, hogy aznap már a tulajdonos birtokában kell, hogy legyen az irat!
Tehát Magyarországon 2013. 01.01-től alkalmazzuk napi gyakorlatban azt a rendeletet, amely az Európai Unió teljes területén
2012.02.01-én HATÁLYÁT VESZTI !!!
Bármennyire is annak tűnik, nem vicc, amit írtam!
Átlagértéken számítva, az épületek energiafogyasztása az EU-ban a felhasznált összes energia 40 %-át tették ki a kilencvenes évek elején, melynek forrása meghatározó hányadában fosszilis tüzelőanyag volt –a hozzá kapcsolódó jelentős tömegű üvegház hatású gázzal. Sem tüzelőanyaggal, sem pénzzel nem fedezhető ez az igény, de a környezet sem képes ezt a terhelést elviselni. Ennek felismerése vezetett a 2002/91/EK-EPBD irányelv elfogadásához. (Közvetlen előzmények pl. az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányulóan az ENSZ Éghajlat változási Keretegyezménye (1992), a kiotói jegyzőkönyv (1997) és az Európai Éghajlat változási Program (2000) voltak). Az EU területén az épületek energiafelhasználásának mintegy 30 %-a takarítható meg a hatékonyság javításával, melyből 2020-ig 20 % megtakarítás realizálásáról határoztak. Ugyancsak szerepelt a célok között a megújuló energiák felhasználásának 20 %-al történő növelése, az üvegház hatású gázok kibocsátásának 20 %-os csökkentése is.
A 2002/91 EK-EPBD irányelvnek való megfelelés szándékával jött létre Magyarországon a 7/2006 (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, a 176/2008 (VI.30.) korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, és a 264/2008 (XI.6.) korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról.
A végrehajtás során szerzett tapasztalatok alapján az EU továbbfejlesztette az épületek energiahatékonyságát célzó irányelveit. A kiemelt fejlődési irányok: a megújuló energia költséghatékony felhasználása, az ellenőrzés és minőségbiztosítás. Az irányelvek kihirdetésre kerültek és hatályba léptek:
-         2009/28/EK a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról,
-         2010/31/EU az épületek energiahatékonyságáról.
A bevezetésre kerülő változtatásokról –vélhetően a közeljövőben- ejtünk még szót, a határidőket emelném most ki:
A tagállamoknak 2012. július 9-ig ki kell hirdetniük azokat a törvényi, rendeleti, és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek biztosítják az irányelv alkalmazását.
A rendelkezéseket legkésőbb 2013. január 9-től kell alkalmazni.
 
Tehát, a 2013. január 1-től kötelező rendszert egészen 2013. január 8-ig, vasár- és ünnepnapokat is beleszámítva, nyolc hosszú napon keresztül alkalmazzuk!
 
(A blog Dr Magyar Tamás -PMMK Épületgépészeti Tanszék-, a Mérnökújság-ban 2010. novemberében megjelent cikke alapján született.)
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Munkamegosztás

2010.11.15. 11:19

 

MUNKAMEGOSZTÁS
 
A Forgó Morgó blogon Csavarhúzós annak idején rendesen beásta magát az épületenergetikai tanúsítás kérdésébe. Volt, amiben egyetértettünk, volt, amiben nagyon nem. Ez természetes.
Az általa emlegetett épületgépész-lobbival azóta sem találkoztam (ha lett volna, nem ilyen szerencsétlenül alakul a téma szabályozása!).
Most tényleg foroghat, ha olvas: nem hogy energetikai szakértő, de még több tervező, szakértő kolléga is bevonandó a munkába! (Emlékeztetőül csak annyit, hogy Csavarhúzós szerint úgy célszerű, hogy mindenki magának tanúsítsa lakása, háza energetikai minőségét! Minek ide szakértő!) Be kell vallanom, az alábbi gondolatok nem csak „szimpla” tanúsításoknál szerzett tapasztalatok alapján értek meg bennem.
Különböző pályázatoknál előírta a kiíró az energetikai tanúsítvány elkészítését, valamint egyéb szakmai anyagok csatolását is. A pályázók így nem kerülhették meg szakértő bevonását. Az energetikai munkarészen túl a különböző részletességgel előkészített elképzelésük formába öntését, több-kevesebb alkotó közreműködéssel együtt szintén a szakértőtől várták.                       Mondhatnám erre, hogy a kiscserkész ahol tud, segít! Mondhatnám azt is, mindent szívesen, amit megfizetnek! Nem ilyen egyszerű. A szükségessé váló egyéb közreműködés a szakértelmen, gyakorlaton kívül jogosultság kérdése is egyben.
-          Valaki megálmodta családi háza energetikai felújítását, kazáncserével együtt. A kazáncseréhez gépészeti terv, gázterv, és kéményterv, az utóbbi kettőhöz engedély szükségeltetik. Nem minden tanúsítónak van jogosultsága gépész tervek készítésére, de együtt nem is megy a két tevékenység. Kell egy tervező!
-          Valahol úgy gondolták, hogy pályáznak egy nagyobb épület fűtésének „korszerűsítésére”: a széntüzeléses kályhákat cseppfolyós gázzal működő központi fűtésre cserélik. Az előző esetben leírtakon kívül arról egy újabb tervezőnek kell gondoskodni, hová telepítsék a gáztartályt. A tulaj mindezt a tanúsítvány kapcsolt részének hitte.
-          A Gazda kitalálta, hogy a fűtési energiát víz/víz rendszerű hőszivattyúval biztosítja. Megoldatlan volt az új hőforrás és a régi rendszer illesztése, de nem indította el sem a vízjogi, vagy bányahatósági eljárást, sem az azokhoz szükséges tervek elkészíttetését. Megint két-három újabb szaktervező bevonása szükséges!
-          A legáltalánosabb: a tanúsító feladata a tanúsítás, azaz a rendelkezésére bocsájtott adatok, tények ellenőrzése, igazolása! Saját maga nem hoz létre adatokat! Ez egyszerű, és érthető! De a Megbízó nem érti!
Egy új épületnél a tervező energetikai számításainak megfelelőségét, az épület terv szerinti elkészültét kell ellenőrizni és igazolni. Meglévő épületnél nélkülözhetetlen a műszaki dokumentáció, melyből a szerkezetek fajtája, a határoló elemek méretei, rétegrendje egyértelműen megállapítható. Mindezt a Megbízó szolgáltatja, ha nincs a birtokában, felmérési tervet kell készíttetnie. Nem a tanúsító feladata az épület felmérése! Ha az adatok rendelkezésre állnak, elvégzi ellenőrző számításait, és kiadja az igazolást.
Nem lehet megúszni egy újabb tervező bevonását!
Pályázatoknál a hatósági engedélyeket csak a támogatási szerződés megkötésekor kell bemutatni, azonban több olyan adatot is tartalmazhatnak, amit a tanúsítónak fel kell használnia, a szaktervezők munkái pedig egyértelműen nélkülözhetetlenek a „tervezett állapot” adatainak igazolásához.
Remélem, épületenergetikai tanúsításban nem leszünk a „népi kohók országa”.
 
 
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Naptér

Címkék: energiatakarékosság naptér szellőzés páraforgalom tanúsítás

2010.11.09. 22:37

 

Naptér ! Az áldóját, Naptér !
 
Kiáltottam fel büszkén, ma úgy este hét felé! Igen, büszkén logikámra, memóriámra (gazdagságomat és szépségemet most nem soroltam, ebben az ügyben nem játszottak ;-)!) Pár nappal korában olvasgattam egy tanúsított épület esettanulmányát –egy kollégám gondos munkája-, és a környezetem számára is láthatóan, hallhatóan nagyon élveztem. (Tudom, vannak olvasók, akik örömükben sikkantanak egyet, amikor felismernek egy problémásabb betűt, de most nem erről volt szó.) Sorra olvastam a tanúsító tényfelismeréseit, azok minősítését, hatásának érékelését,  az állapot összegzését. Röviden, tömören, szakszerűen és egyértelműn. Mindannyiunknak ezt kell megtanulni, követni! Olvasás közben fészkelte be magát valamelyik agytekervénybe az a parancs, hogy más, számomra érdekes infó is van az anyagban, a már említetteken kívül! Azóta minden szabad gondolatommal kerestem, mit tároltam el egy későbbi megértésre: Ebben a pillanatban rájöttem:
A NAPTÉR!
Nem, a tanulmányban szó sem volt naptérről, pusztán ismertette, hogy a nyílászárók között két hatalmas szimpla ablak is volt… figyeltem tovább, de már valahol hátul elkezdett böködni az ördög, hogy fogadjunk, mindjárt jön a naptér! Vagy már a régi házban is akként működött ez a két, elsőre nem odaillő ablak, vagy az energetikai felújítási javaslatban kerül elő, mint nagyágyú! Nem jött be a fordulat, egy perc múlva el is felejtettem, csak valahol mélyen, nagyon mélyen maradt valami kukac, ami aztán elkezdett mozgolódni, majd előkerült.
Szóval a naptér! Ha aprólékosan akarnám elmagyarázni, kezdhetném a kisiskolás fizikával, majd a középiskolai hullámtannal, hőtannal –ezekre pontosan emlékszem-, de hogy az egyetemen mikor, hol, melyik oktatónk hozta be a témát, már meg nem tudom mondani. Az minden esetre biztos, hogy jelentősen többet foglalkoztunk a napsugárzás lakhatást, üzemeltetést „zavaró” hatásaival, mint azokkal a helyzetekkel, amikor annak hasznát is vehetjük!
Idővel természetesen ez a téma is előjött, egyre több kutatás, szakirodalom, referenciaépület, irodalom, valahogy mégis megmaradt az extrém megoldások körében a gyakorlati alkalmazása. Ha felkeltettem volna bárki érdeklődését, a neten rákeresve minden hasznos ismeretet megtalál!
Mi lehetett ennek az oka? A tömeges lakóház-építkezések idején a tervezők kaptafára dolgoztak, örülhettek, ha határidőre megfelelő projektjeik elkészültek, nem volt finanszírozható a luxus („luxus” a józan ész?), nem kerülhetett be a feltétlenül megépítendő helyiségek –szoba, fürdő, konyha,       - ami mellé még a kamrának se jutott hely!-  sorába egy bizonytalan funkciójú helyiség  X négyzetméterrel. Nem alakult ki a gyakorlata a naptér építésének. Közintézményekben egy-egy ugyan előfordult, nem tudnám bizonyítani, hogy mindjük kellő alapossággal tervezetten, kivitelezetten.
Tömegméretekben a ZBR program keretében újra, és örömmel találkoztam vele, ahol is első sorban az ipari technológiával készült épületek esetében ajánlották épületenkénti egységes kialakítását – kedvező állami támogatással. Csak a rossz májam súgja, hogy ezzel nem is energetikai, hanem inkább esztétikai célok megvalósítására gondoltak!
No, de mi a baj a naptérrel? Miért nem szeretik a tervezők? És a megrendelők?
-         nem lehet sematizálni, minden egyes létesítmény külön megtervezendő.
-         még számítógépes háttérrel is nehézkes a napsugárzásból származó energia számítása.
-         ráadásul indokolt a szellőzés- és a páraforgalom méretezése is!
-         tervezése pontos helyismeretet (napjárás, széljárás, árnyékok mozgása, stb.) igényel, nem lehet papírból tervezni.
-         néhány négyzetméter többlet-építés boríthatja a szűk statisztikai kereteket, még szemére vetnék a tervezőnek, hogy nem tud bánni a négyzetméterekkel!
-         megrendelői szemlélet megváltoztatása a tervezőtől is munkát igényel, ráadásul, ha meggyőztük a megrendelőt, a célszerű üzemeltetésre is meg kell tanítanunk!
-         nem alakultak ki típus-szerkezetei, -berendezései (árnyékolók, azok mozgatása, szellőzés technikája. (Kivétel néhány import télikert).
-         akár elnagyolt tervezésből, hanyag kivitelezésből, vagy hibás üzemeltetésből páralecsapódás, penészedés, vagy az energetikai eredmények tervezettől való elmaradása következhet.
-         tervezettől eltérő használat (pl. virágokkal való teljes feltöltése) borítja az üzemi paramétereket: ez nem melegágy!
Ennyi veszéllyel, hátránnyal szemben milyen előnyt kínálhat a naptér?
-         jelentősen növeli az épület esztétikai értékét.
-         a használati idő számottevő hányadában exkluzív térrel bővítheti a lakást
-         csökkenti a lakás porterhelését, növeli akusztikai védelmét.
-         a filtrációs szellőzőlevegő előmelegítésével csökkenti annak hőveszteségét.
-         az üvegház-hatás okán felmelegíti a padlót, a szomszédos fűtött helyiség külső falát, ezzel csökkenti annak hőveszteségét.
-         megfelelő szerkezetválasztással jelentős puffer hatása is lehet (akár 10 óra késleltetéssel).
-         mindehhez csak józan ész és napenergia kell!
 
Izgatottan várom a következő Megbízót, ekkora lelkesedéssel bizton rá tudom venni naptér kialakítására!
 
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Reklám

2010.11.07. 15:19

 

Reklám, méghozzá ingyen!
 
Aki kapirgált már e sorok között, tudja, hogy sok mindent talál, csak reklámot nem! Nem nevesítek senkit, akikkel eredményesen, vagy kevésbé sikeresen dolgoztam együtt, a jó, vagy nem annyira kívánatos anyag- és készülékgyártókat, tisztességes, vagy kétséges kereskedőket! Sőt, ezt a blogot is inkognitóban írom, hogy ne érjen vád, magamat reklámozom. Szerepelek kamarai névjegyzékben, különböző szakmai szervezetek ajánló listáján, és számítok a megbízóim, munkatársaim által, élőszóban terjesztett reklámra is. Legyen elég!
Most kivételt teszek!
Akit érdekel az épületenergetika, a tanúsítás, a lehetőségek, általános ismereteket szeretne gyűjteni a kérdésben –természetesen az én bejegyzéseim elolvasása után-, keresse a
www.lakcímke.hu
internetes oldalt! (ott is megtalál a szakértők között!)
Számos hasznos információn túl tipikus épületek konkrét elemzését, tanúsítványát is megtalálja. Pár anyag elolvasása után képet alkothat saját háza, lakása energetikai problémáiról, mit kérdezzen, mire figyeljen.
Az esettanulmányokat, tanúsítványokat kiváló kollégák készítették, öröm olvasni, hogy hasonlóan gondolkodunk a veszélyekről, megoldásokról.
Természetesen, ahány ház, annyi szokás –akarom mondani, annyi különböző műszaki állapot-, és egy kiválasztott épületen nem lehet minden elképzelhető veszélyt bemutatni. Ezzel magyarázható, hogy egyes részletekben eltérőek a tapasztalataink, eltérőek a súlypontok, és a megoldásra tett javaslatok.
-         a saját munkáimnál gyakran találkoztam borzalmas kialakítású lábazatokkal. Az általuk keltett hőhíd általában költségesen és nehezen
küszöbölhető ki, de jelentős javulást hoz közérzetben, páralecsapódásban (penészképződés veszélye!) és energiafogyasztásban.  
-         több munkában is találkoztam azzal, hogy páravezetési szempontok miatt a szakértő rostanyagú hőszigetelést javasolt. Bárcsak a „Való Világban” is ilyen gondossággal, odafigyeléssel találkoznék!
-         Az átfogó, általános tájékozódást szolgáló leírások rövidsége okolható, hogy nem eléggé emelik ki: ha valahonnan levegőt akarunk elszívni, annak megfelelő pótlásáról is gondoskodni kell!
Összefoglalva: minden érdeklődőnek jó szívvel ajánlom a lakcímkét!
 
 
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Meglepi

2010.11.05. 19:35

 

Meglepi
 
… családi körben így emlegetjük a kellemes meglepetéseket.                                                                         
Pedig nem csak az van! Aki építkezik, építtet, számoljon a kellemetlen meglepetéssel is! Hozzászoktunk a hagyományos épületekhez, azok minden előnyével és hátrányával. A lakás, az épület szellőzéséről van szó!
Egy „régi” épület – első sorban a szokványos nyílászárók: ajtók, ablakok újkori minősége, valamint azok gyors elöregedése miatt – minden különösebb beavatkozás nélkül is képes biztosítani a megfelelő légellátást és páraforgalmat –amiben a hagyományos épületszerkezetek is részt vesznek!
Ahogy elkezdtünk ügyelni az energiafelhasználásra, valahogy kikerült figyelmünk előteréből a szellőzés, páraelvezetés. Magam is abba a hibába estem legutóbbi beszámolómban, hogy ennek a kérdésnek nem adtam elég súlyt: a szakvéleményemben ugyan szerepelt, de nem számoltam be róla ezen a fórumon. Egyetlen mentségem: egyben olvashatatlan lett volna, terjedelme miatt!
Miről is van szó?
A korszerű építőanyagok – falazóelemek, felületképzők, nyílászárók - valóban segítik a fűtési energiával való takarékoskodást, de alkalmazásuk nem lehet automatikus. Tudatosan csökkentett hővezetésük a korábbiaktól eltérő páravezetéssel is jár. A precízebben gyártott, tömített szerkezetek megszüntetik az ellenőrizetlen levegőforgalmat. Ezen két tényező okozhat meglepetést:
-         csökken a belső levegő oxigéntartalma – ez különösen gáztüzelésű berendezések helyiségeiben jelent gondot, az első reakció, hogy a tömítéseket kitépték az érintett ajtókból-ablakokból, nem megoldás!
-         feldúsulnak a helyiségek levegőjében a mérgező-, és szennyezőanyagok.
-         a helyiségen tartózkodók által leadott pára, a zuhanyozás, fürdés, mosás, mosogatás, főzés során felszabadult pára sem tud természetes úton eltávozni! Az eredmény: romlik a közérzet, a pára lecsapódik a hűvösebb felületeken –ablakokon, külső falakon-, idővel megjelenik a penész!
Arról most nem szólok, miféle háborúba indul, aki a penésztől akar megszabadulni, a megelőzés egyszerűbb és olcsóbb is!
Mire ügyeljen tervező, kivitelező, építtető?
Szellőzés
ha nem működhet az automatikus, előbb ellenőrzetlennek nevezett szellőzés, akkor ellenőrzöttet kell kialakítani! Ma már természetes, hogy a mellékhelyiségek levegőjét megpróbáljuk függetleníteni a lakótértől, ha lehet, valamilyen gravitációs szellőzéssel, ha az nem megy, ventilátorral. Az sem ritka, hogy a fürdőszobából elvezetjük a párában feldúsult levegőt, a konyhába pedig –szerencsés esetben szabadba kivezetett- kürtős szellőzőt szereltetünk. (A szimpla szagelszívónak, ami egy szűrőn keresztül visszavezeti a levegőt a konyha légterébe, nincs hatása a páradúsulásra!) Látjuk, egy korszerűnek hitt lakásban három-négy helyen is elszívjuk a szennyezett, párás levegőt, de honnan pótoljuk? Ha nem gondoskodunk a légbevezetésről, megesik, hogy egyik szellőzőkürtőből (ha nem éppen egy működő gázberendezés kéményéből!!!) pótlódik a másik elszívó által kidobott levegő. Nem megoldás egymagában az elszívás, látjuk, a bevezetésről is gondoskodni kell! A tervező dolga, hogy megtalálja a helyzethez illeszkedő megoldást! Van! Számos megoldás közül választhat, aki ráébredt, hogy nem kerülheti meg a kérdést. Van egyszerűbb, bonyolultabb, olcsóbb, költségesebb, a pillanatnyilag csúcsmegoldásnak számító rendszer egy központi szellőzés, ami mindent mér, minden változásra magától reagál, és még a szellőző levegőből is visszanyeri a rá pazarolt fűtési, vagy hűtési energiát, mielőtt a szabadba engedi. (Ha már bevallottam felületességemet az előző beszámoló írásával kapcsolatban, hadd mondom el itt, hogy mind a régi, mind az új épület ablakait a gyártó látja el páravezérelt résszellőzőkkel, az elszívás a leírtak szerinti.)
Jó vicc, törjük magunkat a minél tökéletesebb légtömör ajtókért-ablakokért, most meg arra bíztatom az érintetteket, hogy vágjanak nyílást a vadiúj szerkezeten?! Nem vicc! Arra a nyílásra ugyanis kerül egy kis kazetta, ami érzékeli a belső levegő páratartalmát, és csak akkor, és annyira nyit, amennyire indokolt!
 
 
Rétegrend
 
Kívülállóknak ez a kifejezés tán nem mond semmit, arról van szó, hogy egy falszerkezetnél, padlónál, mennyezetnél (magyarul: födémeknél) ahogy azokat gondolatban elmetszve, haladunk belülről kifelé, újabb és újabb anyagokkal találkozunk. (Belső vakolat, valami falazóanyag, pl. tégla, újabb vakolat, ragasztó, hőszigetelő anyag, azon speciális bevonatrendszer, ami színező vakolattal fejeződik be.) Minden egyes anyagnak más és más a szerepe, ennek megfelelően más és más fizikai tulajdonságai vannak! Más az ellenállásuk a hővezetéssel szemben, de eltérő a páravezetési ellenállásuk is! Elképzelni is rossz, mi történhet egy olyan szerkezetben, ahol egy kis páravezetési ellenállású anyagot olyan követ, amelyiknek lényegesen nagyobb az ellenállása: feldúsul a pára, csak idő kérdése, hogy kicsapódjon! Ha ott helyben meg is fagyhat, semmi nem menti meg a szerkezetet a tönkremeneteltől! (Megint a saját bizonyítványom magyarázata: a régi épületnél megfelelt az egyszerűbb polisztirol hab hőszigetelés a homlokzaton, az új épületnél a hőszigetelő falazóblokkokra –az előbb leírtak miatt- csak alacsony páravezetési ellenállású hőszigetelést –pl. rost-szerkezetűt- javasolhattam. A padlásfödém hőszigetelésére ugyan ilyen megfontolások alapján tettem javaslatot)
Kerüljük a meglepit!
 
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Az Épületenergetikáról 2

2010.11.02. 21:29

 

Az épületenergetikáról 2.
 
A mese folytatása
Tévedtem! Hiába beszéltünk végig majd minden lényeges részletet, vagy nem értették meg – az én hibám! –, vagy nem értettek velem egyet, csak éppen nem mondták. Legvalószínűbb, hogy az utánam érkező hatások frissebbek, erősebbek voltak.
Október közepén megkerestek, hogy már készen  vannak a tervek, egy hét alatt meglesz az engedély is, most pedig pályázni akarnak mind az új házzal, mind a felújítással. Stimmelt, két név, két helyrajzi szám, telekhatáron álló épületek – ezt nekünk találták ki! Mondtam, rendben, bár már csak két hetünk van rá, próbáljuk meg!
Gyanútlanul kezdtem a számításokhoz, úgy gondoltam, ismerem a házat…                                                       Kiderült, az építész lebeszélte az asszonyt a régi, jellegtelen műkő lábazat elbontásáról, vagy lábazati szigeteléssel való eltakarásáról azzal, hogy a ház éke, nincs annak még semmi baja. Ahol burkolatcsere miatt fel kellett volna bontani a padlót, és kihasználva az alkalmat, hőszigetelést építeni az új alá, inkább ráburkoltatott volna a régi felületre. A homlokzati hőszigetelést mindössze 5 cm vastagra tervezte, az áthidalóknál, sarkoknál 3 cm ráragasztott plusz polisztirol habbal, mondván, így rusztikus külsőt ad a háznak. (Főképp, ha lépcsőzésbe beragad a vidék pora, aztán majd óvatoskodva szivárog elő, kis mocskos patakok a friss felületen…Márványtáblát neki, ezt is mi csináltuk!!!!( Ide magyarázat kell: Pár tíz éve baráti kapcsolat született egy temetői sírkövessel. Együttműködésével alakult ki az a hobbim, hogy az általam nagyon elbarmolt házakra, jól látható helyen elhelyezünk egy kis márványtáblát. „Tervező: A.A.”, „Építette X Y …évben” vagy:”Felújította abc Kft … évben” Semmi hivatalos, semmi ceremónia, először még büszkén dicsekszik vele a megnevezett, aztán,  két-három év múltán már látja ő is, amit az első nap észrevettem, de akkor már késő! Általában be se engedik, ha meg bejut, annyira azért nincs alacsonyan, hogy titokban leverhesse, munkásokkal meg mégsem vonulhat fel a szégyentábla eltüntetésére!) Marad az elkerülés! Mi lesz, ha már több várost kell családostól-ismerősöstől kerülgetni?
Az új ház rajza is hasonlóan sikerült: a talajszinthez képest a padlót + 10 cm-re rajzolta, de hogy harmonizáljon a régivel, a kibetonozott kefnilábazatot felvitte + 50 cm-ig, fölötte kezdődött a porotherm legújabb falazóblokkja. A padló páraszigetelését felhajtotta a homlokzati falakra a lábazat felső szintjéig, ott helyezte el a falak vízszigetelését. A lábazatra felhajtott szigetelés belső védelmére cementhabarcsban egy réteg tetőcserepet tervezett. Nem hiányzott az épületen körbefutó betonjárda, sőt a Déli oldalon a koszorú szerves részét képező, árnyékvető vasbeton lemez sem!
Nem vagyok építész! Nem is értek ahhoz a szakmához, a művészethez, de hiszek a hőtechnikai számításoknak, a józan paraszti észnek! Vagy kétórányi vívódás után kénytelen voltam jelenteni a tulajnak, se pályázat, se ház, így nem mehet tovább.
Számos kiváló építésszel volt már dolgom, tisztelem is őket kellően, sajnos most elkerültük egymást… még ő morgolódott, nem mondták neki előre, hogy más is megnézi a tervet, különben is az a gyakorlat, hogy ő tervez valamit, amit engedélyeznek, a mester meg épít – legalább is, igyekszik jót építeni -, a megrendelő kívánsága szerint.
Két értékes nap elment az éjszakába nyúló egyeztetéssel, vitával, de láss csodát, harmadnap délre kezemben volt a viszonylag használható dokumentáció, és a nagyeskü, hogy ebben a formában kerül engedélyeztetésre napokon belül. Amilyen kapkodó lettem, siettemben, még azt sem értettem meg, hogy a főeskü nem nekem szól, hanem a statikusnak, hiszen órákon belül nőül veszi az elsőfokú hatóságot!
Maradt tíz nap a pályázatra, amit már csak úgy vállalhattam, hogy a gazda intéz mindent, én a kifejezetten szakmai részt biztosítom. A vállalásaimban az is benne volt, hogy nem támogatom az extrém eredmények, extra prémiumok hajszolását: „B”, vagy „A” osztály elérése a reális cél! Szerencsére a kamaszfiú kiváló volt a számítógép kezelésében, felszereltsége is hibátlan volt, tulajdonképpen az ő érdeme, hogy időben postára kerülhetett az anyag.
Minden részletre nem térek ki, a lényeg, hogy az öregháznál teljes nyílászáró-csere került az anyagba, igazoltan U=1 értékű szerkezetekkel. Az ablakok az eredeti külső falsíkon kerülnek majd elhelyezésre, ezzel is csökkentve a hőhidakat. A szabadon maradó homlokzatok 10 cm polisztirolhab hőszigetelést kapnak, dryvit rendszerű vékonyvakolattal. (Nem értem, ha egyszer a vakolat a rendszer része, miért csak a glettelésig lehet a költségeket elszámolni a pályázatban?) A lábazat (és az alap) 8 cm expandált polisztirol hőszigetelést kap, -50 cm mélységig. Kényelmetlen a járdabontás, földmunka, de megéri! A „fiatalúr” kívánsága volt a padlófűtés, járólap burkolat, így lehetőség nyílt 8 cm lépésálló hőszigetelés betervezésére is (nem kis örömömre!). Tekintettel arra, hogy a padlás beépítése 10 év távlatban elképzelhető, a padlásfödémre most „ideiglenesen” 10 cm ásványgyapot táblák kerülnek, a feljáró környékén mintegy 6 m2-t pozdorja táblákkal járhatóvá téve. A jelenlegi „G” energetikai minőségi osztályt – az alább ismertetendő gépészetet is figyelembe véve – „A”-ra sikerül javítani.
Jelentős változáson megy át az épületgépészet is! A padlófűtést már említettem – természetesen, ahol indokolt, kiegészítő radiátorfűtés is készül. A fűtővizet és a használati melegvizet két kazán biztosítja, együtt a régi, és az új épületnek. (Valójában mindkét épülethez tartozik egy-egy komplett gépészet, az elemeik szabad variálhatósága az üzemet tette könnyebbé.) Az egyik egy földgáz tüzelésű kondenzációs kazán, a másik pedig egy automata üzemű pelletkazán, puffertárolóval. A használati melegvíz 80 %-át napkollektor állítja elő, amely szintén közös használatú rendszer.
A Gazda és felesége életvitele, élettere annyira megszokottá vált mára, hogy sugárzó fal- és mennyezeti fűtéshez is tudtak végérvényes bútorozási rajzokat adni. Rossz néven vették, amikor a helyzetet úgy összegeztem: ebben a lakásban az átköltözéskor még a lenin szobor helye sem fog megváltozni… Igen, majd mindent a másik lakásban megszokott helyére tesznek, egy nagyobb hűtőszekrényről, meg egy új konyhapultról esett csak szó.
Hogy milyen lesz az új épület? Ugyan úgy sátortetős, mint a régi, hiszen ikrek! Csak a két épület közé szorult garázs, kazánház pelletsiló , és szerszámkamra lesz fél sátortetős, korszerű lemezborítással, integrált belső kőzetgyapot hőszigeteléssel. A magassági- és árnyékolási viszonyok lehetővé teszik a kb. 4 négyzetméternyi vákuumcsöves napkollektor-egység elhelyezését is (állványon).
Energianyereség érdekében sem a szellőzőlevegőt, sem a vizek látens hőjét, a szél erejét, vagy a talaj kincsét nem terveztem kihasználni. Az alkalmazott lépések is néha túl nagyok voltak, hogy a megrendelő egyből pontosan értse, mire megy a játék!
Fentről indulva: az álló ikerpallós, alul kétszeres gipszkarton borítású padlásfödém 20 cm cellulóz-rost hőszigetelést kap, nem lesz járható. A homlokzati falak 48cm-es hőszigetelő kerámia blokkokból készülnek – a gyártó és a kivitelező támogatásával referenciaépületként -, külső síkján vékonyvakolattal ellátott, 5 cm, vtg. vakolható kőzetgyapot hőszigeteléssel. A lábazatok expandált szigetelőruhát kapnak ( – 50 cm-ig) Lakótereknél a tervezett kiosztás szerint gipszkarton táblákra applikált fűtőcső kígyók. A szabályozáshoz a szakma minden varázslatára szükség volt, hogy hűtő-üzemben se keletkezzen sehol párakiválás. Papíron sikerült, izgatottan várom az üzemi próbát.               Nyílászárók és elhelyezésük, mint az öregházon. Jelentős a hővédelem a padló- és alapfalak felől is: akár hideg-, akár melegpadlóról legyen szó, a szokványos kavicsfeltöltésre, vb.lemez szerelőpadlóra, egy páraelosztó réteg fölé 10 cm. lépésálló polisztirol hab kerül, (melyhez csatlakozik az alapfalak mentén -50 cm-ig megszakítás nélkül szerelt lábazati szigetelés.), annak védelme, a burkolat fogadására újabb kavicsbeton és erősítet esztrich, ragasztó. No meg a padlóburkolat: ragasztott parketta, vagy kerámia járólap.
Ha járdát építenek a ház körül, csak a lábazattól min, 5 cm hőszigetelés közbeiktatásával készülhet! Árnyékvető betonsimléderről pedig szó se lehet! Ha nagyon hiányozna, épülettől független szerkezetekkel, növényekkel megoldható!
Az új épület –mindent összevetve, eléri az „A+”minősítést, de vélem, nem hiányzott sok az „A++”-hez sem.
Azt hiszem, így együtt szép munkát végeztünk, reménykedve várjuk a Pályázat értékelését. Ha sikeresek leszünk, bő egy év múlva beszámolhatok a készről, ha nem, akkor kell hozzá kettő-három is… Szurkoljatok!
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Az épületenergetikáról I

2010.06.26. 08:37

 

Az épületenergetikáról
is kellene már beszélgetnünk, nem csak morgolóni itt nyakra-főre!
 
A mostani esetleírásban a gyakorlat oldaláról egy olyan munkát próbálok bemutatni, amelyik sok tanulsággal szolgál az építtetőkről, a kibic tanácsadókról, és remélem, legfőképp az épületekről. Hosszú mese lesz, de még mindig rövidebb, mint egy elkapkodott, kontárok által épített ház hibajegyzéke!
Tanácsaimmal segítem (amíg el nem zavarnak!) egy negyvenes, ismerős házaspár, meg kamaszfiúk családiház-átépítési projektjét. Ismerték hobbimat, ezért már az első percektől részt vehettem családi vacsoráikon -az igazán nagy dolgok ott dőltek el.
Kezdettől fogva úgy készültek, hogy ha már minden részletet eldöntöttek, mit is akarnak, csak akkor keresnek jogosult építésztervezőt. Nem akartak még egy embert az ötletelésbe bevonni. Azt is tudták már, hogy célszerű erre olyan személyt felkérni, aki a faluban (bocs, nem sértésnek mondom, lehet, hogy kisváros!) már elfogadtatott néhány építési engedélyezési tervet.
Bőviben voltak az építési teleknek, meg a pénznek is, -bár mára megtanulták, hogy egy építkezéshez soha nem elég a pénz!- ezért kötetlenül ábrándozhattak bővítésről, felújításról.
A kiindulás, egy, a hatvanas években épült 10 × 10 méteres kockaház, 30 cm-es tömör téglafalakkal, fél méter magas padlószinttel, elfogadható belmagassággal, variabilis alaprajzzal, így mindenféle bővítéshez alkalmas volt. (Pince nem volt, nem is hiányzott)
Tehát, el kellett dönteni, mit is akarjanak?
Az első ötlet: a manzard beépítése úgy, hogy mire felnő a gyerek, saját lakása legyen. Elvi akadálya nem volt, 50 cm térdfal, a tetőt azzal megemelni, sátor helyett nyeregbe rakni, épen csak be kell rendezni. A szintenkénti 4-4 négyzetméter a lépcsőnek biztosítható volt. Egyszerű, logikus megoldás, mégis, majdnem sértődés lett belőle: azt találtam mondani, hogy mire kész a ház, a fiú a húszhoz húz. Meglehet, teljesen meg fog változni az életvitele, saját programja, társasága lesz! Nem szerencsés a szülők feje fölött bulizni, éjszakánként háromszor keresztülmasírozni részegen gajdoló haverokkal, vihogó fruskákkal. Ne adj’ Isten egyszer csak megnősül, az anyós-meny háború boríthatja fel a ház békéjét! Ha meg fejébe veszi, hogy különköltözik a szülőktől, a fölső lakrész használhatatlanná válik! Külső megközelítés hiányában albérletbe sem adható! Arról is meséltem, milyen élvezetes olyan földszinten élni, ahol betonoznak, malteroznak a fejük fölött, fúrnak-hegesztenek mindenfelé.
Bőven van hely, építeni kellene a telkükön egy második házat, például ikerház-elrendezésben, amit egy többállásos garázs választ el a meglévő épülettől. Együtt laknak, és mégse, csak akkor találkoznak egymással, ha akarnak. Ez a rendszer arra is alkalmas, hogy mindennapjaik zavarása nélkül felépülhessen a második ház, oda átköltöznek, szintén fájdalommentesen megcsinálják az öregházat, ahová majd beköltözik a gyerek, ha itt az ideje.
Tanácsaimat eleresztették a fülük mellett, ábrándoztak tovább az emeletes házról… – a srác később mondta, nem mert szólni, hogy ő eredetileg is így szerette volna-, viszont a garázs bogarat tett a fülekbe!
Következő alkalommal úgy kezdték, hogy hát garázs az kell, az nagyon kell, és nem a kert végébe –ahogy korábban mondták-, hanem hát inkább a két ház közé! Értettem egyből, bár rosszmájam ingerelt a kérdésre: a földszint és manzard közé gondolják? Egész könnyen belementek, hogy nem lesz „emeletes” házuk.
Most már biztos voltam, megértjük egymást!
 
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

1 komment

Gyávaság

2010.06.05. 19:17

 

Gyávaság
 
Az előző blog nem tetszik, valami hiányzik belőle!
Méghozzá pont az az élmény, amelyik írásra késztetett… Hogy történhetett?
Az ötvenes-hatvanas évek emlékei kellettek ahhoz, hogy ez a hangulat utolérjen.                      Emlékszik még valaki arra a fogalomra, hogy „vonalas szöveg”? Annak idején „divat” volt nyilvánosság előtt (munkaértekezleten, falugyűlésen, lakógyűlésen, stb.) úgy megszólalni, hogy a szónok először politikai elkötelezettségéről nyilatkozott, csak utána kezdett érdemi mondandójához. Aki ezt nem tanulta meg, vagy nem fért össze elveivel, annak jobb volt meg sem szólalnia. Meg voltunk győződve arról, hogy minden egyes megszólalást valahol, valakik jelentenek, bajt hozva a megfontolatlan szónok fejére.
Egy energetikai szakmai előadás ébresztette fel bennem ezt a réges régi élményt! Egy köztestületünk egyik vezetője azzal kezdte előadását, hogy ami rosszat csak tudott, elmondott az előző kormányról, minden jót pedig az újról. Biztosan igaza van, ő tudja, az ő véleménye… de hogy ennek semmi helye nem volt ott, ahol kilowattokról, napsütéses órák számáról, hőmérlegről kell beszélni.                     Csak nem attól tartott, hogy az ő szavait is jelentik majd valahol?!
Borzalmas!
Ezért hagytam ki az utolsó pillanatban, és ugyanezért pótoltam most, gyávaságomat legyőzve.
És hogy mit várok ettől a bejegyzéstől? Valaki majd csak hozzászól: Hülye vagy öregem, ilyesmi ma nem történhet! … vagy: Biztosan elszundítottál közben, két külön félmondatot kapcsolsz össze magadban, ami soha, sehol nem hangzott el! …vagy: Ugyan már, vén bolond, csak kitaláltad az egészet! …vagy bármit, akármit, csak azt ne, hogy „Ez van!”
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Belülről nézve...

2010.06.05. 08:06

 

Belülről nézve…
 
Tavasszal indulnak a különféle, energetikában érdekelt cégek partnerszerző akciói, leginkább szakmai továbbképzésnek álcázva, amelyek aztán egy rövid nyaralás-szünet után év végéig folytatódnak.
Lehet, hogy a kívülállót az ilyen részletek nem érdeklik, a „bennfenteseknek” nagyon fontosak ezek az információs csatornák (is). Elképesztő, mit képes bevetni egy-egy cég ilyenkor. Annak őszintén örülök, ha aránytalanul „nagy” nevek szerepelnek az előadók között. Jó ismét meghallgatni szeretett professzorainkat – akkor is, ha némelyikük diákkorunkban még „tanseg” volt. – Hasznos a köztestületek, kormányhivatalok vezetőinek előadása is, jobb közvetlenül és időben értesülni a szabályozásban tervezett változásokról, akár szakmánk gyakorlásáról, akár pályázatokról legyen szó. Néha egyszerű önreklámnak tűnik, de sokat tanulunk a cégek termékbemutatóin, és közvetlenül profitálunk a munkánkat segítő szoftverek fejlesztőinek előadásaiból.
A „továbbképzések” vendégköre igencsak változatos, mondhatnám, alkalmazkodik a meghirdetett témákhoz: tervezők, üzemeltetők, vállalkozók, de akadnak olyan rendezvények is, ahol a kivitelezésben közvetlenül részt vevők vannak többségben.
Nem véletlen, hogy csak regélek, cégeket, konkrét eseteket nem említve…
-          Az egyik, kazánokat és szolártechnikát gyártó cég előadásán tudtam meg, hogy az általam évek óta alkalmazott, egyéni kapcsolási vázlatot a cég a preferált kapcsolások között ajánlja.
-          Homlokzatszigetelő rendszereket is forgalmazó nemzetközi vállalkozás képviselője, felkészült, és szuggesztív előadó, aki napi munkájában alkakmazás-technikával foglalkozik, teljes természetességgel ajánl olyan megoldási részleteket, melyeket a szakma kifejezetten üldöz, mint elsőrendű hibaforrást. Jó lett volna részletesebben tárgyalni.
-          Több gyártó, köztük egyik szigetelőanyag-gyártónk is, a tervezőket méretező szoftverrel támogatja. Jóleső gondoskodás! Egészen addig, amíg rá nem jön szerencsétlen tervezőnk – mondjuk, a munka kellős közepén-, hogy más módszerrel elölről kell kezdenie, adathiány okán. Szerencsére, a szoftver fejlesztőjének kellően részletes tájékoztatása a megoldásra is kitért.
-          Hosszú félnapos, egésznapos, sőt kétnapos programokról van szó, teljesen természetes egy mértéktartó vendéglátás. Az esemény rangját igazából nem a kínálat bősége, hanem minősége adja meg. Van persze olyan fogadás, ami valami extrémről híres, például arról, hogy „folyik” a sör.
-          No, hát én egy ilyen helyet voltam kénytelen otthagyni! Kissé fegyelmezetlenek voltak az előadók, meg a hallgatóság is, ennek eredményeképpen csúszott a program. Az étkek már a büféasztalon gőzölögtek, amikor az utolsó délelőtti előadás még meg sem kezdődött. A vendégek inkább a büfé felé orientálódtak. A helyzetet megoldandó, a szervezők hangosbemondón keresztül olyan szerencsétlen fogalmazásban hívták fel a figyelmet a program betartására, hogy azt a lelkemre vettem: köszönöm az előadásokat, az ebédet meg talán majd valahol máshol…
 
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Apróságok

2010.05.28. 17:46

Régen láttam ilyen lusta blogolót!

Néhány élményemet szeretném most megosztani.

Köztudott, haldoklik az építőipar. Nagyon! Olyan nagyon, hogy már alig él! Közreműködőként próbáltam hivatalos árajánlatot kérni egy családiház homlokzatszigetelési- és kapcsolódó munkáihoz. Elismerem, a ház nem túl nagy, az összes tennivaló költsége- előzetes becsléseim szerint - épphogy eléri az egymillió forintot.

Több menetben 12, az Iparkamaránál bejegyzett, vagy tevékenységét interneten hirdető vállalkozásnak küldtem ajánlatkérő levelet, valamint ismeretség alapján további négy vállalkozást is megkerestem. Az eredmény a semminél is kevesebb: egyetlen írásbeli válasz, hogy kapacitáshiány miatt nem foglalkoznak a munkával, egy válasz pedig telefonon érkezett. Leírni már nem volt energiája a cégnek... Nem akarom kommentálni, mindenki azt gondol, amit akar!

 

Az egyik kereskedelmi rádió "Dinamo effect" címmel indított tájékoztató műsort az energiatudatos építők, épületüzemeltetők tájékoztatására. Nehéz feladatra vállalkoztak, több adás után úgy néz ki, nem is teljesítenek rosszul! Kicsit kapkodnak a témák között - valóban sokrétű a terület -, jó lenne valami vezérfonalat találni. Ennek ellenére ajánlom a műsort, hasznos infókat hallhatunk!

 

Többször rágódtam már itt is az energetikai tanúsítás törvényi szabályozásának töketlenkedéseiről. Ha tehetném, örömmel jelenteném, hogy változott a helyzet! Sajnos, a változás a várttal ellentétes értelmű: a téma szép lassan feledésbe merül, elvesztette ujdonság-varázsát. Más EU országok szakirodalmából az látszik, hogy más országokban is hasonlóak a tapasztalatok, ezért az EU-direktíva szerkesztői nem csak a műszaki tartalom karbantartásával-fejlesztésével foglalkoznak, hanem azzal is, miképp lehet szankcionálni mind a tagországokat, akik nem alkalmazkodnak a hivatkozott előírásokhoz, mind a polgárokat, akik nem hajtják végre az energiatakarékosságot szolgáló rendeleteket.

 

A "Lakcímke", -vagy hívjuk akárhogy - típusu energetikai minőséget igazoló címke formailag a háztartási gépeknél jelent meg először. A bevezetés óta eltelt évek alatt kiderült, nem volt előrelátó a címke kialakítása! Nem ösztönöz a fejlesztésre, nem alkalmas az újabb és újabb technikai megoldásokkal elért jobb és jobb energetikai minőség jelölésére. Jön az A++, A+++, meg ki tudja még, mi. Jó lenne időben kapcsolni, hogy a lakcímke ne kerüljön hasonló helyzetbe! ( Bár, ha jól meggondolom, a jelölésekhez kapcsolt fajlagos energiaigény-mértékek állandók maradhatnak, az energiaigény negatív tartományba semilyen technikai ujdonsággal  nem vihetők át, a nulla fogyasztás a határ...)

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

Helló

Címkék: tűzvédelem construma

2010.04.15. 19:56

Régen jártam errefelé - sajnos, más se kopogtatott be ide...

Nem mentegetem magam, kicsit összejött lesz ez még jobb!

Amit nem hagyhattam szó nélkül: a Construma! Nem vásári beszámolóra készülök, egyetlen rendezvényéről emlékezem meg.

A ROCKWOOL Hungary Kft, mint gyártó, szakmai szövetségekkel összefogva előadás-sorozatot szervezett a tervezői felelősségről. Ez egyetlen napba csak úgy férhetett bele, hogy a témát szűkítették: felelősség a védelem (tűzvédelem) tervezésében. Megszólalt a katasztrófavédelem néhány szakértője, Dr Bánky Tamás, az ÉMI tudományos igazgatója a szabványokról, bevizsgálásról, az EU- és hazai szabványok kapcsolatáról. (Kiemelendő, hogy a vizsgálat, osztályozás egységes az EU-n belül, a követelményrendszerek viszont nemzetenként, saját döntési körben határozandók meg.)

Különféle födémszerkezetek tűzterhelés-vizsgálatáról tartott videofelvételekkel alátámasztott, meggyőző előadást a Gyártó szakmai kapcsolatokért felelős igazgatója, Lestyán Mária, majd többek után, példákon keresztül a tűzvizsgálatról gyűjthettünk új ismereteket .

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Tanúsító

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása